MIRELLE Atelier

Olvasni jó. Ez az alaptétel az Ág utcában a levegővétellel jött, több háztartás csodás könyveivel egy légtérben nőttem fel, amelyben értő kalauzaim is akadtak. Bár az iskoláig nem tanultam meg olvasni, és a képolvasási anomália, Etelka néni közepesen arrogáns tanítási módszerei, valamint anyám „szoksz vagy szöksz” hozzáállása nem könnyítette meg a frissen elsajátított betűk értő olvasáshoz vezető rögös útját, de végül is győzött a kíváncsiságom, s a szüleimtől látott feltétlen tisztelete, szeretete az irodalomnak, könyvnek: olvasó ember lettem.

Ma, amikor az információ úgy dől ránk, hogy elugrani sincs időnk, amikor arról is tudomást szerzünk, amiről nem kéne, és mindenki a mi figyelmünket követeli – és egyre kevésbé kulturáltan –, a könyv menekülés, életstratégia lett. Egy olyan doboznyi világ, amivel betakarózhatunk, amiből a magunk – max. az író – tempójával meríthetünk, ami eséllyel nem merül le, igaz, nem is világít, de világokat bont ki, szárnyakat ad és lehetőséget teremt az elmélyülésre. Ehhez az élményhez, a megélést akadályozó tényezők átlépéséhez ad most fogódzkodót az 1 millió oldal kihívás, amelynek mai sajtótájékoztatóját nagyjából egy az egyben hoztam el, annyi izgalmas gondolat került terítékre.

Az 1 Millió Oldal országos kihívás indulását bejelentő sajtóeseményen a Könyves Magazin és az Alfa Biztosító közös kezdeményezésének célja az volt, hogy több száz iskola diákjait ösztönözze olvasásra, és közös élménnyé tegye a könyvek felfedezését. A rendezvényen a meghívott szakértők – Valuska László, a Könyves Magazin alapítója, a Margó Irodalmi Fesztivál igazgatója; Drevenka Edit, az Alfa Biztosító PR- és belső kommunikációs vezetője; Diószegi Endre irodalomtanár; Nyáry Krisztián író, irodalomtörténész és Kollár Betti író – arról beszélgettek, hogyan válhat az olvasás a fiatalok mindennapjainak részévé, és miként foghatnak össze a diákok, hogy január végéig közösen elolvassanak egymillió oldalt.

A beszélgetés felütéseként elhangzott, hogy egyre különlegesebb helye van az olvasásnak az életünkben, miközben egyre kevesebb időt töltünk vele. Fontos, hogy az olvasásra ne kötelező feladatként tekintsünk. Régebben a könyvek voltak az információ- és élményszerzés fő eszközei, aztán a televízió, majd az internet véglegesen megváltoztatta az olvasás helyzetét. Felmerül tehát a kérdés, hogy napjainkban mi az olvasás szerepe, hol van a helye és az ideje. 

Diószegi Endre irodalomtanár arra kereste a választ, hogy vajon hogyan olvasnak a mai diákok. Kifejtette, hogy az iskola szemüvegén keresztül nézve nem olyan súlyos a helyzet, hiszen a tanulóknak szinte minden órán olvasniuk kell. A technikai rész tehát megvalósul, de hogy valóban értő olvasóvá válnak-e, az már kérdéses. Szerinte az az általános műveltség, amiben a mai felnőttek felcseperedtek, ma már megkérdőjelezhető, mivel sokkal kisebb lett a diákok aktív és passzív szókincse. Hozzátette, gyakori hibája a rendszernek, hogy olyan könyveket adnak a gyerekek kezébe, amiket felnőttek írtak felnőtteknek, ettől pedig egyetlen diák sem fog egy csapásra értő olvasóvá válni.

Drevenka Edit felidézte, hogy az Aegon Biztosító tizenöt évig alapító tagja volt egy irodalmi díjnak, amelynek shortlistje számára is mindig iránytűként szolgált. Elmesélte, hogy volt olyan élethelyzete, amikor egy Grecsó-könyv jelentette számára ezt az iránytűt, és segített megérteni a szituációt, amiben éppen volt. Gyerekként is sokat olvasott, és felnőttként örül, hogy ezt a szokását tovább tudta vinni. Kiemelte, hogy a cég őszintén hisz abban, hogy az olvasás megszerettetése a működési környezetükre is kihat, hiszen aki olvas, az mélyebben érti a valóságot. A kritikus gondolkodás és az értő olvasás képessége olyan készségek, amelyek a pénzügyi életben is rendkívül fontosak, így ez a program számos területen visszahat rájuk is. Ráadásul az olvasás a különböző generációkat is összekapcsolhatja.

