MIRELLE | gasztro- és lifestyle magazin

A túró rudi mindig is kedvenc édességeim közé tartozott. Egyszerűen szerettem a finom, hideg, enyhén savanykás, nem ütősen édes desszert jellegét. a Nőknek is hamar bejött, szülőként is értékeltem a benne rejlő racionalitást, a mennyisége ideális volt, az alapállapotban a túrót a mai napig elutasító Zsófi számára is abszolút működött és működik a mai napig.

Tavaly óta pedig még inkább felértékelődött, mint desszert, hiszen a gluténérzékenységemnek köszönhetően egy csomó korábbi liblingemnek kellett búcsút intenem, de miért is siratnám őket, mikor itt maradt nekem a túró rudi?

Sok-sok évvel ezelőtt az egyik vezető gasztronómiai lapba szedtem össze a túró rudi teljes történetét. Akkor derült ki számomra, hogy

A magyar sikertörténet egészen 1954-ig nyúlik vissza, amikor három magyar tejipari szakember baráti látogatást tett a Szovjetunióban, hogy megfigyelje az orosz elvtársak milyen tejtermékeket állítanak elő. Ezt követően azonban nem azonnal robbant be a magyar köztudatba a csokoládéba mártott enyhén citrusos aromájú túródesszert, hanem hosszú évek fejlesztőmunkáját követően a Tejipari Kutató Intézet munkatársai létrehozták a Túró Rudit, amelynek 1968-ban – a Budapesti Tejipari Vállalat jóvoltából – megindul termék nagyipari termelése. Az orosz сырок (ejtsd: szirok) nem csak a magyar élelmiszeripari mérnökök fantáziáját mozgatta meg, a túrós, túrókrémes desszert szinte az összes volt szovjet tagállam kínálatában megtalálható. Az orosz Túró Rudit az Eskimót a harmincas évek elején kezdték el gyártani, nagyipari megjelenése az 50-es évekre tehető. A magyar változat azonban sokban eltér az eredeti orosz édességtől. A tömzsi, krémállagú túróval töltött, meglehetősen édes tömbök helyett a magyar piacra fejlesztett desszertre inkább a visszafogott édesség, a darabosabb állagú túró és a savanykás, citrusos hangulat volt jellemző. A desszert formáján is módosítottak, az orosz finomsággal ellentétben a magyar túrós édesség karcsú formát kapott, amelyet állítólag a kezdeti gyártási technológiának köszönhetett, a legenda szerint ugyanis a mátészalkai gyárban eleinte hurkatöltővel készítették a ma már hungarikumnak számító, de hungarikumként számon nem tartható Túró Rudit. A Túró Rudit övező legendák közé tartoznak még a névadással kapcsolatos történetek is. Az egyik történet szerint a desszert a formája után nyerte el a nevét, mások tudni vélik, hogy a hűtött édesség fejlesztésén dolgozó egyik szakembernek, Klein Sándornak jutott eszébe, hogy az egyik vele dolgozó kollégáját, Mandeville Rudolfot tegye meg a desszert keresztapjának. Mandeville Rudolf volt ugyanis az, aki az orosz tanulmányút után az elsők között állt neki kifejleszteni az eredetileg mignonnak szánt túrós édességet. A névválasztás azonban először nem tűnt túl szerencsésnek. A frivolnak is tekinthető név miatt a termék reklámozása az első időkben szinte lehetetlen volt, így jóformán reklám nélkül kezdődött meg a termék gyártása és piacra dobása. Talán ennek is köszönhetően került a termelés – a fővárosi kezdetek után – előbb Nyíregyházára, majd Mátészalkára.

(forrás: Wessely Márta – Túró rudi, a legnagyobb kedvenc, Mindmegette)

A szirokra azonnal rárepültem az első orosz delikátboltban, majd megállapítottam, hogy ez nem túró rudi, maximum az unokatestvére, a tömény krémtúrós élmény nagyon messze esett attól, amit megszoktam és megszerettem egy emberöltő alatt. Így aztán a sziroknak búcsút intve visszatértem a kedvenc rudikhoz és boldogan kísérleteztem az újabb és újabb fejlesztések során piacra kerülő ízekkel, formákkal és fazonokkal.

