Az elmélyedésnek, a visszavonulásnak, a közéleti zsizsegés kizárásának legjobb módja az olvasás. Most is olyan könyveket válogattam a magyar piac kínálatából, amelyek segítenek kiszakadni a hétköznapokból.
Carlo Lecce: Leonardo
Carlo Vecce, a nápolyi L’Orientale Egyetem professzora és a reneszánsz kor neves kutatója, évtizedek óta tanulmányozza Leonardo da Vinci kéziratait. Új kötete, a Leonardo élete – Egy fiú Vinciből, a polihisztor, a bolyongó, a legfrissebb levéltári kutatásokra építve rajzolja meg a zseni minden eddiginél hitelesebb portréját. A mű különlegessége, hogy nagy hangsúlyt fektet Leonardo anyjára, Caterinára, akit a szerző kutatásai alapján rabszolgaként hurcoltak Itáliába a Kaukázus vidékéről.
Vecce könyve bravúros egyensúlyt teremt a precíz storiográfiai esszé és a magával ragadó elbeszélés között. A szakma szerint ez a létező legjobb és legdokumentáltabb Leonardo-életrajz, amely nemcsak a polihisztor tudományos és művészeti vívmányait mutatja be, hanem mélyen emberi oldalát is: magányát, vívódásait és az anyai örökség fényét, amely végigkísérte életútján. A több mint 500 oldalas kötet nélkülözhetetlen alapmű mindenki számára, aki meg akarja érteni a reneszánsz legnagyobb elméjének titkait.
(fordító: Balázs István)
Kocsik András: Sávok és csillagok között
Kocsik András kötete egy szegedi fiatalember elképesztő, valóságos kalandját beszéli el, aki egyetlen hátizsákkal kelt útra, hogy keresztbe-kasul körbestoppolja az Amerikai Egyesült Államokat. Az erdélyi származású tanárember nem egy klasszikus útikönyvet alkotott: kötete sokkal inkább egy mély önismereti utazás, amely a szabadságkeresésről és az emberi természet megismeréséről szól. Útja során a legkülönfélébb karakterekkel sodorja össze a sors – a hittérítőktől a vietnámi veteránokon át a cowboyokig –, sőt még a horror nagymesterével, Stephen Kinggel is találkozik.
A nemzetközi utazási kultúra és a beat-generáció irodalma (gondoljunk csak Jack Kerouac örökségére) óta tudjuk, hogy az országúti stoppolás egy egészen sajátos, nyitott tudatállapotot eredményez. A könyv hűen tükrözi azt az egyetemes igazságot, hogy az állandó mozgás tágítja az elmét és elvezet a tiszta szabadságélményhez. A kötet kötelező olvasmány mindenkinek, aki hisz az út sorsformáló erejében.
Rachel Kushner: A teremtés tava
Rachel Kushner regénye a 2024-es Booker-díj rövidlistájára is felkerült, így az elmúlt évek egyik legfontosabb nemzetközi irodalmi sikere. A történet középpontjában Sadie Smith áll, egy 34 éves amerikai szabadúszó ügynök, aki fedett identitással érkezik a délnyugat-franciaországi vidékre. Feladata, hogy beépüljön egy radikális anarchista-ökologista kommunába, és provokációkkal, illetve belső információgyűjtéssel kompromittálja a csoportot.
A mű a kémthriller feszességét ötvözi a mélyfilozófiai kérdésekkel. A regény különleges szála Bruno e-mailjeihez kapcsolódik: a csoport szellemi vezetője a Neander-völgyi ember sorsán és a civilizáció hanyatlásán keresztül reflektál a jelenkor válságaira. A kötet bravúros egyensúlyt teremt a politikai intrika és a történelem előtti időkbe révedő metafizikai spekuláció között. Sadie alakja nem egy hagyományos hős: cinikus, manipulatív és sokszor érzelmileg elérhetetlen, ami még nyugtalanítóbbá teszi a történetet. A könyv éles társadalomkritikával mutatja be az aktivizmus, a hatalom és a hit természetét egy olyan világban, ahol az igazság és a hazugság határai menthetetlenül elmosódnak.
(Fordította: Ács Eleonóra)
Arthur C. Brooks: A boldogság-akták
Arthur C. Brooks New York Times bestseller listát megjárt kötete egy egyedülálló gondolati kísérletre hív: arra ösztönzi az olvasót, hogy tekintsen saját életére úgy, mint egy friss, tudatosan irányított startup vállalkozásra. A Harvard Egyetem professzora, aki Vezetés és boldogság címmel tart elismert kurzusokat, nem elvont elméleteket vagy üres motivációs frázisokat kínál, hanem a viselkedéstudomány legfrissebb kutatási eredményeire támaszkodva nyújt praktikus útmutatást.