Nyáry Krisztián azt a kérdéskört járta körül, hogy jelent-e versenyelőnyt az olvasás, illetve mi az, amit a könyvekből kaphatunk meg a felnövés során, és amire nem is feltétlenül gondolunk. Felhívta a figyelmet arra, hogy ma sokkal élesebb a verseny a figyelmünkért; a közösségi média pont erre a figyelemelszívásra van optimalizálva, ami sajnos ellene megy a fókuszált olvasásnak. Ezt a kétfajta olvasási stratégiát nagyon nehéz váltogatni, nemcsak a diákoknak, hanem a felnőtteknek is. A neurológia már elkezdte visszaigazolni, hogy a fókuszált figyelem karbantart bizonyos képességeket, mint amilyen például az empátia, amikor valakinek a helyébe képzeljük magunkat. Ilyen a kritikus gondolkodás is, amellyel megkérdőjelezünk bizonyos dolgokat, de ide tartozik a kreativitás és az intelligencia is. Szerinte hosszútávon az a fontos, hogy egy olyan társadalom maradjon fenn, ahol ezek a képességek megmaradnak.

Kollár Betti elmondta, hogy ő egy konkrét célközönségnek ír, amely jól is reagál a műveire. Tinédzserként az a döntő, hogy az olvasó találjon olyat, amivel azonosulni tud, amiben a saját problémái és élethelyzetei jelennek meg, ő pedig pont ezt találta el. Bár édesanyja könyvtáros, és gyerekként ő is sokat olvasott, általános iskolában bizonyos kötelező olvasmányok miatt eltávolodott az olvasástól. Ez egészen addig tartott, amíg maga nem választhatta meg az olvasnivalóit, így visszatalálva az olvasás szeretetéhez. Éppen ezért lett egyéni célkitűzése megszerettetni a fiatalokkal az olvasást. Kiemelte, hogy mindig a saját életéből inspirálódik, a könyv számára önkifejezés és öngyógyítás is, amire az olvasók is rá tudnak csatlakozni, ezáltal pedig erősebben kötődnek az írónőhöz.

Diószegi Endre arra is kitért, hogy tanárként hogyan lehet javaslatokat tenni a szépirodalomból. A kihívás kapcsán különösen fontosnak tartja, hogy a diákok sokféle szöveghez hozzáférhessenek. Felvetette a kérdést, hogy mi a tanár szerepe a választásban, hozzátéve, hogy jelenleg az irodalmi kánon újragondolásának előszobájában vagyunk, amin sok szakember gondolkodik, és 2028–2029-re talán ki is kristályosodik. Korábban más erővonalak mentén határozták meg a kánont, ami nem segítette az olvasás megszerettetését. A megfelelő kapcsolódási pontok megtalálása borzasztóan fontos: az Antigoné például ilyen, hiszen fel lehetett mutatni belőle egy olyan problémát, ami kiemelte a poros közegből, és a szabadság, valamint a szabadság korlátozásának kérdése már izgalmassá tudja tenni a művet ennek a korosztálynak is.

A beszélgetés során elhangzott az is, hogy ez a kihívás nem csupán a diákok saját története, hiszen rendkívül fontos a szülői minta. Azoknak a gyerekeknek, akiknek kiskorukban nem olvasnak fel a szüleik, jóval kisebb lesz a szókincsük. A szülők az olvasással segíthetnek jobbá tenni a gyerekeik életét, mivel az olvasó gyerekek minden területen – például matematikából is – jobban teljesítenek. A világot ugyanis történeteken keresztül lehet megérteni: amikor a legény a mesében három úton mehet tovább, az végső soron egy aritmetikai probléma is. Az viszont nem működik, ha a szülő maga nem olvas, csak kapacitálja a gyereket, a személyes minta tehát elengedhetetlen. Jelenleg olvasás tekintetében az európai középmezőnyben helyezkedünk el. Megfigyelhető egy genderalapú különbség is, hiszen az érdeklődés már gyerekkorban differenciálódik: a nők sokkal többet olvasnak. Míg 12 évesen a fiúk jelentős része leteszi a könyvet, a lányok ilyenkor tovább olvasnak. Ugyanakkor sokszor a fiatal szülőknek is nehéz visszatalálniuk az olvasáshoz.

