Mirelle

Forró melbourne-i napsütés, izzadó teniszezők és… környezettudatos hidratáció? Az idei Australian Open nem csak a sportteljesítményekről szól – a legendás Grand Slam torna történelmet ír a fenntarthatóság terén is. A műanyag palackok korszaka véget ért, helyüket stílusos, újratölthető kulacsok veszik át, amelyek nemcsak praktikusak, de divatosak is.

De miért is olyan fontos ez a változás? Gondoljunk csak bele: egy profi teniszmérkőzés alatt a játékosok literszámra fogyasztják a vizet, hogy csúcsformában maradjanak. A tikkasztó ausztrál nyárban ez nem is csoda – a dehidratáció ugyanis nem játék. Egy apró figyelmetlenség, és máris jönnek a görcsök, lankad a koncentráció, végül pedig búcsút inthetünk a győzelmi álmoknak. Eddig azonban ennek a létfontosságú folyadékpótlásnak súlyos ára volt: megszámlálhatatlan műanyag palack végezte a szemétben.

A megoldást a Waterdrop hozta el, amely az Australian Open hivatalos kulacs partnereként igazi forradalmat indított. A vállalat több száz újratöltő állomást telepített a helyszínre, ahol a versenyzők és a rajongók egyaránt friss, hideg melbourne-i csapvízzel olthatják szomjukat. Az eredmény? Tavaly már 5600 liter vizet fogyasztottak el fenntartható módon, a játékosok területén pedig elképesztő mértékben, 99%-kal csökkent az egyszer használatos műanyagok mennyisége.

A kezdeményezés olyan sikeres, hogy a profi teniszezők is lelkesen csatlakoznak a környezettudatos mozgalomhoz. Jan-Lennard Struff, Yannick Hanfmann, Matteo Arnaldi és Alexander Bublik a Waterdrop új nagyköveteiként hirdetik: lehet másképp!

Profi teniszezőként tudom, hogy a hidratáltság nem játék – vallja Struff, aki jelenleg Németország második számú játékosa. A waterdroppal való partnerség egy kézenfekvő kapcsolódás, mert nemcsak kiváló minőségű hidratációs megoldásokat kínálnak, hanem osztják a műanyaghulladék csökkentésére irányuló elkötelezettségemet is. Izgalmas olyan márkával dolgozni, amely valódi változást hoz a pályán és azon kívül is.

A jó hír, hogy ami a profiknak bevált, az a lelkes szurkolók számára is elérhető. A hivatalos Australian Open Player Kulacs négyféle színben kapható, és nem mellesleg igazi technikai csoda: dupla falú rozsdamentes acél szerkezetének köszönhetően akár 24 órán át is hidegen tartja a vizet. A széles nyílás miatt jégkockával is könnyedén feltölthető, a praktikus fogantyúnak hála pedig bárhová magunkkal vihetjük.

Az ízélmény fokozásáról sem kell lemondanunk: a Waterdrop Microdrinkek széles választéka gondoskodik arról, hogy az egészséges folyadékpótlás ne váljon unalmassá. Az alacsony kalóriatartalmú, gyümölcsös italkockák nemcsak finomak, de segítenek elérni a napi ajánlott vízmennyiséget is.

A környezettudatos kulacsok már elérhetőek a webáruházban – ideje, hogy mi is részesévé váljunk ennek a zöld forradalomnak!

Az idei év első nagy dobása a Nespresso háza tájáról egy igazi sztárparádé: George Clooney ezúttal elegáns nyomozóként próbálja kideríteni, ki dézsmálta meg egy luxusvonat első osztályán a féltve őrzött kávékapszulákat. A márka legújabb kampánya nem fukarkodik a nagy nevekkel – Clooney mellett olyan nemzetközi sztárok tűnnek fel, mint Eva Longoria, a francia filmek kedvence, Camille Cottin, valamint a koreai filmvilág üdvöskéje, Kim Go Eun.