A kötet különálló fejezetekben, úgynevezett aktákban vizsgálja a mindennapi jóllét kulcskérdéseit. Olyan gyakorlati dilemmákra keres választ, mint a siker és a kudarc egészséges feldolgozása, a produktív és a káros időpazarlás közötti különbségtétel, vagy éppen a halogatás mögött meghúzódó valós érzelmi állapotok kezelése. A könyv nagy utat jár be, miközben az ókori filozófia tanításait, az irodalmi példákat és a modern vállalati belső folyamatok logikáját integrálja egyetlen koherens rendszerré. Brooks meglátásai segítenek az öregedő vagy éppen változásban lévő embereknek rátalálni a magasabb szintű boldogságra, miközben hatékony védelmet nyújtanak a modern kor egyik legnagyobb veszélye, a kiégés ellen.
(Fordította: Novák Gábor)
Daryl Gregory: Valódiak voltunk
Daryl Gregory regénye az intellektuális sci-fi és az egzisztenciális dráma határvonalán mozog. A történet kiindulópontja egy megrázó globális felismerés: a világ lakói egy napon megtudják, hogy a valóság, amelyben élnek, mindössze egy szimuláció. Ebben a bizonytalansággal teli, feszült atmoszférában bontakozik ki JP és Dulin története, akik évtizedek óta elválaszthatatlan barátok. Amikor JP megtudja, hogy a rák agresszíven visszatért a szervezetébe, Dulin elhatározza, hogy tartoznak maguknak egy utolsó, nagy közös kalanddal, és egy buszos utazásra indulnak.
A kötet nem az akciódús elemekre helyezi a hangsúlyt, hanem mélyen az emberi pszichére és a filozófiai kérdésekre fókuszál. A cselekmény azt vizsgálja, hogy ha a tettek, az érzések és a gondolatok csupán egy előre megírt algoritmus részei, létezik-e egyáltalán egyéni önrendelkezés, vagy mindannyian csak bábok vagyunk. A könyv zseniálisan játszik az olvasóval, miközben Philip K. Dick örökségét és a modern tech-disztópiák világát idézi meg. A narratíva egyszerre boncolgatja a halandóságot, a barátság erejét és a valóság mibenlétét egy olyan környezetben, ahol semmi sem biztos. A precíz és feszült világépítésnek köszönhetően a mű az utóbbi évek egyik leginkább elgondolkodtató fantasztikus irodalmi alkotása.
(Fordította: Ács Eleonóra)
Helen Rappaport: Az elszökött hercegnő
Helen Rappaport A sosemvolt Romanov császárné és az európai uralkodóházak című életrajzi kötete egy elfeledett, rendkívüli sorsú női alakot állít a középpontba. A neves brit történész, aki a Viktória-kor és a Romanov-ház elismert kutatója, Juliane-Henriette-Ulrike szász-coburg-saalfeldi hercegnő (orosz nevén Anna Fjodorovna nagyhercegné) drámai életútját tárja fel. A történet 1795-ben kezdődik, amikor Nagy Katalin cárnő kiválasztja a fiatal német hercegnőt unokája, Konsztantyin nagyherceg feleségének. A házasság azonban bántalmazó, intrikákkal és udvari rivalizálással teli rémálommá válik.
A mű túlmutat a puszta udvari botrányokon, és mély empátiával, kiváló kritikai érzékkel, valamint gazdag részletességgel mutatja be a sötét tündérmesét. Juliane nem vetette alá magát a kor elvárásainak: feláldozva hírnevét és a luxust, elmenekült az orosz udvarból a szabadságért. A kötet mesteri módon szövi át az európai családi és politikai történelmet, miközben hitelesen kelti életre a 18. század végi orosz birodalmi udvar csillogását és a korabeli szárazföldi utazások viszontagságait. A könyv egy bátor és dacos nő inspiráló története, akit a történelemírás eddig méltatlanul figyelmen kívül hagyott.
(Fordította: Kovács Lajos)
Marilú Oliva: A Biblia Éva, Judit és Mária Magdolna szerint
Marilù Oliva kötete a klasszikus, férfiak által dominált történetmesélés hagyományaival szakítva helyezi új megvilágításba a szentírási eseményeket. Az olasz írónő és irodalomtanár – a korábbi sikeres mitológiai riszájtok mintájára – ezúttal a Biblia legfontosabb női alakjainak ad saját hangot és narratívát. A fejezetek során megelevenedik a tudásra szomjazó Éva, a népét megmentő, intelligens Judit, a szabadságra vágyó Miriam, vagy éppen az utolsó pillanatig kitartó Mária Magdolna alakja.
A kötet nem változtatja meg a kanonikus eseményeket, hanem szigorú filológiai pontossággal és mély pszichológiai érzékenységgel egészíti ki azokat a nők szemszögéből, feltárva a karakterek belső vívódásait, a rejtett anyai fájdalmakat és a szolidaritás erejét. Az elbeszélésmód egyszerű, mégis rendkívül sodró és lírai, így a mű egyszerre tiszteletteljes és bátor újraértelmezése egy egyetemes kulturális alapműnek.
(Fordította: Nagy Nóra)
