Julia Cameron: A művész útja
Járom az utam, a keramitkövek, mint a tetris, épülnek a talpam alá. Persze jobban figyelem, bevonzom, rááll a szemem, de bárhogy is nézem, az univerzum folyamatosan dobja az énmunkám eszköztárát, ráadásul olyan tempóban, hogy feldolgozni is alig marad időm. Pedig mindenre szánnék, főleg magamra, ha már így könyékig vájkálok magamban, hiszen a hirtelen jött csendben […]