A történet egy fényűző vonaton játszódik (lehetne akár az Orient Expressz is), ahol egy előkelő utazók nyugalmát megzavarja egy szokatlan bűneset. Camille Cottin alakítja azt az örökösnőt, aki nem gyémántjai vagy ékszerei, hanem féltett Nespresso kapszulái eltűnése miatt kér segítséget. A nyomozás szálai a vonat konyhájába vezetnek, ahol két gyanúsított is akad: Eva Longoria meglepő szerepválasztással a séfet alakítja, míg Kim Go Eun a helyettesét játssza.

A könnyed krimiparódia tökéletesen illeszkedik a Nespresso korábbi reklámjainak sorába: megvan benne az a fajta elegáns humor és kifinomultság, ami a márkát jellemzi, miközben a történet fordulatai aktívan bevonják a nézőt is a rejtély megoldásába. Az új kampány ismét bizonyítja, hogy a Nespresso továbbra is hisz a nagyszabású, filmszerű megvalósításban és a sztárok erejében – mindezt pedig úgy teszi, hogy közben megőrzi azt a sajátos, könnyed eleganciát, ami miatt a márka rajongói évek óta kitartanak mellette.

A reklámfilm nem csak szórakoztat, de ügyesen építi tovább a Nespresso által már jól ismert világot, ahol minden csésze kávé mögött egy különleges történet rejlik. Az pedig, hogy ezúttal egy krimi keretein belül mesél a márka önmagáról, csak még izgalmasabbá teszi az amúgy is figyelemreméltó kampányt.

Ha azt mondjuk, Közel-Kelet, sokunknak először az ezeregy éjszaka meséi, a bazárok átható fűszerillata és a baklava édes íze jut eszébe. Ez az ikonikus desszert azonban sokkal több egyszerű édességnél – ma is szenvedélyes viták tárgya.

A baklava története valószínűleg az ókori Asszíriáig nyúlik vissza, ahol már időszámításunk előtt 8. században készítettek vékony rétegekből álló, dióval töltött édességet. A mai formájában ismert baklava azonban az Oszmán Birodalom konyhájában nyerte el végső alakját, a Topkapi palota cukrászainak keze alatt, akik tökélyre fejlesztették a papírvékony rétestészta, azaz a filotészta készítésének művészetét.

De mi is pontosan a baklava? Alapjaiban véve papírvékony tésztalapok sokasága, amelyeket vajjal vagy olajjal kennek meg, között pedig darált dióféléket – leggyakrabban pisztáciát, diót, kesudiót vagy földimogyorót – rejtenek. Az egészet sütés után cukorsziruppal vagy mézzel öntik le, ami átjárja a rétegeket, létrehozva azt a karakteres, egyszerre ropogós és szaftosan omlós textúrát, ami miatt milliók rajonganak érte. 

A török baklava – különösen a gaziantepi – azonban külön fejezetet érdemel. Gaziantep városa 2013-ban nem véletlenül kapta meg az UNESCO-tól a “gasztronómiai kreatív város” címet. Az itt készülő baklava olyan szigorú szabályok szerint készül, mint a francia pezsgő vagy a pármai sonka. A helyi pisztácia – amit “zöld aranynak” is neveznek – adja az édesség karakterét. A gaziantepi baklava rétegei olyan vékonyak, hogy a helyiek szerint a valódi baklaván keresztül olvasni lehet az újságot. A pisztáciát speciális módszerrel őrlik, ami biztosítja a töltelék tökéletes textúráját.

Baklava

És ha már a régió különlegességeiről beszélünk, nem mehetünk el szó nélkül a katmer mellett. Ez a Gaziantep és Kilis városokban őshonos édesség a baklava közeli rokona, mégis egyedi karakterrel bír. A katmer készítésénél a tésztát még a baklavánál is vékonyabbra nyújtják, majd különleges, krémszerű kaymakkal töltik. A végeredmény egy olyan desszert, ami egyszerre ropogós, krémes és omlós.

Érdekesség, hogy míg a hagyományos baklava több napig is eltartható, a katmer igazi “carpe diem” édesség – azonnal fogyasztandó, amint elkészül, különben elveszíti azt a különleges textúráját, ami miatt a helyiek már hajnalban sorban állnak érte a legjobb cukrászdák előtt.