Kollár Betti kitért arra a gyakori kérdésre is, hogy szabad-e félbehagyni egy könyvet. Ő maga még nem találta meg erre a választ, jelenlegi életszakaszában ő még minden könyvet végigolvas. Szerinte a legfontosabb, hogy a fiatalok azt olvassák, ami megszólítja őket. Ezzel kapcsolatban a résztvevők felidézték Umberto Eco gondolatát is, miszerint egy könyv első ötven-hetven oldala választja ki a maga olvasóját.

A kihívás célja tehát, hogy január végéig minél több diákot, szülőt és tanárt rávegyenek az olvasásra és megmutassák: olvasni igazán jó dolog. Drevenka Edit hozzátette, ő akkor fog igazán örülni, ha decemberben már azt látja, hogy a résztvevők közel kerültek az egymillió oldalhoz. A program során jó heti kihívások is várják a jelentkezőket, így számos dolog miatt érdemes csatlakozni. A kampány akkor tekinthető igazán sikeresnek, ha az érintettek a program lezárulta után is olvasnak. Éppen ezért e-könyvekkel is motiválják az olvasókat, a szülőket és a pedagógusokat, hogy az olvasás szokása a verseny után is fennmaradjon, hiszen a közös cél az, hogy mindannyian olvasók maradjunk.

A gyakorlati tudnivalókkal kapcsolatban elmondták, hogy a diákok egyénileg tudnak regisztrálni, megadva az osztályukat és az iskolájukat. A kihívás végén nemcsak az egyének, hanem az intézmények jutalmazása is lehetséges: a legaktívabb osztályok eljuthatnak különböző koncertekre, az iskolák pedig elnyerhetik könyvtáruk teljes újragondolását. A kihíváshoz zárásként egy hasznos tanács és trükk is elhangzott: érdemes közös könyvválasztásokat tartani, utána pedig megbeszélni az olvasottakat. A legfőbb üzenet pedig így szólt: „Olvassatok vadul, mert olvasni minden testhelyzetben lehet!”

A napokban azzal a meghökkentő ténnyel szembesítettem magamat, hogy már szinte alig használok parfümöt. Anno, kamaszként és fiatal felnőttként a nagy és nehéz illatok színpadára léptem, elképesztő hatásvadász füstösségbe burkolózva, aztán jött a Lancôme Poême, az almakompót, a gyerekkor illata.

Később a Nők ideje mindent felülírt, a funkcionalitás elmosta az illatokban rejlő történeteket és szépségeket, aktuálisan nem szolgáltak engem, én meg elfelejtettem őket. Aztán a lifestyle munka hozta a parfümöket, a parfümőröket, de minden és mindenki sok volt, túlzottan tömény és tolakodó, miközben a fűszernövények önmagukban is mindent tudtak, ami elég a boldogsághoz. A szerecsendió, a pörkölt kakaóbabok, a fahéj komplexitásával egyetlen márka sem vetekedhetett. A fűszer-és gyógynövények iránti elkötelezettségem folyamatos volt és maradt, de illatként, önmagam kiterjesztéseként vagy módosításaként, felerősítéseként vagy elnyomásaként nem tekintettem rájuk. Találtam illatokat, amik működtek, pontosabban rám találtak illatok, amik akár velem is működtek, de nem az enyémek voltak, csak hangulatba hoztak, kiegészítették az aktuális létezésem. „Van kedvenc illatod?” – kérdezték, és én hosszan idéztem magamban, mit is fújtam fel, ha bulizni mentem. Ja persze, Halloween. Ó, még ott van a Boss Woman, ott a korszakosan imádott Fahrenheit jegyei köszöntek vissza megszelídítve, női bricseszhez igazítva. Aztán a tiszta virágillatok, de ne túl édes, ne tömény, nem bulgár rózsa, nem pacsuli, nem több a nem a karakteremben, mint az igen. Könnyű eset sosem voltam.

Így ülök be Diához, meg azzal a felütéssel, hogy a parfüm a 4-6-os villamoson utazás során viszont állandó társammá lett, úgy kenem fel az arab parfümöt az orrom alá, mint a jó patológus a kámfort munka előtt. Dia nem hátrál meg, valószínűleg nem én vagyok az első furcsa alany, akit bevonz, aki keres valamit, egy kis fizikai erősítést, egy kis lelki oldást, netán a nőiségét támogató terméket, esetleg a fejfájásával küzd vagy épp az életkedvével. Az illatokban annyi mindenre ott a válasz.

