Mirelle

Peter Vinston, a pedáns stockholmi rendőr épp jól megérdemelt betegszabadságát tölti az idilli svéd vidéken, közel elvált feleségéhez és a vele élő lányához és messze a fővárosi nyomozóhatóságtól, amikor több nyomoznivalója is akad a bérelt nyaralója közvetlen közelében. Bár pihenni jött és szándékozott, a szabadságolások és a bűnesetek szokatlan mivolta okán nagyon hamar a helyi rendőrörsön találja magát, ahol tanácsadói minőségben oszthatja meg – egyetemi tananyagként is szolgáló – tudását, nyomozati módszereit. A kisváros, a falvak láncolata, az emberi kapcsolatok azonban számtalan meglepetést tartogatnak számára is, az együttélés itt más hőfokon zajlik, mint a nagyvárosban és koránt sem könnyű eligazodni a rokoni szálak, a gyerekkori barátságok, sérelmek, vagy épp az egyszervolt szerelmek szövevényében.

Anders de la Motte és Måns Nilsson közös regénysorozatából eddig két kötet jelent meg a General Press gondozásában. Az Österleni gyilkosságok című sorozat főhőse telitalálat, a magas, deltás, kicsit mizantróp, de nagyon is tettre kész és éles eszű Peter Vinston igazán jó karakter, akinek vidéktől való idegenkedése fokozatosan szűnik a kötetek során, ahogy a bűnesetek nyomán egyre jobban megismeri az itt élőket, és azok is lassan megismerkednek a magának való nyomozóval.

A halál színre lép és a Végzetes ajánlat ügyesen megírt, remek karakterábrázolásokkal teli, a svéd vidéki nyugalmat, sokszínűséget is bemutató, fordulatokban is gazdag, kellemes olvasmány, amely tartalmas szórakozást tartogat számunkra.

Mi is az a cascara?

A cascara nem más, mint a kávécseresznye húsa, azaz a kávébabot körülölelő gyümölcshús, amelyet eltávolítanak a magról vagy a fermentálás előtt vagy azt követően. A cascara a legtöbb esetben szemétként vagy maximum komposztként végzi (ami szintén probléma egy idő után, mivel nagyon lúgosítja a talajt). A cascarát a friss gyümölcsről lefejtik, majd szárítják és így hozzák forgalomba.

Mióta fogyaszthatunk Európában cascarát?

Az Arabica kávékról és Robusta kávékról származó cascara 2022 eleje óta legális az Európai Unióban. 1997 előtt nem is nagyon volt ismert, utána is annyira marginálisan volt jelen az európai piacon, úgynevezett réstermékként, hogy a legalizációja egyszerűen nem került terítékre.

Mit érdemes a cascarából készíteni?

A cascarát – kávé mivolta ellenére – leginkább teaként értelmezzük és fogyasztjuk, de kávés eszköztárral készítjük. Felhasználási formái közül a legkedveltebb a french pressben történő forrázása és 5-10 percet követően, melegen való fogyasztása, illetve a cold brew eljárással, 10-12 órán át tartó áztatással való italkészítés. A french pressben készített, forrón vagy melegen felszolgált cascara ital ízvilágában a savanykás, bogyós gyümölcsöket idéző ízek mellett dominánsan jelen vannak a dohányos aromák is, míg a cold brew eljárással készített cascara ital ízvilágában jellemzően a gyümölcsösség tűnik ki, a hibiszkusz, a narancs és az almás aromák jelennek meg. A cascara ízvilágát – a kávéhoz hasonlóan – meghatározza az ültetvény talajának tápanyag- és ásványianyag tartalma, valamint a környezetébe telepített társnövények mibenléte.

Forrón és hidegen is finom a cascara

Milyen magas a cascara koffeintartalma? Milyen beltartami értékei vannak?

A kávécseresznye koffeintartalma elmarad a kávébabétól, leginkább a zöldteához hasonlatos. A vizsgálatok eredményeként azt is megállapítást nyert, hogy a hosszabb áztatási idő után sem növekszik meg jelenősen a cascarából kapott ital koffeintartalma. Antioxidáns tartalma többszöröse az áfonya antioxidáns tartalmának, de még az acai bogyót és a gránátalmát is felülmúlja.

Cascara – kávécseresznye “tea”

Hogyan kerül a magyar csészékbe a cascara? Hogyan válik fenntarthatóvá – többek között – a kávéfogyasztás?

