Frederica Manzon – Visszatérés Triesztbe
Federica Manzon legújabb regénye az Alma (magyarul: Visszatérés Triesztbe) az utóbbi évek egyik legfontosabb olasz irodalmi műve, amely a rangos Premio Campiello elnyerésével bebizonyította, hogy Triesztről lehet és kell is ma érvényes módon beszélni.
Az olasz kritikák egyöntetűen azért ünneplik az írónőt, amiért képes volt lefejteni a városról a Claudio Magris vagy Italo Svevo nevével fémjelzett klasszikus rétegeket, és helyette egy vibrálóan kortárs, mégis mélyen melankolikus víziót alkotott.
A történet középpontjában álló nő három évtizednyi távollét után tér vissza a szeles mólók közé, hogy átvegye apja különös örökségét, ám ez a hazatérés valójában egy kíméletlen szembenézés a balkáni háborúk árnyékával és a határok menti lét bizonytalanságával. A Manzon stílusa kristálytiszta, elegáns, amelyben a személyes dráma és a kollektív történelem traumái egymást erősítve alkotnak tökéletes egészet. Közben a szöveg lüktetése a tenger és a trieszti kávéházak halk morajlását idézi meg.
Trieszt ebben az olvasatban egy olyan érzelmi tér, ahol a múlt és a jelen határai elmosódnak, ahol az apa rejtélyes figurája a szabadság és a hontalanság jelképeként kísért az utcákon. A regény ereje abban a bátorságban rejlik, amellyel az írónő megmutatja, hogy az identitásunk nem kőbe vésett sors, hanem egy folyton változó mozaik, amit az emlékeink szilánkjaiból építünk meg újra és újra. A kötet atmoszférája egyszerre idézi a régi kikötő sós illatát és a modern Európa feszültségeit, miközben Almán keresztül megélhetjük azt a fájdalmasan szép folyamatot, amit a gyökerekhez való visszatalálás jelent. Ez a mű nem csupán a városról szól, hanem az emberi lélek azon határvidékeiről, ahol a szeretet és a bűntudat összeér, ahol a tenger végtelensége kínál egyetlen lehetséges vigaszt az idő megállíthatatlan múlása felett érzett bánatra. Federica Manzon könyve egy intellektuális és érzelmi iránytű azok számára, akik keresik a helyüket a világban és akik nem félnek belepillantani az emlékezet sötét kútjába.
(fordító: Magyarósi Gizella)















