Nagyon sok izgalmas olvasmány közül válogathatunk az év első hónapjaiban is, most egy igazán színes, gazdag merítést hoztam, amiben jól megfér számos stílus.

Gabriel Zuchtriegel – Pompeji, a pusztulás varázsa
Mikor először jártam ott engem is lenyűgözött és mikor pár éve a lányaimmal tértem vissza, örömmel láttam, hogy őket is megérinti Pompeji, a maga varázslatos szépségével. „Akit az istenek szeretnek fiatalon hal meg.” – állítja Menandrosz és erre a városra ez valóban igaz. 2000 éves létére üde és friss, kevés képzelőerő is elég ahhoz, hogy magunk előtt lássuk a római polgárság legjavát, amit épp az öbölben pihenve járja a várost, a fórumon cseveg vagy épp a több száz taverna egyikében múlatja az időt egy jóféle bor társaságában. Pékségek, rabszolgaszállások, színházak, villák, thermák és templomok – a pompeji ásatásoknak köszönhetően az ókori római élet egésze tárul fel előttünk. De vajon mi köze van hozzánk ennek a letűnt világnak? Gabriel Zuchtriegel, a Pompeji Régészeti Park igazgatója könyvével egészen új megközelítést alkalmazva mesél arról, hogy a rég betemetett ókori emlékek, mozdulatlan romok és néma freskók még ma is képesek megváltoztatni bennünket.

Bárkányi Noémi – Ciao, Velence!
Velence – Európa Las Vegasa. Furán hangzik, ugye? Pedig tényleg számtalan színes, érdekes, néha pedig megbotránkoztató dolog történt itt az 1700-as években, ahová e könyv lapjain utazunk.
Derítsük ki, milyen érdekességekről adtak hírt – akár vicces vagy épp fontoskodó hangnemben – a Köztársaság kémei! Ismerkedjünk közelebbről Casanova alakjával. A kíváncsi olvasó beleveszhet a karneváli forgatagba, és még farsangi fánkra is ácsingózhat – emellett arra is fény derül, hogy a ciao, mint köszönés, szintén velencei gyökerekkel bír. Ikonikus festőművészeket, furcsa sorsú paloták történeteit, a színházi világ változásait és a kasztráltak szárnyaló dalnoki népszerűségét is megidézzük a könyv lapjain. Miféle változásokat hozott a könyvnyomtatás elterjedése Velencében, vagy épp hogyan született meg a ma is ismert kurzív betűtípus, az Italic? Hogyan esett jókora késésbe a velencei közkönyvtár építése? Miért szorultak ki végül a főtérről a korábban ott lévő pici hotelek, a húspiac, a kis mozgó árusok és a latrinák? Megannyi színes történet!

Dr. Mangó Gabriella – Kávémonológok
Sokunkat erős érzelmi szálak kötnek a kávénkhoz, a kávézáshoz: Reggeli kávézás. Van, akinek egy gyors hörpintés a konyhaasztal mellett, van, aki az ágyában issza meg, de a legtöbbünknek, aki nő, anya, feleség, ez az a pillanat, amit még nyújtanánk egy kicsit. Amikor még alszik a ház, de mi már ott ülünk a konyhában, kezünkben az illatos, forró kávéval. Csend van és nyugalom, el tudunk távolodni a hétköznapok rohanásától és feladataitól, egyedül lehetünk a gondolatainkkal, és feltesszük magunknak az élet nagy kérdéseit – bár azt vesszük észre, hogy ezt is mindig a hétköznapjaink és a szeretteink tükrében tesszük. A Kávémonológok egy nem mindennapi, hétgyermekes, dolgozó nő egy évének hétfő és kedd reggeli kávézós, nyugalmas perceibe vezeti be az olvasót. Az 52 + 1 héten át tartó gondolatfolyam lágyan hömpölygő, ironikus-önironikus, irodalmi igényességű szövegei a női lét ismerős érzelmei, örömei és fájdalmai mellett nagy empátiával és humorral mutatják be egy mozaikcsalád mulatságos helyzetekben is bővelkedő mindennapjait.

Harriet Constable – A hegedűvirtuóz
Velence, 1704: pompa, bálok és csillogás. Ám a városnak van egy másik arca is: nyomor, betegség és kétségbeesés. Az Ospedale della Pietában nap mint nap nem kívánt lánycsecsemőket helyeznek el egy apró falrésen keresztül. A nyolcéves Anna Maria csak egy a háromszáz lány közül, akik az árvaház falai között nőnek fel, de tudja, hogy nagyságra hivatott. Megszállott és tehetséges, küldetése, hogy Velence legnagyobb hegedűművésze és zeneszerzője legyen. De milyen esélyei lehetnek egy árva lánynak? Amikor Antonio Vivaldi, a maestro sztárnövendékének választja, Anna Maria tudja, mindent meg kell tennie, hogy a zseniális, de nehéz természetű ember kedvében járjon. Ám ahogy Anna Maria csillaga egyre magasabbra emelkedik, és azzal fenyeget, hogy túlszárnyalja mentorát, az álom, amelyért oly céltudatosan és kíméletlenül küzdött, veszélybe kerül. Velence bűzös csatornáitól a pompás palotákig – történet egy nő fékezhetetlen ambíciójáról, veszteségről és diadalról, valamint arról, hogy kire emlékezünk, és ki vész a feledés homályába.