Ezért is örültem meg a Mizo új fejlesztésének, amely nem a túró ízesítésében látta a megváltást, hanem arra a kevéssé örömteli hírre adott bölcs választ, hogy a magyar túró rudi termékek jelentős része a mai napig bevonómasszával készül. Teszi mindezt annak ellenére, hogy a csokoládémikulások és -nyulak területén már bőven lezajlott a bevonó-forradalom és míg 15-20 éve még sokszor a kukában landoltak az ünnepi időszak üreges „csokoládéfigurái” az ehetetlenségük okán, ma már alig találni a piacon bevonóval készített figurális édességet az ünnepek idején.

A Mizo ebből kínál most tej- és étcsokis kiutat. A Marcali gyár fejlesztésével lehetővé is vált a „nudirudik” (ahogy a bennfentesek hívják) csokoládéba történő mártása. Ugyanis a csokoládés bevonás igényel némi előkészültet, többek között üzembe kellett állítni egy olyan temperálógépet, amely képes a csokoládé számára a legtökéletesebb kristályszerkezetet megalkotni, amelyben szépen, fényesen és roppanósan feszül rá a nudikra és válik a legtökéletesebb korpuszukká.

Csokiban fürdő nudirudik

Az üzemben egyébként öröm lenni, a citrusos, vaníliás, édes illat csábító, ha nem vagyok olyan jól nevelt, amilyen, akkor néhány rudi leficcent volna a gyártósorról és csak 25997 darab készült volna el egy nap alatt. Anyának köszönhetően meglett a termelési átlag, a 26000 rudi rendben legyártódott a nap végére és az én lelkiismeretem is tiszta maradt.

A különbség nem csak a technológiai fejlesztésben és az édes túróillatot váltó csoki illatban mérhető, amíg a bevonómassza kakaó szárazanyagtartalma nagyjából 16 százalék, addig a Mizo mostani újításának köszönhetően 53 százalékos csoki kerül például az étcsokoládés rudikra. Ez az 53 nem csak kakaóporban, hanem az igen értékes kakaóvajban is megmutatkozik a csokimasszában, ami külön ünnepelendő, hiszen a kakaóvajat örömmel viszik olyan iparágak, mint a kozmetika és sok esetben a magas kakaópor tartalom mellé sok-sok növényi zsiradék társul, akikről örömmel le tudnánk mondani (mint a pálmaolaj).

A boltokban már kapható a Mizo Túró Rudi valódi étcsokoládéval készült változata, sőt, mindenki kedvére választhat, hogy a hagyományos 30 g-os csomagot, a Mega 51 g-osat, vagy a két kisebb rúdból álló 2×15 g-os csomagot próbálja-e ki.

A Vince megújult platformjának egyfajta első „mérföldköve” és debütáló rendezvénye az idén szintén megújuló Vince Díj és Vince Gála, amely az „Egy nap nagymesterek műveinek körében” fantázianevet kapta, hiszen a művészi alkotómunka és a borkészítés két rokon műfaj. Mindkettő az (alap)anyag tiszteletéről, a kemény kétkezi munkáról, a precizitásról, a küzdeni tudásról, a szabad önkifejezésről, a magas minőségre törekvésről és végső soron az értékteremtésről szól; a Gála ez előtt az alkotómunka előtt szeretne tisztelegni és felhívni rá a figyelmet.

A 2021-ben útjára indított Vince Díj célja, hogy a díjazott borok között mindenkor a magyar pincészetek művészi igényességű alkotásai kapjanak helyet. A rendkívül erős jelöltlistára valóban műalkotásnak minősülő borok kerültek fel. Ez nem csoda, hiszen a tételek szigorú rostán mentek át. Első lépésként a Vince által felkért hazai boros szakemberek ajánlották az általuk legmagasabbra értékelt magyar borokat az összesen 20 kategóriába. Az így létrejövő listákból aztán minden kategóriában létrehozzák a szűkített listát, amely már csak három tételt tartalmaz. Itt azonban még nem ér véget a verseny, hiszen a három „dobogósból” az aranyérmest is kiválasztják. Ez már a közönség bevonásával, internetes szavazás formájában zajlik. A verseny jelenleg ennél a szakasznál tart, a közönségszavazás október 31-ig tart, addig bárki leadhatja a voksát a már említett szűkített listára ezen az oldalon.

Az elmondott folyamat miatt a Vince Díj egyedülálló a maga nemében, és éppen ezért megkerülhetetlen: a világon kevés olyan bormustra létezik, ahol a szakma (ajánlás) és a fogyasztók (közönségszavazás) értékelésének közös metszete adja ki a győztes bort. „A Vince Díj túlmutat egy szakmai eseményen. A széles nyilvánosság számára is megnyitja a hazai italkultúráról való gondolkodást, miközben nem titkolt célja természetesen az is, hogy a minőségi italfogyasztás értékét közvetítse” – emelte ki a kettős megmérettetésben rejlő értéket Vancsik Ivett, a Vince Magazin főszerkesztője.