Néhány úttörő magyar márka – a Bányai Coffee, a MONYO Brewing, a Mad Dog Coffee és az Ételmentő – egyesítette erejét, hogy megmutassa, hogyan lehet a kávé minden részéből gasztronómia élvezetet varázsolni. Így született a Bányai Coffee Costa Ricán, a Lourdes völgyében található kávéültetvényéről származó cascarából a MONYO Brewing üdítő portfóliójának legújabb darabja, a Cascara Cola (amelynek mentes és kókuszos változata októberben érkezik).

Cascara cola – avagy a Monyónál így kezd új életet a Bányai kávécseresznye

A Bányai Coffee termékeivel, a MONYO Brewing Cascara colájával a Mad Dog hangárjában találkozhattunk most egy rendezvény kapcsán, ahol kávét is kóstolhattunk az ültetvényen termesztett arabica kávékból, illetve a Bányai, a Mad Dog, a MONYO, és az Ételmentők fenntarthatósági törekvéseit is megismerhettük.

Bányai kávé a Mad Dogban

A kávé fenntartható útvonala nem csak izgalmas, hanem igazán ízletes is, erre világított rá az Ételmentők csapata, akik – az általam is kóstolt – kávé után maradó zaccpogácsákat is hasznosítják a mokkás granolájukhoz, amelyhez a sörtönkölyt, a sörkészítés során keletkező tápanyagdús mellékterméket a MONYO biztosítja számukra.

Bányai kávézacc a Mad Dog mentésében és MONYO sörtönköly az Ételmentők mokkás granolájában

2023-ban menő a kotyogós?

Naná, most igazán az, hiszen nagyon kis energiafelvétellel tökéletes presszót készít, egy tiny house-ban is megvan a helye, vintage is, de egyben nagyon trendkövető és olyan alapanyag felhasználásával készül (alumínium), ami akár többször is újrahasznosítható.

A jó kotyogósban jó kávét főzni nem művészet, csupán néhány alapszabályt kell megtanulni és mindig betartani:

• A kotyogós víztartályába a szelep alá érjen csak a víz.
• Ha lehet szűrt és meleg vízzel dolgozzunk, a szűrt a kávé ízélménye és a vízkő miatt is szempont lehet, a meleg pedig a minél hatékonyabb kávéfőzést segíti elő.
• A kotyogósnál, ha magunk őrültetjük vagy őröljük a kávét, ügyeljünk a szemcseméretre, a boltban, szaküzletben szóljunk, hogy ha nem kérdeznék, hogy miben kívánjuk lefőzni a kávét, ha pedig magunk állunk neki az őrlésnek, akkor közepesen finomra őröljük.
• A kotyogósba szánt őrölt kávét soha nem préseljük le, hiszen nem nagy nyomással működő presszógéppel van dolgunk. Bőven elég, ha az adagolóval vagy egy kiskanállal elegyengetjük a tetejét, vagy csak odakoccintjuk a tölcsér alját a munkalaphoz, hogy egyenletesen elterüljenek a szemcsék, mielőtt rácsavarnánk a kávénak szánt tartályt, hiszen a kotyogósban a víznek/gőznek utat kell találnia a kávészemcsék között. Ha túl tömörnek ítélitek a kávét, akkor érdemes a mennyiségből visszavenni vagy egy desszertes villával/fogpiszkálóval finoman fellazítani.
• Ne kotyogtassuk a végtelenségig! Sőt, ahogy elkezd felbuzogni a kávé, le is vehetjük a kotyogós alatt a hőt, így biztosan nem ég meg se a kávé, sem pedig a kotyogósunk. Arra is ügyeljünk, hogy a hő mindig csak alatta legyen, a „lángok” ne csapjanak fel az edényünk oldalára! A hőterelő jó megoldást jelent a gázos főzőknél és indukciós adapter pedig a főzőlapok esetében nyújt megoldást, sőt arra is remek, hogy a kotyogás kezdete után a elzárt hőforrás hőjét átadja a kotyogósnak.
• A kotyogóst soha ne tegyük a mosogatógépbe, kézzel mossuk el, langyos, enyhén mosószeres vízzel.

Jó, jó, de hogyan lesz olyan cremája a kotyogós eszpresszómnak, mint amit Itáliában készítenek?

