MIRELLE Atelier

A Bajza utca kapcsán mindig elfog a nosztalgia. Leszállok a kisföldalattiról és már Darvas Iván kissé megfáradt, de oly elegáns hangja szól a fejemben, ahogy a Csókos asszony szomorbús felajánlását énekli a vágyott szubrettnek. A lépcsőn felérve aztán megcsap az Andrássy valósága, ami szerencsére nekem mindig Andrássy volt és marad, a miliő magával ragad, már a palotákat nézem, köztük is az egyik kedvencemet, a Hajós Alfréd tervezte Bauhaus saroképületet, amely impozáns méreteit szerény, de határozott külső mögé rejtve pihen, mutatós kis kertet kerítve maga köré.

A Bauhaus szerintem az egyik legjobb dolog, ami a 20. század során történt az emberiséggel, Gropius és Dessau neve legyen áldott, tényleg olyan emberléptékű iskolát teremtettek, amelynek a terei úgy simulnak rám, mint egy bejáratott télikabát, miközben van tér, van levegő és van fény. Halleluja.

Éppen ezért tett külön boldoggá, hogy az épületet birtokló Mamaison Andrássy Hotel a 25. szülinapi partiján azzal lepett meg minket, hogy nem csak negyedévszázadnyi töretlen sikert ünneplünk, hanem azt is, hogy a szálloda a korábbi, az adott korszellemnek és a szállodaipar aktuális trendjeinek megfelelő stíluspróbái után megtér az eredőhöz és onnan töltekezik, ahonnan a legjobb: magából az épületből merít ihletet. Az üzemeltető CPI már több szállodája kapcsán tudhat magáénak sikeres együttműködéseket a Varró Zoltán nevével fémjelzett VARRODESIGN stúdióval, akik már az épületben található étterem felújítását is megvalósították, s a sikeres közös munkák, valamint a szálloda éttermének vendégterének sikeres kialakítása után most a szálloda teljes rekonstrukciója az ő vízióik alapján valósul majd meg.

Amikor 2025 szeptemberében, Prágában prezentáltam a terveket a CPI vezetésének, ők is rögtön beleszerettek a tervekbe és a koncepcióba.” – cseng a jogos büszkeség Varró Zoli szavaiban.

Egy szálloda, amely a magyar modernizmus történetét meséli el

A Home of Bauhaus koncepció esszenciája, hogy nem puszta belsőépítészeti ráncfelvarrást kínál, hanem kulturális időutazásra hív. A megújuló terek a hazai modern művészet és építészet négy ikonikus alakja – Breuer Marcell, Moholy-Nagy László, Rimanóczy Gyula és maga a tervező, Hajós Alfréd – előtt tisztelegnek.

A lobbiban rögtön Breuer világa dominál: a világhírű formatervező korszakalkotó székstruktúrái, köztük a Wassily és a Cesca, már az érkezés pillanatában kijelölik a terek szellemi rangját. Mégsem steril kiállítótérről van szó. A tervezők bravúrja éppen abban rejlik, hogy a Bauhaus geometrikus szigorát meleg, otthonos eleganciával és vendégszerető intimitással oldják fel. Ahogy Varró Zoltán fogalmazott: „Nem egy múzeumban berendezett szállodát szerettünk volna létrehozni, hanem egy olyan otthonos hotelt, amelyben minden térnek története van. Azt szeretnénk, hogy az itt-tartózkodás önmagában is különleges kulturális élménnyé váljon.”

Természetközeli menedék az Andrássy út szomszédságában

A rekonstrukció a falakon kívül, a szálloda legnagyobb féltett kincsében, az ősfás belső kertben is folytatódik. Az Andrássy út nyüzsgésétől karnyújtásnyira egy igazi zöld oázis születik: a meglévő bárhoz kapcsolódó elegáns terasz mellett egy új, szaunával kiegészített beltéri fitneszrészleg és egyedülálló szabadtéri edzőtér várja majd a vendégeket. Így válik a Hajós Alfréd-féle Bauhaus-örökség nemcsak esztétikai élménnyé, hanem a testi-lelki feltöltődés kortárs szentélyévé.