A fentiek fényében kijelenthető, a Vince Díj az egyik legjobb és szakmailag legmegalapozottabb viszonyítási pont a fogyasztóknak. A díjazott tételeket felvonultató Vince Gála pedig kihagyhatatlan esemény a bor iránt érdeklődők számára.

A szervezők a „boralkotások” bemutatására is megtalálták az igazán méltó helyet, a művészet egyik legfontosabb színterét: 2022. november 19-én 15 órától a Szépművészeti Múzeum ad otthont a Vince Gálának. Az 1906-ban megnyílt Szépművészeti Múzeumot Európa legjelentősebb múzeumai között tartják számon, gyűjteményei az európai képzőművészet szinte minden ágának összes korszakába bepillantást engednek. Egészen különleges pillanat lesz a november 19-i Vince Gála, ahol a vendégek a nagymesterek művei között sétálva kortyolhatják a bort, az emberiség másik megkülönböztetett alkotását.

Az eseményt a Vince Díjak átadásának ceremóniája koronázza meg, az estet pedig a legkiválóbb gourmet-fogások, többek között champagne-ok és tengeri válogatások, valamint mesterkurzusok és élő jazz zene teszik felejthetetlenné. A jó hangulatról az esemény házigazdája, a magyar bor és gasztronómia ügye iránt évtizedek óta elkötelezett színész, Anger Zsolt színművész gondoskodik.

A 2022-es Vince Gála minden tekintetben új szintre emeli a magyar borok ünnepét. Igazi társasági eseménnyé, közösségi élménnyé nemesíti, a borkészítést magát pedig művészi rangra emeli. A szervezők hiszik, hogy törekvésük találkozik az igényes, a világra nyitott, a kultúra minden formájára szomjazó, borszerető emberek vágyaival. Ennek szellemében hívnak minden érdeklődőt november 19-re, a Vince Gálára, a magyar bor és művészetek közös ünnepére.

Jegyek többféle kombinációban, számos kedvezménnyel már megvásárolhatók a Vince-platformon!

Halloweenre készülni mindig vicces dolog, hazakerülnek a tökök, a csálé mosolyukat beléjük faragjuk, pókok, pókhálók, csontvázak, néhány vámpír is átmeneti szálláshoz juthat ilyenkor és a konyha is finoman az ünnepre hangolódik. Idén a Heinz valami egészen kísértetieset kínál, a félelmetesen jó, limitált kiadású fekete fokhagymás majonéz pont olyan cukin rémisztő, mint amilyen finom.

A Heinz a vegán majonézét a fekete fokhagyma gazdag, csípős és enyhén édes ízével kombinálva hozta létre ezt a szezonális terméket. A kísértetiesen finom szósz tökéletes választás minden ételhez és trükkhöz az idei halloweenre. Az sem elhanyagolható, hogy nem csak finom, de mesterséges színezékektől, aromáktól és tartósítószerektől is mentes.

A fekete fokhagyma fűszerként kiemeli a húsok, szószok, mártások, levesek, salátaöntetek ízét. Vigyázat, a limitált kiadású csomagolásban – tök, vámpír és csontváz – elérhető új majonéz korlátozott ideig kísért csak!

És hogy a világ legnagyobb Heinz majonéz rajongóinak még egy esélyük legyen az új, félelmetes kiadás megszerzésére, a Heinz egy különleges és kísérteties Black Garlic Mayo pop-up boltot is nyit Erdélyben, a leghíresebb vámpírok, közöttük Dracula gróf otthonában. A bolt mindössze egy napig lesz nyitva: Halloween napján, azaz október 31-én.

Kedd délután egy merész gasztro-kulturális témában született háromszoros magyar rekord a Kálvin téren. A tradicionális japán teaművészet eszközeit az eredeti méret hétszeresére nagyították fel a szervezők. Hazánk legnagyobb csészéjét és matchahabosító eszközét regisztrálták, valamint az ezekkel készített tea mennyisége is hazai csúcsot döntött. 

