MIRELLE | gasztro- és lifestyle magazin

Schwab annak idején nálam a teremtő erejével nyert. A fantasy nem működhet anélkül, hogy el ne ismerjük valóságosnak a világot, amelyben járunk, azaz koherens, jól működő, minden elemében az adott racionalitásnak megfelelő módon kell funkcionálnia mindennek, hogy az agyam belekényelmesedhessen az adott mikro– vagy épp makrouniverzumba, higgyen, lásson és élvezze.  Schwab ebben profi, a Mágia Árnyalatai Londonjaiból öröm volt ki- és becsusszanni. Az Addie La Rue más oldalát mutatta meg, a dark hangulat itt tovább fokozódott, nem egy urban fantasy keretei belül rajzolt sötétet, egy fausti történet színeit ragadta meg, benne egy rendkívül erős női karakterrel. Ennek a két műfajnak az ötvözeteként tekinthetünk a Gallantra, amelynek főszereplője, Olívia a maga zárt világában él, némasága elvágja a külvilágtól, ami amúgy sem túl vonzó számára, a dickensi hagyományokat remekül hozó, a dologháznál alig valamivel jobb árvaházban cseperedő kislány élénk megfigyelő, jó és megbízható társasága önmagának és megtanult már minden viszontagság mellett is józan maradni. Ebből a helyzetből rángatja ki – tízensok év után – állítólagos nagybátyja, aki minden követ megmozgatott, hogy egykoron elveszett unokahúgát megtalálja.

Olívia hamar a családi birtokon találja magát, amelyen nincs klasszikus család és a birtok sem egészen az, mint aminek elsőre látszik. Bár az itt élők titkolni próbálják a lány elől mindennapjaik valóságát, a féltve óvás nem menti meg a lányt az örökségétől, a szülei által rárótt úttól. A könyv szépen felépítve visz végig – Olíviával együtt – a felismerés szakaszain, a család történetétől, a birtok históriáján keresztül, a szüleivel történteken át, egészen a végkifejletig.

Szép hangulatú, remek képekbe szőtt mese, amely nem feltétlen a happy enddel akar megfelelni az olvasói számára, az élményt nem a történet végi feloldozásba kívánja belesűríteni, mívesen megmunkált képeibe a történet egésze alatt öröm elveszni.

A méz egy olyan hagyományos dolog, igazi klasszikus, évezredek tudásával, a természet bölcsességével. De a méz nagyon is mai, egy olyan kincs, amivel érdemes foglalkozni, a magunk igényei szerint formálni, alakítani.

Ebben a műfajban teremtett formabontót és izgalmasat a prémium mézeiről ismert Virágbéke Méz Manufaktúra, aki a klasszikusból trendit alkotott, megtartva annak belső értékeit, 21. századi, modern külsővel megszólítva a régi és az új vevőket. A kicsit a boros világ hangulatát idéző elnevezések és címkék figyelemfelkeltőek, kellemesen viccesek, a bennük található méz pedig a legmagasabb minőségű.

Nemzetközi versenyen is megmérettet és sikert ért el az Ábrándos Délibáb – BIO Hortobágyi vadvirágméz, amely számos növény és vadvirág pollenjéből születik, amelyek a Hortobágy közepén ringatóznak, a Nemzeti Park kellős közepén. Ennek a sokféle összetételnek köszönhetően az Ábrános Délibáb igazán különleges, pikáns fajtaméz, amely ráadásul nem is csak a Great Taste Awards csillagával lett gazdagabb, a London Honey Awards versenyen arany minősítést is kapott.

Egy átlagos hétfő pont az Átlagos Hétfőtől lesz nem átlagos hétfő. Nagyon nem mindegy, hogy indul a hetünk, a napunk, ez az akácméz – a finoman letargikus felvezetés ellenére – épphogy tesz ellene, hogy átlagosak legyenek a napjaink: csak tegyük pár kanálnyit a kalácsra vagy kenyérre, ízesítsük vele a reggeli teánk vagy csak egy nagyobb teáskanálnyit nyaljunk be büntetlenül és boldogan. Ugye, hogy máris túl vagyunk az átlagoson? Még szép, hogy ő is nyertes, 2022-ben a Dubai International Taste Awards-on ezüstminősítést érdemelt.

