MIRELLE | gasztro- és lifestyle magazin

A jó spárgaleves titka a megfelelő pucolás, a megfelelő főzési idő és az egyszerűség. Ha ezeket szem előtt tartjuk, akkor a végeredménnyel még álmodni is fogunk.

 

A spárgákaz meghajlítom, a letörő végület kidobom, majd a sípokat bő vízbe teszem, áztatom és két körben átmosom. A csontokat sós vízben megfőzöm, majd kiszedem, hűlni hagyom, a húst legejtem róluk.

A spárgát feldarabolom, a lehabozott lébe teszem,, cukrozom, tejszínt adok hozzá és kis lángin főzöm. A petrezselyem szárát a levesbe teszem, levelét összevágom és az is mehet bele, végül nokedlivel gazdagítom. Tálalom.

A tavasz utolsó hónapja idén sokkal többet hozott a virágzó gesztenyefáknál és a melengető napsütésnél. Május 11-én hivatalosan is útjára indult a Mentes Május, a Csak a Mentes országos edukációs kampánya. Ez a kezdeményezés azzal a céllal jött létre, hogy reflektorfénybe állítsa a cöliákiát, a gluténmentes életmódot és mindazt a figyelmet, amelyet a tudatos választások igényelnek a mindennapokban.

A kampány startját a MoM Sportban megrendezett Tavaszi Fesztivál adta meg, ahol Herczeg Andrea, a Csak a Mentes alapítója ismertette a mozgalom küldetését. Ez a projekt valójában egy kilenc éve tartó munka legújabb állomása, amelynek fókuszában a valódi, kézzelfogható segítségnyújtás áll.

Trend helyett egészségügyi szükséglet
Bár a mentes étkezésről sokszor divatként hallunk a közösségi médiában, május 16-a, a Cöliákia Világnapja emlékeztet minket a valóságra. A gluténmentes étrend rengeteg ember számára elkerülhetetlen orvosi előírás, hiszen az autoimmun betegség esetén a legkisebb hiba is komoly szervezeti reakciókat indíthat el.

Szerencsére ma már óriásit fordult a világ, a mentes életmód messze nem az a lemondásokkal teli, bonyolult út, mint egy évtizeddel ezelőtt. Az innovatív alapanyagoknak és a növekvő gasztrokulturális figyelemnek köszönhetően a biztonságos és élvezetes étkezés már már mindenki számára elérhető közelségbe került. A Mentes Május éppen ezt az átalakulást ünnepli, miközben hiteles információkkal támogatja az érintetteket és környezetüket.

A tudatosság mint iránytű
A kampány egyik legfontosabb pillére a Tudatos Cöliákiás 12 pontja, amely segít eligazodni a mindennapok útvesztőiben. Ez a gyűjtemény rávilágít arra, hogy a biztonság alapja az állandó figyelem: a rejtett gluténforrások kiszűrése, az áthúzott kalász jelölés keresése és a keresztszennyeződés veszélyének ismerete mind-mind alapvető.

Ugyanakkor a mozgalom arra is ösztönöz, hogy fedezzük fel a természetesen gluténmentes alapanyagok – mint a köles, a hajdina vagy a quinoa – színes világát. A diagnózis elfogadása után a mentes főzés kreatív alkotássá válik, a közösség ereje pedig minden esetben képes átsegítni a kezdeti nehézségeken.

Közös küldetés, közös hang
A kezdeményezés mellé számos szakember és véleményvezér állt, saját tapasztalatukkal és tudásukkal segítjük az üzenet terjedését. Megtisztelő, hogy én is vihetem ennek az összetartó és támogató közösségnek a hírét. Hiszek abban, hogy a gasztronómia élvezete és a tudatos odafigyelés kéz a kézben jár, és a megfelelő kommunikációval lebonthatjuk a még meglévő gátakat és a minden bizonytalanságra biztos válaszokat adhatunk.

Játék és tanulás
A Mentes Május nem áll meg az edukációnál, az egész hónapot egy izgalmas nyereményjáték teszi még emlékezetesebbé. Ez a lehetőség kiváló alkalom arra, hogy az érintettek és az érdeklődők új, minőségi termékeket ismerjenek meg, miközben részesei lesznek egy országos szintű összefogásnak.

Ez a hónap tehát a felfedezésről szól. Arról, hogy a mentes életmód egy tudatosabb, minőségibb élet kapuja, ahol az egészségünk megőrzése mellett sem kell lemondanunk a gasztronómiai élményekről. Tegyük közösen természetessé a mentességet!

A sajtótájékoztató után, egy kávéval a kézben támasztottuk a Dugattyús falát, beszélgettünk. Az élményről. A mi élményeinkről. Arról, hogyan változik az, hogy ki miben és hogyan tud feloldódni és mindannyian megfogalmaztuk ugyanazt. Ez a Bródy-nap attól lesz csodálatos, hogy minden számot ismerünk, hogy önfeledten merülhetünk el a múltunkban, és fedezhetünk fel új mélységeket a nótákban, találhatunk más, a mai énünkre jobban reflektáló finomságokat a szövegekben, megmutathatunk valamit a gyerekeinknek abból az önmagunkból, akivel – a ránk rótt szerepek okán -ritkábban találkozhattak, lehetünk hangosak, boldogak, mindezt együtt, azon a helyen, ahol pár évtizede nyaranta megélhetjük ezt a szabadságot.