A népszerű Kálvin téri teázó, a Matcha Tsuki elkötelezett híve a matcha tea fogyasztásnak, ami az egészségre gyakorolt pozitív hatásai és különleges íze miatt egyre népszerűbb szerte a világon. A tea szerelmesei egy egészen elképesztő ötletet találtak ki. A japán teaművészet eszközeit a chawant (ejtsd: csáván) és a chasent (ejtsd: császen) egy magyar kerámiaművész közreműködésével gigantikus méretűre nagyították fel. A 90 cm átmérőjű, 45 cm magas és közel 80 kg-os csészét és 70 cm hosszú bambusz teakeverőt Őexc. Otaka Masato, Japán magyarországi nagykövete és egy Urasenke teamester, Rajzó-Kontor Kornélia leplezte le a nagyközönség előtt. A hatalmas eszközökkel a normál adag matcha tea ötvenszerese készült el, amivel a legtöbb egyben elkészült matcha teájának rekordját is megdöntötték. A hatalmas chawant és chasent bárki megnézheti a Kálvin téri Marcha Tsukiban.

Az ihletet egy 800 éves japán hagyományból, az  Ouchamori fesztiválból merítették, mely során a Nara városában található Saidaiji templom szerzetesei több körülbelül 40 cm átmérőjű csészében készítenek teákat a látogatóknak, melyeket előtte Buddhának ajánlanak. A látogatók a teákat körbeadva, egymást segítve isznak az óriás méretű csészékből, hogy ezzel szimbólikusan mind eggyé váljanak Buddha előtt. 

De mi az a chawan és chasen?

A chawan egy széles szájú kerámia edény, amibe az átszitált porrá őrölt zöld tealevelek, vagyis a matcha kerül. 80 fokos vizet öntenek rá, majd egy bambuszból készült keverő, a chasen segítségével habosítják fel és keverik csomómentesre. A chasen fejét 80-100-120szálra hasítják, hogy tökéletesen el tudja keverni az apró szemeket. Kívülről úgy tűnik, hogy szinte képtelenség lehet a fül nélküli kis csészét a kezünkbe fogni miután a tea készítése előtt forró vízzel még átmelegítik, de ügyesen elrejtenek a talpán egy vastag keretet, aminek a hőmérséklete nem változik. 

Japán tea desszertek 

Japánban a teakészítés mellett nagy hagyomány van a tea desszert fogyasztásnak is. Matcházás előtt szinte kötelező néhány falattal enni belőle, hogy szó szerint megédesítse a teázás élményét. Az anmitsu, azaz bab-massza alapú édességek íze egyszerre édes és semleges, ami tökéletesen kiegészítője a teázásnak. Maga a massza nem túl esztétikus látvány, ezért a tetejére gyönyörű díszítést kap, amelyek színe, textúrája és ízvilága évszakonként változik. Klasszikus topping a dango golyó, az agar-agarból készült zselékocka és az újhullámos tea desszerteknél a gyümölcsök és különféle ostyák.

Az alábbi matcha puding desszertet érdemes otthon is elkészíteni azoknak, akik gyakran fogyasztanak matcha teát, hogy ezzel új szintre emeljék a teázás élményét és a japán ízekben és kultúrában való elmélyülést. 

Matcha puding recept

Hozzávalók:  (2-3 adag)

400 ml kókusztej (ízlés szerint cserélhető más növényi italra)

50 g tápiókagyöngy

1 vaníliarúd belseje 

40 g kókuszcukor (ízlés szerint cserélhető más édesítőre)

1,5 teáskanál matcha por (5 gramm)

0,5 dl víz (a matcha kikeveréséhez)

Tálaláshoz: kockázott mangó és kókuszreszelék

Elkészítés:

1. A kókusztejet, a tápiókát, a vaníliarúd belsejét öntsünk egy tálba, és hagyjuk ázni 30 percig.
2. Adjuk hozzá a cukrot, egy csipet sót és a növényi tejet és forraljuk fel. Miután elérte a forráspontot mérsékeljük a lángot és óvatosan, gyakran megkeverve főzzük addig, amíg a tápióka megpuhul. Miután levettük a tűzhelyről fedjük le és pár percig  hagyjuk, hogy a saját gőzében tovább puhuljon. 
3. A matchát keverjük ki 0,5 dl 80 fokos vízzel egy csészében. Majd öntsük bele a tápióka masszánkba.
4. Még melegen osszuk el kis tálkákba vagy csészékbe a pudingot és tegyük hűtőszekrénybe, majd 2-3 óra alatt hűtsük ki teljesen. 
5. A tetejét kókuszreszelékkel megszórva és mangó kockákkal díszítve tálaljuk.