Ha valaki meg pont úgy eszi a mézet, mint én (kanálszám), akkor annak kifejezett boldogság lesz az adalékanyagmentes élvezet, az ízesített krémméz, amelyből a Virágbékénél bőven akad, én most négyfélét hoztam bemutatni:

A méz könnyen társítható a világ legjobb dolgaival, így evidens, hogy az Egy Jobb Világ-ban a méz az eperrel kézen fogva jár. Az eperízű repce krémméz nem csak magában tökéletes, hanem mehet sütikbe, krémekbe, adhatjuk limonádéhoz vagy amerikai palacsinta, gofri tetejére, sőt salátához is.

Ugyanezen az elven működik a Fog Ez Menni, amelyben a fekete ribizli adja a színét és az ízét a repce krémmézhez. Egy mélyebb ízvilágú tea, egy harapásnyi vajas keksz mind-mind új dimenzióba léphet ezzel az – egyébként jól mantrázható – mézzel.

A Halló, Halló! pedig lehetne az egykorvolt egyik kedvenc sorozatom is, de inkább egy lágy, venezuelai tejcsokoládéval gazdagított krémméz, amelyben a tényleg baráti, 44%-os kakaótartalmú tejcsoki boronálódik össze az illatos, ízes és gazdag krémmézzel. Hogy ez eddig miért nem jutott eszembe?! Természetesen kenyéren és kalácson a helye, mindenhova mehet, ahová a nemzetközi csokis kence-sztárok járnak, csak nekünk lesz jobb vele, mint velük.

Az aranyló őszben pedig már lazán visszasírhatjuk nyarat, de itt van nekünk az Örökké nyár, amely segít a túlélésben. A bodzaágyon érlelt repce krémméz íze és illata maga az instant napsütés, kétség nem fér hozzá, hogy ezzel könnyebb menedzselni a szezon hiányát, csak akkor jól tankoljunk fel belőle. Tea és limonádé evidens, de egy smarni vagy egy kis citromos sütemény is adja magát.

Legalább 10 éve egyszer hosszabban fejtegettem a Mirelle oldalain, hogy a hentes miért olyan, mint a fodrász, de most újfent rá kellett jönnöm: vannak bizalmi emberek az életben, és az egyik ilyen mindenféleképp az, akitől a húst vesszük.

A rávezetést Szabó Ferencnek köszönhetem, a HúsSzabóság megálmodójának, lelkének és fő hentesének, aki nem átall közel 20 beszállítóval dolgozni, aki megjárja Toszkána dombjait és Párizs síkságait, hogy megkeresse a megfelelő partnereket, aki hisz a minőségi húskínálat szükségességében és akiben a vevők is hisznek.

Nem véletlenül. A HúsSzabóság első üzlete a Szépvölgyi út ismert kanyarulatában jött létre, a delikát ezen kicsi origója azóta odébb költözött, ahogy helyszűke miatt a Hússzabóság is nagyobb, tágasabb otthont keresett magának a Rózsadomb tetején. A költözést több fióküzlet követte, a most megnyílt boltjuk immár a negyedik üzlet (és mind a budai oldalon!). A GOBUDA Mall, lánykori nevén Eurocenter új koncepciójának része a magasabb minőségű gasztronómiai kínálat megvalósítása, aminek épp ideje volt. A lassan teljesen életre kelő komplexumba jó látni, ahogy megjelennek a minőségi üzletek, a HúsSzabóság meglepően nagy boltja is mágnesként vonzza majd a gourmandokat.

Csendélet – HúsSzabóság

A kínálat valóban nemzetközi, a külhoni és magyar beszállítóknak köszönhetően teljes és állandó paletta várja a vásárlókat, amelynek – szezontól függetlenül – része a bárány és a kacsa, és amelyhez idényjelleggel csatlakozik majd most a liba, a grillkolbászok helyét átveszik a disznótoros elengedhetetlen kellékei, jön a tepertőszezon (szerint a tepertő az év 365 napján szezonban van, de nem mindenki van ezzel így).