Sigrid Nunez – Egy életen át
Nem sokan tudják olyan érzékenységgel megközelíteni azt, mit is jelent valójában élni, mint Sigrid Nunez amerikai írónő. Legújabb, Egy életen át című regényében arról ír, hogyan kapcsolódunk egymáshoz boldogságban és szomorúságban, vigaszban és bizalomban – és hogyan változtathatja meg az együttérzés az életről alkotott képünket. Mi köze van mások sorsának a miénkhez? A könyv New York-i elbeszélője erre a kérdésre keresi a választ, amikor nagyon különböző emberekkel találkozik, és szembesül a szomorúságukkal, bátorságukkal, kétségeikkel. Egy volt szerelem, egy bizonytalan Airbnb-házigazda, egy megkeseredett szomszéd néni, egy halálos beteg ifjúkori barátnő, pillanatok, amelyekből összeállhat a megértés mozaikja. Az Egy életen át finom és érzékeny írás empátiáról, elmúlásról, gyászról és arról, hogy sokkal többet tehetünk egymásért, mint gondolnánk pusztán azzal, ha figyelmesen meghallgatjuk a másikat. Költői és magával ragadó elbeszélés, finom humorral fűszerezve, csodálatos példája a kifelé és befelé figyelés művészetének. A könyvből a tervek szerint a világhírű rendező, Pedro Almodóvar készít filmet.

Daisy Goodwin – Díva
Maria Callas minden idők legünnepeltebb operaénekesnője volt. Arisztotélisz Onászisz a világ egyik leggazdagabb embere. Szerelmük úgy indult, mint egy tündérmese. Maria – aki a nácik által megszállt Görögországban nőtt fel, egy olyan anya mellett, aki könyörtelenül kihasználta – nehezen nyílt meg az embereknek és most életében először úgy érzi, talált végre egy férfit, aki nem a legendás operadívát látja benne, hanem az elragadó nőt. Onászisz bevezeti őt az elképzelhetetlen gazdagság világába, megismerteti Elizabeth Taylorral, Richard Burtonnel, Windsor hercegével és hercegnéjével. Aztán a tündérmese aztán keserű fordulatot vesz.

Grzegorz Musial – Én, Tamara
Tamara Łempickát mindenki ismerte, aki az 1920-as és ’30-as évek Párizsában alkotott: Picasso, André Gide, Jean Cocteau, Gertrude Stein, Coco Chanel, Marlene Dietrich. Az első női világsztár volt a művészek közt, akinek élete egy regény lapjaira kívánkozott. Extravagáns, zseniális festő volt, és az egyik legbátrabb nő a korban. Nem tagadott meg magától semmit, az alkotást inspiráló szerelmi hódításokat, sőt a bódítószereket sem, és könnyen oldozta fel magát a bűnök alól. Függetlenségével számos sebet ejtett szerettein, művészetéért gyakorta komoly áldozatot hozott, ami olykor őt is összetörte. Grzegorz Musiał, a lengyel irodalom megkerülhetetlen figurája végigkövette Tamara életútját. Łempicka Mexikóban, a Popocatépetl vulkán lábánál fekvő Cuernavaca településen töltötte élete utolsó évtizedét. A szerző itt kötött szoros barátságot Victor Contreras mexikói szobrásszal, aki Tamara társa volt az életben, és alkotói hagyatékának örököse. Azt is lehetővé tette, hogy Musiał a festő házában, kedves tárgyai között lakjon.

Yuval Noah Harari – Nexus
Napjainkban zajlik az emberiség történetének legnagyobb információs forradalma. Ha meg akarjuk érteni, minek is vagyunk a részesei, előbb azt kell megértenünk, hogyan jutottunk el idáig. Homo sapiensnek, bölcs embernek neveztük el a fajunkat – de ha annyira bölcsek vagyunk, miért pusztítjuk önmagunkat? Hogyan sodródtunk az ökológiai és technológiai öngyilkosság peremére? Az emberiség ereje abban áll, hogy képes a világméretű együttműködésre. Csakhogy az együttműködés szövevényes hálózatát a legkönnyebben fikciók, fantáziák és hazugságok tömeges terjesztésével lehet létrehozni és fenntartani. A 21. században a mesterséges intelligencia válhat a hazugságok új hálózatának középpontjává, és azt is megakadályozhatja, hogy a jövő nemzedékei akár csak megkíséreljék leleplezni hazugságait és fikcióit. A történelem azonban nincs előre megírva, és a technológia fejlődése is tőlünk függ: ha tájékozottak vagyunk, és jól döntünk, elkerülhetjük a legrosszabb végkifejleteket. Ha ugyanis nem tudnánk változtatni a jövőn, akkor mi értelme volna egyáltalán beszélni róla?

