MIRELLE | gasztro- és lifestyle magazin

Escaping the unpredictable April rain, we found sanctuary in the Mediterranean soul of JUNE Budapest at MOM Park. More than just a name, JUNE captures the crisp energy of early summer—that fleeting moment when the breeze is still cool, but the sun is warm enough to bronze the skin. With Italian-inspired textiles and a menu that gracefully weaves Middle Eastern flavors with Hungarian roots, it’s a place where you don’t seek the shade, but bask in the light.

The space is a vibrant incarnation of the dolce vita. Between the sunken bar and the cleverly designed intimate nooks, there is a constant, authentic Mediterranean buzz. The menu is “sharing-style,” boldly trusting the guests’ imagination and rhythm, all within the sophisticated safety of a perfectly tailored selection.

• Gastronomic Highlights
  Grilled Eggplant: Flawless texture and creamy softness, elevated by pickled onions, crunchy chickpeas, and ruby pomegranate seeds over tahini yogurt.
• Green Shakshuka: A masterpiece where ingredients meet in the sanctity of chili; a soul-warming, substantial dish crowned with a poached egg.
• Miso Salmon Bowl: A sun-drenched composition of grilled salmon, wild rice, and quinoa.
• Jalapeño Burger: High-quality beef cooked medium and served “naked” (bun-free), topped with a crispy bacon “hat.”
• Sips & Beans: From the elegant Sunset Spritz Martini to a bold, Italian-roast 100% Arabica espresso, the drinks round out the experience perfectly.

Mirelle’s Tips
Go for Sharing: The menu’s magic lies in the fusion. Order a variety of plates to explore the bold pairings of East and West. The Vibe: Perfect for those who crave a Mediterranean bustle without sacrificing intimacy.

Anytime Summer: Whether it’s a breezy breakfast, a weekend brunch, or a late-night cocktail, JUNE delivers the promise of summer regardless of the weather outside.

Az áprilisi szeszélyesség, a feltámadó szél és szemerkélő eső ellen Annával a biztos nyárba menekültünk a napokban: felkerestük a nemrég nyílt JUNE Budapestet a Mom Park aljában és megmerítkeztünk a mediterrán életérzésben. A June nem csak nevében, hanem hangulatában is a kora nyár frissességét, üdeségét, lendületét hozza. Itt még nincs kánikula, a szél még a májusi virágok múlóban lévő illatával terhes, miközben a nap már finoman bronzba vonja a bőrünket. Ez az az idő, amikor még nem az árnyékot keressük, hanem a nap éltető sugarait, a fény misztériumát élvezzük.

A JUNE ezzel az üdeséggel fogad, textíliáiban Itália integet felénk, hangulatában és az étlapon finoman Közel-Kelet, miközben a magyar jegyek is – nagyon tudatosan – helyet kapnak a kora nyári nap alatt. A dolce vita hangulatába öltöztetett vendégtér szinte örvénylik körülöttünk, a süllyesztett bárpult, a hatalmas üvegfelületek és az ügyesen izolált, de a boxos hatást messze kerülő szeparék lehetőséget teremtenek az intimebb jelenlétre a térben, a napi bélyegzővel ellátott étlapon pedig békés együttélésben kínálják magukat a kelet és Kelet-Európa legjobb fogásai, mediterrán tételei bízva a sharing adta lehetőségekkel élő vendégek fantáziájában. Merészen hagyatkoznak annak jó ütemérzékére, de teszik mindezt a jól szabott étlap biztonságában.

A belső tér komplexitásához szervesen hozzátartozik a zenei világ és a csevegő vendégek hangja, megteremtve azt a fajta mediterrán nyüzsgést, ami csak tovább növeli a hely autentikusságát. Ebben a vibráló közegben érkezik a grillpadlizsán, amely hibátlan állagával könnyed ellenpontjaival, lágy krémességével hódít, rajta savanyított hagyma, mellette pirított csicseri és a rubin gránátalma-szemek, alatta pedig tahinis joghurt.

A zöld shakshuka igazi remekmű, az egymást szerető alapanyagok a chili szentségében találkoznak, a melengetően csípős, teljes fogásként is értelmezhető mennyiséget posírozott tojás koronázza.

Kerül még elénk roppanós vadbrokkoli, valamint egy miso lazac bowl, grillezett lazaccal, vadrizzsel és quinoával, amely színében is megidézi a nyarat, valamint jalapeno burger mediumra sütve, naked, azaz bucimentes állapotban érkezik, ropogósra sült bacon-kalapot viselve. A hús hibátlan, a kisebb-nagyobb porciónyi fogásainkkal teljes egésszé válik.

Közben egy-egy Sunset Spitz Martini eleganciáját élvezzük, kilépőként pedig egy karakteres, olasz pörkölésű, 100% arabica eszpresszóval zárjuk ezt a hibátlan, napfényes, különleges budai gasztro-kalandot. A JUNE nem csak ebédre, hanem vacsorára, reggelire, egy koktélra vagy épp egy hétvégi brunchra is várja vendégeit, remek konyhával és a nyár ígéretével.

A kis színpadok intimitásával semmi sem ér fel. Ahol a színész és a közönség között egy újféle minőségű kapcsolat jön létre, ahol a színjátszás őszinteséggé válik, a manírok mozdulattá szelídülnek. Ebben a térben a kisebb lendület is elég, a távolság hiánya koncentráltabbá teszi a mondanivalót, az arcot kapó közönség pedig felszabadítja az előadót, s valami egészen egyedi születik itt, estéről estére.