Az ősz nemcsak a bekuckózásról és a vastag zoknikról szól, hanem a sejtelmes, ködös estékről és egy jóleső, vidám családi borzongásról is. A hegyeshalmi határtól mindössze fél órára fekvő Schloss Hof barokk birtoka pontosan ezt a hangulatot hozza el nekünk: a múlt hétvégi hatalmas tökfesztivál után holnaptól, azaz október 17-től egészen november 2-ig szellemek, boszorkányok és vámpírok veszik át az uralmat a több mint 300 éves kastélyban a Kísérteties ősz keretében.

Bár a Halloweent ma már leginkább a jelmezes, játékos amerikai formájában ismerjük, a gyökerei nagyon is mélyre, a természet őszi átalakulásához és a sötétséghez kapcsolódó ősi hagyományokhoz nyúlnak vissza. És lássuk be, kevés izgalmasabb, autentikusabb helyszínt találhatnánk ennek megünneplésére, mint egy ódon kastély, amely ilyenkor egészen új, titokzatos arcát mutatja.

Vajon elég bátrak vagytok belépni?

A kaland már a belső udvaron kezdetét veszi, ahol idén is visszatért régi ismerősünk, Knochi, az óriási csontváz és nem éppen apró termetű baráti köre. Zseniális fotópontokat alakítottak ki, úgyhogy a legbátrabbak azonnal dokumentálhatják is a találkozást. Aki egy szinttel feljebb tekerné a pulzusát, annak irány a kastély pajtája, ahol a Pókok barlangja kapott helyet. Itt pókhálók, sejtelmes fény- és hangeffektek, na meg persze rengeteg pók között kell megtalálni a kiutat. A kérdés már csak az: mindenki kitalál?

A kisebbeket (és a kevésbé pókpártiakat) a kastély kertjének elvarázsolt labirintusa várja. Az ösvényeken boszorkányok bújnak meg, és aki sikeresen kitalál az útvesztőből, azt egy közös fotó és némi édes meglepetés is várja.

Kreatív káosz és fényvarázs

A borzongás mellett természetesen a jókedvé a főszerep. A Szellemes kézművesműhelyben elkészíthetitek a saját hátborzongató őszi díszeiteket, de van arcfestés és lemosható tetoválás is, amivel a legkisebbek pillanatok alatt kisvámpírrá vagy boszorkánnyá lényegülhetnek át. Bár a Halloween-rejtvényes kastélytúra és az Olimpia kígyója rejtvénytúra német nyelven fut, a magyar látogatókra is kiemelten gondoltak: november 1-én és 2-án 12:00 és 14:00 órakor magyar nyelvű tárlatvezetéssel várják a hazai közönséget az időszaki kiállításban.

Ahogy pedig leszáll az est, a birtok átalakul. Alkonyattól egészen 19 óráig interaktív fényinstallációk, ragyogó sziluettek és látványos fényjátékok festik meg a ködös őszi kertet. Egyszerre misztikus és végtelenül meghitt az egész – és persze itt is gondoltak a fotó- és élménypontokra, hogy meg tudjátok örökíteni a fények varázslatát.

Utazási tippek, ha nem autóznátok

Ha kényelmesen, a volánt elengedve érkeznátok, szuper hír, hogy Bécsből és Pozsonyból is indulnak közvetlen shuttlebuszok Schloss Hofba.

• Bécsből (MAK elől): október 17–18-án, valamint október 24. és november 2. között 14:15-kor.

• Pozsonyból (Mlynske Nivy és Eurovea): október 17–18-án, és október 30. – november 2. között 14:45 és 14:50-kor. A hazajutás is megoldható kötöttpályán: Bécsből 19:42-kor, 20:37-kor és 21:45-kor, Pozsonyból pedig 20:05-kor indulnak az utolsó vonatok Budapest felé (de érdemes ránézni a Flixbus járataira is).

Kísérteties Ősz Schloss Hofon

• Időpont: 2026. október 17. – november 2., naponta 10:00–19:00

• Belépés: A normál napijegy a rendezvény (és a legtöbb program) árát tartalmazza, külön halloweeni belépő nem szükséges!

  • Felnőttek: 24,00 €

  • Gyermekek (6–18 év): 13,50 € (5 éves korig a belépés ingyenes!)