2026. augusztus 9-én, a Sziget Fesztivál „mínusz egyedik” napján egy megismételhetetlen ünnepnek lehetünk tanúi. A Bródy Dalok Napja egy nagyszabású tisztelgés a magyar beat-zene atyja, Bródy János előtt, akinek sorai évtizedek óta velünk élnek a konyhai rádióktól a legnívósabb színpadokig.

Amikor a legenda és az újhullám találkozik

Gerendai Károly, a Sziget alapítója a sajtótájékoztatón kiemelte: egy lüktető, élő ünnep megteremtése volt a céljuk. A színpadon egymásnak adják majd a kilincset a hazai zene legmeghatározóbb alakjai. Elképzelni is nehéz ennél színesebb palettát: a klasszikus ikonok, mint Koncz Zsuzsa, Szörényi Levente vagy Presser Gábor mellett ott lesznek a mai generáció kedvencei, Azahriah, a Carson Coma, Beton.Hofi és Dzsúdló is.

“Ünnepelni szeretnék. Azt akarjuk megmutatni minden korosztálynak, mit jelent Bródy életműve a magyar kultúrtörténetben” – fogalmazott Gerendai.

Öt-hat óra tömény zenetörténelem

A maratoni, várhatóan 6 órás koncertfolyam során Bródy több mint 800 szerzeményéből válogatnak a készítők. A repertoárban helyet kapnak:

• Az Illés és a Fonográf korszakalkotó slágerei.

• Az István, a király elementáris erejű rockopera-részletei.

• Bródy mélyen személyes szólódalai és a más előadóknak írt ikonikus szerzeményei.

Novák Péter rendező és Závodi Gábor zenei producer arra törekedtek, hogy a dalok új, izgalmas értelmezést kapjanak. Jeles színművészek, köztük Törőcsik Franciska vagy az Örkény Színház társulata irodalmi mélységet adnak a szövegeknek, míg a fiatal zenekarok modern hangszerelésben mutatják meg a metaforák örök érvényességét.

A meglepetés a fináléban

Bár Bródy János korábban a visszavonulását fontolgatta a nagyszínpadi szerepléstől, az ünnep kedvéért kivételt tesz: az est fináléjában ő maga is a közönség elé lép. Ahogy ő fogalmazott: “A dalokat a legősibb művészeti formáknak tartom… minden dalban az üzenet a lényeges”.

Ez a nap rólunk szól: a közös múltunkról, a szabadságvágyunkról és arról a különleges kötelékről, amit csak egy jó dal tud létrehozni. Legyünk ott mi is, hiszen ezen az estén tényleg bebizonyosodik: a sokszínűségünk ellenére Bródy dalai alatt egyek vagyunk.

Időpont: 2026. augusztus 9.

Helyszín: Sziget Fesztivál, Nagyszínpad

Jegyek: Elérhetők a Sziget weboldalán (19.900 Ft-tól).

Federica Manzon legújabb regénye az Alma (magyarul: Visszatérés Triesztbe) az utóbbi évek egyik legfontosabb olasz irodalmi műve, amely a rangos Premio Campiello elnyerésével bebizonyította, hogy Triesztről lehet és kell is ma érvényes módon beszélni.

Az olasz kritikák egyöntetűen azért ünneplik az írónőt, amiért képes volt lefejteni a városról a Claudio Magris vagy Italo Svevo nevével fémjelzett klasszikus rétegeket, és helyette egy vibrálóan kortárs, mégis mélyen melankolikus víziót alkotott.

A történet középpontjában álló nő három évtizednyi távollét után tér vissza a szeles mólók közé, hogy átvegye apja különös örökségét, ám ez a hazatérés valójában egy kíméletlen szembenézés a balkáni háborúk árnyékával és a határok menti lét bizonytalanságával. A Manzon stílusa kristálytiszta, elegáns, amelyben a személyes dráma és a kollektív történelem traumái egymást erősítve alkotnak tökéletes egészet. Közben a szöveg lüktetése a tenger és a trieszti kávéházak halk morajlását idézi meg.

Trieszt ebben az olvasatban egy olyan érzelmi tér, ahol a múlt és a jelen határai elmosódnak, ahol az apa rejtélyes figurája a szabadság és a hontalanság jelképeként kísért az utcákon. A regény ereje abban a bátorságban rejlik, amellyel az írónő megmutatja, hogy az identitásunk nem kőbe vésett sors, hanem egy folyton változó mozaik, amit az emlékeink szilánkjaiból építünk meg újra és újra. A kötet atmoszférája egyszerre idézi a régi kikötő sós illatát és a modern Európa feszültségeit, miközben Almán keresztül megélhetjük azt a fájdalmasan szép folyamatot, amit a gyökerekhez való visszatalálás jelent. Ez a mű nem csupán a városról szól, hanem az emberi lélek azon határvidékeiről, ahol a szeretet és a bűntudat összeér, ahol a tenger végtelensége kínál egyetlen lehetséges vigaszt az idő megállíthatatlan múlása felett érzett bánatra. Federica Manzon könyve egy intellektuális és érzelmi iránytű azok számára, akik keresik a helyüket a világban és akik nem félnek belepillantani az emlékezet sötét kútjába.

(fordító: Magyarósi Gizella)