Katmer -frissen, melegen az igazi

Ma már a világon mindenhol készítenek baklavát, és minden régiónak megvan a maga változata. A görögök például mézzel készítik és főleg dióval töltik, míg a libanoniak narancsvirágvízzel vagy rózsavízzel ízesítik a szirupot. De ha az ember egyszer megkóstolta az eredeti gaziantepi baklavát vagy a kilisi katmert, nehéz visszatérni bármely más verzióhoz – ezek ugyanis nem egyszerűen édességek, hanem évszázados szakértelem és hagyomány tökéletes megtestesülései.

Az idei év gasztronómiai trendjeit egyértelműen a fenntarthatóság és az ízélmény újragondolása határozza meg. Az éttermek és a házi konyhák világában olyan izgalmas irányok rajzolódnak ki, amelyek egyszerre ötvözik a jövőbe mutató technológiákat és az ősi bölcsességeket.

A fermentálás újhulláma mindent elsöpör – de most nem a klasszikus kimcsiről vagy kombucháról beszélünk. A világ vezető séfjei olyan különleges alapanyagokkal kísérleteznek, mint a fermentált virágszirmok vagy a hosszan érlelt gyümölcslevek. Ezek nem csak ízbombák, de a bélflóránknak is igazi támogatói.

Az “ocean-to-table” mozgalom most éli virágkorát. A séfek és az éttermek újra felfedezik a tenger kevésbé ismert kincseit: a wakame és dulse algák például már nem csak ázsiai éttermekben, hanem európai fine dining helyeken is feltűnnek. A fenntartható tengeri farmokról származó kagylófélék – különösen az osztriga és a kékkagyló – most nem csak ínyencségként, hanem környezettudatos választásként is szerepelnek az étlapokon. Az olyan, korábban mellőzött halfajok, mint a makréla vagy a szardínia, most újragondolt, kreatív fogásokban térnek vissza, miközben a túlhalászott fajok tudatosan háttérbe szorulnak.

A növényi alapú fehérjék területén hatalmas az innováció. A laborokban fejlesztett húsok helyett most a gombaalapú alternatívák hódítanak – a micéliumból készült “húspótlók” textúrája és íze már a legnagyobb szkeptikusokat is meggyőzi. A jackfruitból készült pulled pork pedig már nem csak a vegánok kedvence.

Az “ősi gabonák reneszánsza” trend is új szintre lépett. A teff, az amaránt és a kamut olyan kreatív feldolgozási módokon jelenik meg, amikre eddig nem is feltételeztük – gondoljunk csak a teffből készült croissant-ra vagy a kamut-alapú ramen tésztára.

Az ízélmények terén a “comfort food 2.0″ hódít. A klasszikus családi receptek high-tech újragondolása ez: molekuláris gasztronómiai technikákkal készült mac and cheese, vagy szuvidált töltött káposzta. A nosztalgia és az innováció találkozása minden eddiginél izgalmasabb fogásokat eredményez.

A zero waste mozgalom már nem csak trend, hanem alapelvárás. Az éttermek és a háztartások is tudatosan törekednek arra, hogy a lehető legkevesebb élelmiszerhulladék keletkezzen. A “root-to-stem” (gyökértől a szárig) és a “nose-to-tail” (orrtól a farokig) filozófia szintén alapkövetelmény már, és nem marketing fogás.

Végül, de nem utolsósorban: a funkcionális ételek új generációja érkezett meg. Az adaptogén gombákkal dúsított kávétól kezdve a nootropikus (agyi teljesítményt fokozó) összetevőkkel gazdagított smoothie-kig, az ételek és italok már nem csak táplálnak, de célzottan támogatják a mentális és fizikai teljesítményt is.

Az idei trendek azt mutatják, hogy a gasztronómia egyre inkább a tudatos, fenntartható és egészségorientált irányba mozdul, miközben az ízélmények területén továbbra is a határok feszegetése zajlik. Az innovációt pedig már nem csak az ínyencség, hanem a bolygónk jövője iránti felelősségérzet is hajtja.