  • Családi jegy (2 felnőtt + max. 3 gyermek): 61,50 €

Mi van benne az árban?

• Kísértetiesen ragyogó fényélmények: 19:00 óráig a kertben és a kastély körül.

• Knochi kísértetkastélya: 10:00–19:00 az udvaron, fotópontokkal.

• Irány a boszorkányok labirintusa! 11:00–12:00, 14:00–15:00 és 16:00–17:00.

• A pókok barlangja: 10:00–19:00 a pajtában.

• Arcfestés és ideiglenes tetoválás: 11:00–17:00.

• Vidám játék- és fotópontok: 10:00–19:00.

Fizetős, extra programok:

• Szellemes kézművesműhely: 11:00–17:00 között (4,00 € / elkészített alkotás).

• Családi rejtvénytúrák (német nyelven): 11:11, 13:13 és 15:15 órakor. (Felár: gyerekeknek 3,50 €, felnőtteknek 5,00 €).

• Pónilovaglás: 14:00–16:00 (1,00 € / kör).

• Lovaskocsikázás: 14:00–16:00 (2,00 € / fő).

Veletek is előfordult már, hogy egy ismeretlen előzenekarból – egyerlen hallgatással akár – kedvenc lesz vagy, hogy egy fesztiválon véletlenül belefuttok egy addig számotokra ismeretlen zenekarba, és azonnal megfog bennük valami?A most sikerrel lezárult, kétéves GrassrEUts projekt pontosan ezt az élményt emelte nemzetközi szintre. Az Európai Unió Kreatív Európa programja által támogatott kezdeményezés nem kevesebbet vállalt, mint hogy a legígéretesebb feltörekvő előadókat juttatja el a kontinens és a környező régiók legnagyobb színpadaira,a Szigettől Portugálián át egészen Tunéziáig.

Ami igazán különlegessé tette ezt a többfordulós zenei utazást, az a grassroots, azaz alulról építkező megközelítés volt. Itt ugyanis mi, a közönség dönthettük el a nemzeti versenyeken, hogy kik legyenek azok a kivételes tehetségek, akik továbbjutnak, és megmutathatják magukat a nagyvilágnak.

A projekt jóvoltából a horvátországi Seastar fesztiválon, a tunéziai Tabarka Jazz Festivalon, a portugál NOS Alive-on és persze a mi Szigetünkön olyan fantasztikus előadók léphettek fel, mint Saya Noé, a Libra, az Illbucks, a SONYA vagy épp Luke Black. Sőt, a Music Saves Ukraine partnernek köszönhetően ukrán művészek is lehetőséget kaptak, hogy a nehézségek ellenére is folytathassák az alkotást.

De a GrassrEUts nem csak a zenéről szólt. A Sziget tapasztalataira, valamint a norvég KUN Egyenlőségi és Sokszínűségi Központ szakértelmére támaszkodva a projekt kiemelt figyelmet fordított a fenntarthatóságra, az esélyegyenlőségre és a társadalmi befogadásra. Gondoltátok volna? A fesztiválozók úgy is nyerhettek jegyeket, ha megosztották a zöldebb és elfogadóbb rendezvényekkel kapcsolatos ötleteiket!

Egy igazságosabb, összetartóbb és zeneileg elképesztően izgalmas közösség, ezt hagyta ránk örökségül a GrassrEUts. Reméljük, a feltörekvő tehetségek támogatása a jövőben is folytatódik.

Carl Linné megfogta a lényeget, a kakaó valóban az istenek eledele. Ezzel a magyar piac is tisztában van, s bár a kakaópiac hetven éve nem látott válságból lábal ki épp, a stagnáló édességpiacon nagy hódítást vitt véghez a csokoládé és a csokoládés édességek. Mert a magyarok minőség iránti igénye szerencsére töretlen és a magyar csokoládépiac pedig képes világszínvonalat alkotni.

A Magyar Édességgyártók Szövetségének sajtóeseményén Dr. Török Róbert, a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum igazgatója csodás ívet húzott a csokoládé történetében.