A 10-12 órás sütést igénylő angus lábszár, a levesbe való szeletelt változatai, a különféle steakek mellett számos már előkészített, sous vide fogás is várja a vásárlókat, hiszen nem mindenkinek van annyi ideje, amennyire szeret minőségi alapanyagokból főzni, számukra ezek az összeállítások kifejezetten hasznosak.

Tagadhatatlan boldogság a fejemen – HúsSzabóság

A sous vide adta lehetőségek mellett lehet és kell is élni a „kérdezd a hentest” lehetőségével és élményével, Szabó Ferenc szerint erre fel vannak készülve, várják és szeretik az ilyen jellegű kérdéseket, hiszen úgy tartja, hogy a vásárlás tényével nem ér véget az ő szerepe, az elkészített és elfogyasztott hús felett érzett örömig tart a hentes felelőssége. És nem utolsó sorban így lehet valódi, értő törzsközönségre szert tenni, akik most boldogok, mert a Szépvölgyi úton egykoron nyílt hentesüket – egy pár utcával arrébb ugyan, de – visszakapták.

Akik meg eddig Óbudán tisztességes hentes híján voltak, azok végre tudják, hogy hova érdemes menni egy jó sütni való csirkéért, egy tisztességes bélszínért, bekevert, porciózott csevapért vagy épp egy kis rakott nyelvért.

A HúsSzabóságba.

A Cookpad és a Gallup közös tanulmánya rávilágított, hogy kevesebbet főzünk más nemzetekhez viszonyítva, de a Z generációs magyar fiatalok ma kétszer gyakrabban ragadnak fakanalat, mint 4 éve.

Az otthonfőzés gyakorlatát meglepően jó lehet mérni, a World Cooking Index megmutatja az egyes nemzetek szokásait ezen a területen. A Cookpad és a Gallup közös világszintű felmérése négy éve minden évben elkészül, a kapott adatokból szépen kirajzolódnak a 15 év feletti lakosság főzési szokásai.

Az idei eredmények szerint a magyarok hetente átlagosan 4,2 alkalommal készítenek otthon friss ételeket (ez 2018-ban még 4 nap volt), és 6,9 alkalommal fogyasztanak otthon főzött ételeket a nagyságrendileg hétre eső összesen 14 étkezésből, ebédből és vacsorából. A magyar 6,9-cel szemben a világon átlagosan hetente 9,8 alkalommal esznek az emberek otthon készített ételeket, Európában pedig 10,7-szer. Venezuelában főznek a leggyakrabban, átlagosan 8,9 alkalommal hetente, amit Belgium követ (8,7), majd Laosz (8,6) és Norvégia (8,6). A legkevesebb alkalommal Jordániában (2,5), Libanonban (3,2) és Dél-Koreában (4,0) főznek otthon az emberek.

Népszerű az előrefőzés

Egyre többen ütemezik a főzést a hét egy kiválasztott napjára, majd a többi napon csak megmelegítik vagy befejezik a korábban elkészített fogásokat. Bár a magyarok a ritkábban (hetente 4,2 alkalommal) főző nemzetek közé tartoznak a 6,7-es világátlaggal és a 7,8 európai átlaggal szemben, az előrefőzés igen népszerű. Gyakori a kedvenc nemzeti ételek több napon keresztül történő fogyasztása, azonban a felmelegített étel a World Cooking Index módszertana szerint nem minősül frissen főzöttnek. Magyarország az elsők között van (12. a 122-ből) azon országok között, ahol többször készítenek ebédet (2,4), mint vacsorát (1,8), közvetlenül Horvátország, Szlovénia és Görögország mögött. Háromból egy magyar (34%) egy átlagos héten egyáltalán nem főz ebédet.

