Állok a Musée d’Orsay-ban, előttem Jane Avril, ahogy Lautrec látta, reklám ez a javából, invitál egy letűnt korba, a fényekbe, ahová olyan szívesen tértem volna vissza minden alkalommal Woody Allen hősével az Éjfél Párizsban meséjében. Sokszor megénekelt, idealizált világ ez, ahol a hamis gyémántok is igazi kincsként villognak, Luhrmann elefántján érkezik a bársonytalpú este, folyik […]
„Paul Gauguin huszonhat éves korában megbolondul és festeni kezd.” – mondja Ady és visszaolvasva csodálatos 1906-os párizsi beszámolóját, tulajdonképp felesleges újrafogalmazni, amit Gauguin élete és művészete visszhangként kelt bennünk. Egy biztos: az alkotásokban tomboló szabadságvágy, ahogy Adyt, úgy mindenki mást is hatalmába kerít. Paul Gauguin: a megfestett ismeretlen Paul Gauguin életében jó néhány kanyar vezetett […]
A zene végigkísérte az életem. Nem választottam, kaptam, anyának nagyon konkrét elképzelései voltak a zenéről, illetve arról, hogy a zenén belül mit hallgat egy budai úrilány és miről nem vesz tudomást se. Komolyzenei képzésembe nagy energiákat fektetett és mélyen sérelmezte, mikor saját zenei ízlés kialakításába fogtam. Az iskola is megpróbált keretek közé szorítani: Sapszon tanárúr […]
Rá kellett jöjjek az utóbbi időszak felhozatala alapján, hogy kifejezetten szeretem ezeket az újrakomponált kosztümös filmeket. Ahol mernek más hangon szólni és nem az angol úri szabó az egyetlen mutatója a film értékének. A legújabb Értelem és érzelem tökéletes példája annak, miért érdemes ma is Jane Austenhez nyúlni. Külön öröm, hogy Emma Thompson után három […]