Kolumbusz még csak kóstolta a fűszeres, chilis italt, amit a spanyol hölgyek tettek divattá, forró vízzel, cukorral, vaníliával kínálva népszerűsítették az egyház heves tiltakozása ellenére. Mire Mária Terézia asztalára került a csokoládé már rég megjárta az afrodiziákum-, szellemi- és fizikai erőnlétet támogató újvilági csodaszer marketingkampányát, amiből minden kor, minden társadalom és idővel minden társadalmi osztály azt tett magáévá, ami számára a legszimpatikusabb volt. A katonaságnak jelentős szerep jutott a csokoládé hírének vitelében, a napoleoni háborúk a csokoládé nimbuszának növekedését eredményezték, legalább. A matéria felhasználásának fejlődésében fontos szerepet játszott a csokoládé életébe viszonylag későn bekapcsolódó Svájc, a mai közforgalomban elérhető tételek, a tömeggyártás csokoládéi itt, a hatalmas hegyek között, Nestlé laboratóriumában születtek meg, hogy utána egy életre tematizálják nem csak a csokoládépiac beltartalmi értékeit, hanem a külcsínt is. Az igazi tejcsokoládén ugyanis – mindenki tudja – csak és kizárólag A muzsika hangjainak díszlete vált hitelessé néhány jól irányzott tehénnel megszórva.

A magyar csokoládégyártás még Svájcnál is később ébredt, de legalább jó alapokon indult, rögvest a nyugatról importált mesterek tudásanyagából dolgozhattak, persze a már tárgyalt ikonográfia tárgykörét szigorúan magukra véve. Így született meg a szerencsi gyár 602-es minőségi tejcsokoládéja. Magát a „Boci” nevet azonban a közönség adta a terméknek, a hivatalos csomagoláson csak jóval később, a hatvanas években jelent meg ez a szó.

Most pedig a Boci hazatért. A Nestlétől a Cerbonához, majd idén egy teljesen önálló vállalathoz, a Boci Csokoládé Kft.-hez került a márka, megőrizve a korábbi beszállítói kört, továbbvíve a hagyományokat. De szerencsére az új tulajdonosi kör érti, hogy a százéves tradíciót a jelenhez, a ma fogyasztóihoz kell igazítani. Ennek egyik első lépéseként visszatér a közönségkedvenc sárgabarackos-kekszes tábla, miközben a portfólióbővítés jegyében érkezik a sós-mogyorós karamellás, de a merészebb vonalat képviselve jön a matcha-lattés, a banánpudingos, a sztracsatellás és egy egészen izgalmas, sós-kukoricás változat is. A századik évfordulóra pedig egy limitált, egy az egyben a régi, klasszikus dizájnt idéző csomagolással és a márka történetét bemutató leírással is készülnek.

A hazai piac másik, nemzetközi szinten is kiemelkedő végpontja a chocoMe. Gáborék tizenhat éve robbantak be a jellegzetes, nagy ablakos csomagolásban kínál, földi jókkal megszórt tábláikkal, ma pedig már több mint húsz országba exportálnak. Mészáros Gábor közgazdászból lett chocolatier (róla és a márkáról legutóbb itt írtam), aki nem érte be a csokoládékészítők számára kínált, kényelmi terméknek is tekinthető kész csokoládépasztillák felolvasztásával. A chocoMe rálépett a bean-to-bar (babból a tábláig) szépséges, költséges, rögös és időigényes útjára, amely mostanra már termőre fordult, sorra nyerik Gábor termékei a nemzetközi díjakat és a fine dining is rálelt az alapanyagaira.

A bean to bar filozófia a teljes kontrollról és a fenntarthatóságról szól. Gábor a brazil nádcukorral készülő csokoládéikhoz a különleges genetikájú, venezuelai és madagaszkári kakaóbabokat használja, amelyek sok esetben – a valódi fenntarthatóság jegyében – vitorlás hajóval érkeznek a kikötőkbe. A chocoMe által képviselt szemlélet és minőség nagyon ritka, világszinten is mindössze néhány száz manufaktúra képes ezen a szinten, saját pörkölésű babból csokoládét készíteni.

Akár egy gyermekkort idéző, játékos ízvilágú Bocit választjuk, akár a szemenként válogatott kakaóbabból készített chocoMe táblát kóstoljuk, egy biztos: a magyar csokoládé ma is olyan történeteket mesél, amiket érdemes meghallgatni.