A cremáért három nagyon egyszerű dolgot tehetünk, egyrészt megkeressük azt a blendet (kávékeveréket), amely tartalmaz robustát is, mivel ez a fajta felelős a cremáért, másrészt beszerzünk egy speciális kialakítású kotyogóst, a Bialetti Brikkát, amely kifejezetten ezzel a céllal került kifejlesztésre, hogy az olaszok – és mi is – otthoni körülmények között is élhessük a tökéletes eszpresszó-élményt és frissen őrölt kávét használunk.

Hogyan is működik a Bialetti Brikka?

Pont ugyanúgy, mint a többi kotyogós, leszámítva, hogy a felszálló csőben, azaz a szeleposzlopban található egy egyedi szilikonmembrán, amely a feltörő kávét olyan szűk helyen préseli át, ami segít ennek a cremához hasonló krémes hab létrehozásában. Az új technológiával ez a hab még tömörebb és vastagabb lett.

Az 1933-ban szabadalmaztatott Bialetti Moka Express sikere nyomán, annak továbbfejlesztéseként 1953-ban feltalált eszpresszófőző, a Bialetti Brikka egy krémréteget hozott létre az eszpresszó tetejére. Az art deco ihletésű, funkcionális dizájnt megtartó Bialetti Brikka szabadalmaztatott szeleppel rendelkezett, amely segített a nagyobb nyomás létrehozásában, ami gazdagabb krémet eredményezte. 

Vegyük át még egyszer, hogy hogyan készül a tökéletes kotyogós!

1. A kávéfőző víztartályába – szigorúan a szelep alatti szintig – megfelelő mennyiségű (4 fős Brikka esetében 150-170 ml) meleg vagy akár forró tisztított vizet teszünk.
2. A közepesre őrölt kávéval megtöltjük a tölcsért, abban lazán elegyengetjük, a víztartályra illesztjük, majd rátekerjük a kávéfőző felső részét.
3. A közepes lángra helyezett – hőterelőre állított – kotyogós első hangjainál lezárjuk a gázt/villanyt, majd a lefőtt kávét azonnal – az általunk kedvelt módon – szervírozzuk és fogyasztjuk.

Gábor idén sem pihent, a nemzetközi sikerekben gazdag magyar chocoMe csokoládé manufaktúra tulajdonosa, igazi Willy Wonkaként ontja magából az újdonságokat. A különleges, prémium alapanyagok, az egyedi, még a haute cuisine berkein belül sem unalom ismételt fűszerek és kiegészítők megfontolt, tudatos, mégis bátor használata teszi egyedivé mindazt, ami Mészáros Gábor műhelyében születik és mi minden szezonban kíváncsian is várjuk, hogy merre mozdul el a csokoládé-gasztronómia, amelynek nagyon jó fokmérője, úttörője a magyar csokoládémester.

Az idei ősz a szarvasgombának kedvez, meg a szicíliai pisztáciát helyezi reflektorfénybe. A hozzáadott cukrot nem tartalmazó finomságok széles szortimentje ugyanis most velük gazdagszik, az erdők illatát magán viselő Aestivum azaz nyári szarvasgombával ízesített Valencia mandulával, amire a Bahia régióból származó, 53%-os, azaz meglehetősen magas szárazanyag tartalmú, brazil tejcsokoládé von köpenyt, valamint chocoMe CARRÉ – Pisztácia giandujával.

A gianduja a cucina povera egyik csodálatos terméke, amelynek születését a csokoládé hiánya és a mogyoró léte teremtette meg. A mogyorópaszta után számos más csonthéjasból is megalkották a gianduját, a pisztácia – ahogy ezt Gábor is érezte és bizonyította – tökéletesen alkalmas rá, hogy giandujává nemesüljön. A Szicíliából származó pörkölt pisztáciából készített, 100%-os masszából és madagaszkári kakaóbabokból született, 64%-os étcsokoládé ideális partnerek, szépen kiegészítik egymást, az ízjegyeik is megjelennek a végső formában, amelyet Gábor úgy kap meg, hogy az 50 fokosra melegített pisztáciapasztát és az étcsokoládémasszát elegyíti, majd a kapott emulziót temperálja és önti a jól ismert chocoMe formába. Az így kapott pisztácia gianduja ízvilágában felfedezhető a madagaszkári kakaóbab friss, piros gyümölcsös savassága és a szicíliai pisztácia édes, földes jegyeket is magában hordozó, telt ízvilága.