A Víg Szalonban Hegyi Barbara önálló estjén az életén, családja történetén kalauzolja át vendégeit. Zabolázatlan életörömmel mutatja be azokat, akik valaha is megfordultak az élete színpadán: szülőket varázsol, tantikat, családi özvegyeket hív életre, meginvitálva a közönséget a nagy közös asztalhoz. Mesél a gyerekéveiről, a színházhoz kötődő viszonyáról, mintha egy évszázad társasági lapjaiból szemezgetne. A legjobb filmgyári történetekkel szórakoztat, receptek buktatóin vezet át, csodás és teljességgel hihető adomákat mesél férfiakról. Emléket állít a kollektív történelmünk fájdalmait megélő családtagjainak és ismeretlen hősöknek, miközben féktelen energiájával ő maga is végig jelen van, mintha ezekből a puzzle-darabokból ott, a szemünk előtt építené fel önmagát, és adna magyarázatot saját lényére.

A darab hibátlanul szerkesztett, jó ritmusérzékkel összeállított stand-up. Dinamikájában ott a közönséggel való együttműködés lehetősége, de nincs benne kényszer, aki úgy érzi, az pusztán sodortatja magát a történetekkel. Ha nagyon keresnem kéne, hogy mire emlékeztet műfajában és felépítésében ez az este, akkor leginkább Vámos Miklós Lehetetlen című egykori műsorát említeném, amely hasonló, színházi környezetben mutatta be egy-egy életút mérföldköveit.

Hegyi Barbara azonban egymaga viszi a szót, ezernyi módon elevenítve fel a múltat, történeteiben az élet szeretete, az étel szeretete a vezérfonál. Felszabadító és egyben elgondolkodtató est, amelyen együtt szavalhatunk Verlaine-t franciául, osztozhatunk a legjobb pulyka receptjében és versenyezhetünk azon, hogy tudjuk-e pontosan melyik fogást milyen eszközzel illik elfogyasztani. Mindezt jó szívvel és kiváló humorral tálalva.

Egészségünkre.

(rendező: Tollár Mónika)

A Béke régóta a kedvenc elvonulós helyeim közé tartozik a városban, nagyon szeretem a Zsolnay Kávéházat, amihez különösen kedves emlékek fűznek és az emlékeknek sora szerencsére tovább gyarapítható. Most – az anyák napi meglepetésnek egyenesen tökéletes – Sisi’s Garden kollekcióval ismerkedtünk meg a Nőkkel. Anna az ünnepek idejére hazalátogatott, így ebben a ragyogó tavaszban vált esedékessé megülni ezt az ünnepet is, ha már így együtt vagyunk.

A Radisson Blu Béke Hotel patinás falai között működő Zsolnay Kávéház idén tavasszal valóságos virágoskertté változott. Bechmann György cukrászmester legújabb víziója, a Sisi’s Garden kollekció nem csupán szemet gyönyörködtető kreációk sora, hanem igen tudatosan felépített tisztelgés Erzsébet királyné emléke előtt. A titkos kertet nem csupán a királynő kedvenc virága, az ibolya inspirálta kollekció alkotja, hanem az ahhoz kapcsolódó különleges szerviz a lila dekorációval egyedivé tett vendégtérben.

Miért is az ibolya?

Erzsébet királyné életét a végletek jellemezték: megszállottan ügyelt 50 centiméteres darázsderekára, és rajongott bizonyos desszertekért, amelyeket főétel helyett fogyasztott. Sisi imádta a kandírozott ibolyát és az ibolyafagylaltot, amelyet a bécsi Demel cukrászdából rendelt legszívesebben. Az ibolya nemcsak a kedvenc színe volt, hanem az íze is megnyugtatta, idővel ez a virág a királyné személyes márkájává, belső világának és melankóliájának kivetülésévé vált. Az ibolya egyébként a tizenkilencedik századi virágnyelvben a szerénységet, a hűséget és a rejtőzködő szépséget jelképezte, ami tökéletesen rezonált Erzsébettel.

Az ibolyafagylalt a királyné abszolút kedvence volt, amelyet Sztáray Irma udvarhölgy feljegyzései szerint gyakran fogyasztott uzsonnára. Ez az édesség valódi ibolyakivonatot tartalmazott, amelynek előállítása rendkívül munkaigényes volt. A kandírozott ibolyaszirom egy másik emblematikus csemegéje volt. Egyébként az ibolya virága az emberi szervezet számára nehezen emészthető rostokat tartalmaz, így a 19. századi arisztokrata hölgyek körében azért is vált népszerűvé, mert a sokuk életét meghatározó diétát alig befolyásolta. Sisi kedvelte még az ibolyás szörpöt és az ibolyával ízesített bécsi kávét is.

Klasszikus ízélmény 21. századi köntösben

Bechmann György kollekciója nagyon szép ívű, a mutatós, ibolyafókuszú monodesszert köré épülő italok, a ibolyával gazdagított krémmel töltött bonbonok a teljesség élményével ajándékozzák meg azt, aki belép Sisi kertjébe. A Zsolnay Kávéház tavaszi zsongása, a porcelánok finom koccanása, az egyedi szerviz együttesen teremtik meg a méltó keretet az anyák napi ünnepléshez.