A fiatalok egyre gyakrabban főznek

A 15 és 24 év közötti Z generációs fiatalok egyre gyakrabban, már hetente 3,8 alkalommal főznek otthon, ami jelentős növekedés a négy évvel ezelőtti 1,4 alkalomhoz képest. Ez a 171 százalékos növekedés jelentősen több mint a korcsoportra globálisan jellemző 13 százalékos emelkedés. Tekintve, hogy a KSH adatai szerint a 15 év feletti magyarok 55 százalékának vannak problémái a túlsúllyal, ez pozitív fejlemény.

Varga Gábor, a Cookpad receptfeltöltő platform magyarországi vezetője és alapítója kiemelte, hogy „bár a magyarok egyre gyakrabban főznek előre a hétvégéken a következő hétre, még mindig a rangsor végén vagyunk az otthoni főzések gyakoriságát tekintve. Ezért örömteli, hogy egyre több fiatal főz évről-évre, különösen a Z generációs fiatalok, akik kétszer annyi alkalommal főznek otthon, mint négy éve. A Cookpadnél mindenkinek örülünk, aki többet főz, és megosztja a tudását és receptjeit, mert így segít másokat a legjobb praktikák elsajátításában, és közösen élvezhetjük a kultúránk részét képező fogásokat.”

Egyre több a férfi a konyhában

Magyarországon még mindig a nők azok, akik a legtöbb alkalommal bevásárolnak és főznek, ők átlagosan hetente 5,6 étkezés elkészítését végzik vagy vesznek részt abban. Ezzel együtt a férfiak is egyre többet vannak a konyhában. Míg 2018-ban még csak 1,3 étel elkészítésében vettek részt hetente, ez mára heti 2,5-re növekedett, ami 92 százalékos növekedést jelent a világátlag 21 százalékos növekedéséhez képest. A növekedés azonban leginkább a szingli férfiaknak köszönhető, akik átlagosan hetente 3,5 ételt készítenek saját maguk (4 éve ez még csak 1,3 volt), míg a házasságban élő férfiak csak átlagosan hetente 1,6 alkalommal ragadnak fakanalat (ami nem jelent nagy növekedést a 4 évvel ezelőtti 1,4-es értékhez képest). Az észak-, a dél- és a nyugat-európai férfiak ehhez képest átlagosan 6,9 étel elkészítésében vesznek részt hetente, a világátlag pedig 4,7. Mivel a magyar nők a férfiakhoz képest átlagosan 3,1 alkalommal többször vesznek részt a főzésben hetente, a magyarok esetében a nemek közötti eltérés kisebb, mint a világátlag, ahol a nők 4 étkezéssel többet főznek.

Falvakban és elővárosokban kevesebbszer főznek

Legyen szó faluról vagy nagyvárosról, a magyarok esetében nincs óriási eltérés az otthoni főzések gyakoriságában. Ugyanakkor kisebb falvakban, farmokon csak kevesebb (a 4,2-es átlaghoz képest csak 3,3) alkalommal főznek hetente, feltehetően az előrefőzés népszerűbbé válásának köszönhetően.

Módszertan

A Gallup és a Cookpad úgy méri fel a főzések gyakoriságát, hogy megkéri a válaszadókat, hogy számolják meg azon alkalmakat, amikor saját maguk főztek otthon az elmúlt 7 napban – ebédre vagy vacsorára. A válaszadók a következő meghatározást kapják: „Az otthoni főzés alatt az Ön otthonában elkészített ételeket értjük olyan alapanyagokból, mint a zöldségek, húsok, gabonák és más alapanyagok. Kérjük, ne gondoljon a készételekre vagy a maradékok felmelegítésére.”

A kutatásra a Gallup World Poll 2021 moduljaként került sor. A 2005 óta rendszeresen elvégzett World Poll több mint 160 országban zajlik különböző felmérési módok, mint a telefonos felmérés és a személyes interjú segítségével. Egy tipikus évben a kutatás a világ 15 év feletti lakosságának több mint 95%-át reprezentálja véletlenszerűen kiválasztott, az adott országra reprezentatív minták segítségével.