Illatharangokat emelgetünk, nahát, nem tudtam, hogy a barátcserje így mutat a valójában és ilyen az illata, szedem, tök jók vagyunk együtt, de be még sosem mutatkozott. Íme, itt is van. Aztán jönnek furcsa, nem kellemes illatok, meg a munkatársaim, a kardamom otthonos melege, az ezerarcú szegfűszeg integet, miközben párásításról, lakásillatokról, képzésekről beszélgetünk. Ki miért jön? Ki mit kap? Diának az illóolajok széles spektruma áll rendelkezésre, bőven van hova nyúlnia, ha megoldásra, támogatásra van szükség. Ölébe veszi a hangszerét, ezernyi fiola csilingel egy hatalmas faragott dobozban, ez a kezdőkészlet, bizonytalanok, a nemeket sem ismerők számára innen indulnak felfedezni, melyik illatcsaládban lesz a megfejtés. Fő illatcsoportok felől bontják vissza a kellemest és a hasznost, hogy a végén megszülessen az egyénre szabott megoldás.

Dia Diadeur Illóolaj Galériája csak ránk vár a Horváth Mihály tér 2. szám alatt. A galéria nem egyszerűen üzlet, hanem illatos felfedezőhely, ahol közelről ismerkedhetünk a növényekkel, megillatolhatjuk az olajokat, mikroszkóp alatt figyelhetjük meg egy-egy növény különleges részleteit, kérdezhetünk, tanulhatunk, és persze haza is vihetjük azt, ami megszólított bennünket. A galériában a Diadeur illóolajai mellett kézkrémek és testápolók is helyet kaptak, a tér pedig az oktatásoknak és a személyes tanácsadásnak is otthont ad. Nem kell hozzá előzetes tudás, sem pontosan megfogalmazott kérdés: elég a kíváncsiság, a többit bízzuk az illatokra és Diára.

Idén nem lehet panaszunk erre a novemberre, eddig sütött a nap, csak éjjel megy a hőmérséklet fagypont alá és már van miért várni a jövő nyarat. A megújult Sziget hozza a maga által felállított mércének megfelelő headlinereket, a Szigetre érkező magyar és külföldi vendégek számára is ígéretes már az első headlinerek névsora is.

De kik is érkeznek majd 2027 augusztusában a Szigetre? 

Hatalmas dobással indította a 2027-es bejelentését a Sziget: nemrég megjelent lemezével érkezik korunk egyik legizgalmasabb és legfontosabb zenekara, a Fontaines D.C. A most bejelentet majd 20 fellépő közt ott sorakozik még a nemrég üstökösként köztudatba robbant Katseye, az egymilliárd feletti streaming-lejátszást is meghaladó Lola Young, a globális dance-színtér egyik legkeresettebb formációja, a Sofi Tukker. De jön az IDLES és a Nothing But Thieves is, valamint David Beckham fia a The Breakers-szel és Liam Gallagher gyermeke, a Villanelle csapattal. 

„A 2027-es line-up első csomagjával szerettük volna megmutatni, hogy a fesztivál megőrzi azt a műfaji sokszínűséget, amely a védjegyévé vált – a hiphoptól és az R&B-től kezdve az underground elektronikán át a gypsy-punkig” – mondta Csiszár Virág, a Sziget booking menedzsere. „A most bejelentett nevek közt egyértelműen a kortárs stadionrock, a nyers post-punk és a karizmatikus pop/soul-hangzás kerül előtérbe, amit a gitárenergia és az élő zenei élmény határoz meg” – tette hozzá Virág.

A Fontaines D.C. koncertjei – minden kétség nélkül – a világ legizgalmasabb élő produkciói közé tartoznak. A nemrég megjelent, Dopamine Chamber című legújabb stúdióalbumával jövőre a Szigetre érkező formáció közönsége egy olyan katartikus, nagyszínpados fellépésre számíthat, ahol a frontember, Grian Chatten hipnotikus színpadi jelenléte és a zenekar stadionrock-léptékű energiája fuzionál. Egy feszült, költői és felejthetetlen zenei utazás a fesztivál Nagyszínpadán, amely garantáltan az év egyik legintenzívebb élő produkciójának ígérkezik.