Philip K. Dick – Az alfa hold klánjai
A holdat őrültek lakják. De azok sem normálisak, akik el akarják foglalni.
Az Alfa III M2 holdon elmegyógyintézetből kiengedett telepesek élnek klánokba szerveződve, és mivel az égitest senkit nem érdekel, az emberek skizofrén, paranoiás, mániákus, hebefrén, rögeszmés-kényszeres, depresszív vagy polimorf élete viszonylagos nyugalomban telik. De a látomások most valami kívülről érkező, szörnyű veszély eljövetelét jelzik. Chuck Rittersdorf a CIA ügynökeként dolgozik a Földön. A házassága darabokra hullott, pszichiáter felesége pedig az Alfa III M2 holdra készül utazni. Chuck azonban nem törődik bele ilyen könnyen a helyzetbe, és a saját kezébe próbálja venni az események alakítását. Az eddig békés hold hamarosan pedig nemcsak kettejük ádáz harcának, hanem egy galaktikus összecsapásnak is a helyszínévé válik. Philip K. Dick ezen klasszikusában épelméjűség és őrület feszül egymásnak olyan lebilincselő módon, amire csak a 20. század sci-fi-zsenije volt képes.

Yume Kitasei – Vándorló csillagok
A Phoenix űrhajó tizenegy éve távolodik a Földtől: egy nemrég felfedezett bolygó felé tart, mely az emberiség új jövőjét jelentheti. A fedélzetén nyolcvan fiatal nő tartózkodik, akiket együtt készítettek fel arra a küldetésre, hogy a hajón mesterséges megtermékenyítéssel fogant gyermekeknek adjanak életet. Miután azonban egy különös robbanásnak hárman esnek áldozatul, a legénység kénytelen megkérdőjelezni egymásba vetett feltétlen bizalmukat. Asuka Hoshino-Silva, a félig amerikai, félig japán lány már a kiképzés során is kívülállónak érezte magát, ráadásul ő az egyetlen, aki sokadik próbálkozás után is képtelen teherbe esni. A tragédia egyetlen szerencsés túlélőjeként ő kapja a feladatot, hogy kiderítse, szabotázs történt-e, miközben egyesek épp benne látják a lehetséges elkövetőt. Asuka felelőssége nem is lehetne nagyobb: meg kell akadályoznia, hogy a feszült helyzetben a legénység tagjai egymás ellen forduljanak, segítenie kell őket, hogy megőrizzék a küldetésbe vetett hitüket, valamint saját múltja traumáival is meg kell küzdenie. Az idő pedig fogy, hisz a robbanás nem csupán a társai közt szított feszültséget, de egymás ellen fordította azon földi nemzeteket, melyek összefogása tette lehetővé a küldetés elindítását. Yume Kitasei regénye vérbeli sci-fi thriller maroknyi vakmerő nő bátor küldetéséről, akiknek az emberiség megmentéséhez előbb önmagukat kell megmenteniük.

+ 1, avagy Bor & irodalom: az Eszterbauer Borászat kivételes házasítása
12 hónap, 12 könyv, 12 bor kampányával a szekszárdi Eszterbauer Borászat új szintre emeli a kultúra és a gasztronómia kapcsolatát.
Az Eszterbauer Borászat 2025-ben olyan Magyarországon példa nélküli kampányt indít, amely a bor és az irodalom különleges összhangját helyezi a középpontba. A „12 hónap, 12 könyv, 12 bor” kampány célja, hogy minden hónapban bemutasson egy kiemelkedő könyvet és a hozzá tökéletesen illő bort, hangsúlyozva az Eszterbauer Borászat hitvallását: „A jó történetek egy pohár borral kezdődnek.”

A kampány megvalósításához az Eszterbauer Borászat a Libri Kiadói Csoportot kérte fel szakmai partnernek. Hónapról hónapra a Helikon, a Jelenkor, a Park vagy a Libri kiadó ajánl egy különleges könyvet, amelyhez az Eszterbauer Borászat szakértői gondosan kiválasztják a leginkább harmonizáló bort. A párosításokat látványos imázsvideókban mutatják be, amelyek érzékeltetik a válogatott tételek és címek hangulatát.
Februárra a „Tüke” Bikavér 2022-re esett a választás, amelyhez kiváló kísérő Tompa Andrea Sokszor nem halunk meg című remeke. A „Tüke” Bikavér, mint egy történet, rétegei idővel tárulnak fel. A gyermek, a háború és a múlt – mind jelen van. Ahogy Tompa Andrea regényében, úgy a borban is érezhető a történelem és az ízek mélysége. Mindkettő az örökség egy-egy darabja, amely új megvilágításba helyezi a múlt és a jelen összefonódását.