A Netflix Pop Star Academy című sorozatából megismert, az Egyesült Államokból, Európából és Ázsiából 2024-ben verbuválódott nemzetközi lánycsapat, a Katseye valóságos üstökösként robbant be a köztudatba: a TikTok az Év Globális Előadójának választotta őket, kétszeres GRAMMY-jelöltek lettek, az American Music Awards-ról pedig tripla győzelemmel távoztak. Miután a világturnéjukra az összes jegy mindössze 48 óra alatt elkapkodták a rajongók, augusztusban a Sziget közönségén a sor, hogy élőben is átélje a Coachellát is megjárt, elképesztő energiájú és magabiztos produkciójukat, amely garantáltan egy felejthetetlen, grandiózus popünnepet varázsol a Hajógyári-szigetre.

A Szigetre érkezik jövőre Dél-London legújabb büszkesége, a GRAMMY- és BRIT-díjas Lola Young is. A mindössze 2025-ben a globális fősodorba berobbanó énekesnő „Messy” című, kétszeres platinalemezes kulturális mérföldkövével szinte azonnal letarolta a világ slágerlistáit és mára bőven egymilliárd feletti streaming-lejátszásnál jár. Legújabb, I’m Only F**king Myself című stúdióalbumának az önelfogadásról szóló himnuszaival garantáltan megénekelteti és megbabonázza majd a Sziget közönségét.

A könnyed gitárpop slágereiről ismert ausztrál duó, a Royel Otis az utóbbi évek egyik leglátványosabb globális felemelkedését produkálta. Miután debütáló albumukkal, valamint a több százmilliós megtekintésű feldolgozásaikkal letarolták a világ slágerlistáit, a rangos ARIA Awards-ról már a „Legjobb zenekar” és a „Legjobb rockalbum” díjaival távoztak, majd a hickey című stúdióalbummal végérvényesen az évtized egyik legfontosabb indie-pop/rock formációjává váltak. A Coachellát is megjárt duó több mint 200 000 eladott jeggyel és világ körüli telt házas turnéval a háta mögött érkezik a Hajógyári-szigetre, hogy fülbemászó dallamaival és keserédes humorával megkoronázza a Sziget élő zenei ünnepét.

A Sofi Tukker Sophie Hawley-Weld és Tucker Halpern alkotta GRAMMY-jelölt duó a globális dance-színtér egyik legkeresettebb formációja, akik olyan multi-platina slágerekkel hódították meg a világot, mint a „Purple Hat” vagy a „Best Friend”. Zenéjük a lüktető house ritmusok és a mély brazil zenei hatások ellenállhatatlan fúziója, amely a látványos vizuális esztétikájukkal párosulva alkot tökéletes egészet. Robbanékony, műfajokat ötvöző élő fellépéseikről ismertek, és szinte az összes jelentős fesztiválon megfordultak a Coachellától a Tomorrowlandig.

A Sziget első bejelentéséből az is kiderül, hogy az IDLES is jön a 2027-es fesztiválra.  A feszült riffjeiről, kíméletlenül őszinte szövegeiről és katatón energiájú színpadi jelenlétéről ismert bristoli csapat készen áll, hogy porig rombolja, majd újra felépítse a Hajógyári-szigetet.

A 2012-es megalakulásuk óta az öttagú Nothing But Thieves formáció egy hihetetlenül elkötelezett globális rajongótábort gyűjtött maga köré, ami milliárdos streaming-lejátszásban, 1,2 millió eladott albumban, valamint számos arany- és platinalemezben nyilvánul meg világszerte. A hátuk mögött lévő top 10-es albumaikkal párhuzamosan élő fellépéseik mérete is felnőtt a slágerlistás sikereikhez. Világszerte több ezer koncertet adtak már; 2017-ben a szigetes fellépésüket egy baleset miatt voltak kényszerűek lemondani, de 23-ban, akkori friss hanganyagukkal léptek fel hatalmas rajongótábor előtt. Azóta nemrég kijött legújabb, ötödik stúdióalbumuk, amit idén a Sziget közönsége élőben is meghallgathat.

Liam Gallagher és David Beckham fia is fellép a Szigeten 

A rockzene és a brit gitárzene legújabb generációja is hangsúlyos szerepet kap az idei line-upban, ráadásul igazi sztárcsemetékkel. A fesztiválra érkezik az Egyesült Királyság rohamtempóban feltörekvő grunge-rock formációja, a Villanelle. A 2023 nyarán alakult trió – amelynek frontembere nem más, mint Gene Gallagher, az Oasis-legenda Liam Gallagher fia – a grunge-revival hullámot lovagolja meg. Igazi különlegessége, hogy már azelőtt futószalagon adták a telt házas koncerteket a szigetországban, hogy egyetlen hivatalos dalt megjelentettek volna, a nemrégiben kiadott Measly Means című debütáló EP-jükkel pedig végérvényesen bebizonyították, hogy készen állnak a legnagyobb fesztiválszínpadok meghódítására is.

Szintén érkezik a 21 éves londoni énekes-dalszerző, Cruz Beckham és zenekara, a The Breakers is. David és Victoria Beckham legkisebb fia kilenc évnyi háttérmunka után tavaly év végén robbant be „OPTICS” című dalával, idén februárban pedig már telt házas londoni klubkoncerteken és a Reading & Leeds fesztiválokon bizonyította, hogy a Beatles és a klasszikus brit vonal előtt tisztelgő, zajos, hangos és szűretlen rockzenéje a műfaj legígéretesebb jövőbeli bástyája.

…és még nincs vége.

Ezzel még nem ért véget a mostani bejelentés, hisz a sorban még ott van az élő produkcióval érkező Bicep elektronikus zenei duó, a Sziget közönségét már többször megpörgető Gogol Bordello, az amerikai énekes-dalszerző Kelis, a holland DJ/producer Chris Stassy, a svéd énekesnő Tove Lo, az ausztrál rapper Genesis Osuwu, a német indie-pop formáció, a Rikas és az ír indie rock/alt-pop lánybanda, a Florence Road, a nemzetközileg elismert szlovén house és techno DJ, producer, Brina Knauss, Kevin de Vries, a német DJ és elektronikus zenei producer, aki a melodic techno műfaj egyik meghatározó alakjává vált, valamint Quest, a sötét, atmoszférikus hangzásáról és letaglózó fesztiválszettjeiről ismert underground techno és electro DJ, producer.

Azaz már most bőven van miért várni az augusztust (ok, egyébként is egy menő hónap).

Állok a Musée d’Orsay-ban, előttem Jane Avril, ahogy Lautrec látta, reklám ez a javából, invitál egy letűnt korba, a fényekbe, ahová olyan szívesen tértem volna vissza minden alkalommal Woody Allen hősével az Éjfél Párizsban meséjében. Sokszor megénekelt, idealizált világ ez, ahol a hamis gyémántok is igazi kincsként villognak, Luhrmann elefántján érkezik a bársonytalpú este, folyik a pezsgő, az önfeledség égisze alatt veszik semmibe az erkölcsöt, de itt és most ennek helye van, a frivolság alapállapot.

Budapest jól ismerte a revü műfaját, létezett itt éjszakai élet, legtovább a Moulin Rouge húzta, aztán a rendszerváltás utáni évtizedben valahogy kivérzett a könnyed pezsgős éjszaka, eltűntek a táncosnők, a századvégre művésszé szelídültek a kokottok és a mélybordó függönyök már nem gördültek sehova.

Az elmúlt években számos kísérlet zajlott a műfaj felélesztésére, hibrid, már a 21. századra hangolt megoldásokban keresték a megfejtést, hogyan működhet a füstös éjszaka az e-cigik világában. Egyszerűen nem értették a revü hangulatát, nem találták el az arányokat, a jelmez nem vitte el a show-t, a művészek nem kaptak teret, a játszóktól elvették az őszinte önirónia jogát, ami nélkül ez a műfaj értelmezhetetlen és életképtelen.

A Westend tetején életre hívott Budapest Varieté végre mintha értené, hogy nem elég a jó catering, nem elég a ködös színpadon átsütő fénypászmában megvillanó váll, nem elég néhány trükk és egy jó hang. Ha nincs meg a trupp szelleme, ha nincs csapat, ha nem érezni azt, hogy ebben a parányi Globe-ban is a csepűrágók szabályai élnek, akkor lelketlen az egész és halálra van ítélve.

Az újonnan életre hívott játéktérben debütáló Budapest Varieté műsorában minden taktus a helyén van. Nem ripacskodik, nem erőszakos, kedvesen vezeti be a színpad köré szervezett közönséget a maga valóságába. A fellépők, a műsorszámok ritmusa jó, mindenből annyit kapunk, amennyire pont van befogadókészség néhány pezsgő és pár koktél mellett. A revüben hagyományosan megjelenő tematikát szépen emeli az emberi teljesítményre épülő cirkuszi kitekintés, a porondmester nem esik bele stand-up komedista hibákba, hanem valódi hoppmesterként adja a ritmust, teremti a narratívát, ahogy az est zenei produkciói is mind az összhangot szolgálják. Szóval, ha ránk is várna a vár tövében egy konflis az éjszakában, csak mondjuk be a kocsisnak, hogy vigyen a Westend tetejére.