A tegnapi hóesés ellenére a tavasz feltartóztathatatlanul közeleg, magával hozva a jó időt. A jó időtől az embernek kedve támad csavarogni és csavarogni akkor az igazi, ha közben finom falatokra is lelhetünk. Ebből a logikából következik, hogy tavasszal jó dolog fesztiválozni.
A márciusi kínálatot a Mindmegette oldalán olvashatjátok.
A szombati szélviharban itthon maradtunk. Az egy hete itthon raboskodó Nők iskolásat játszottak, a férjem a hetek óta rendetlenkedő netünket próbálta rendbe vágni, én meg az Oscarra várva a kapcsolódó cikkek között kutattam. Mire eljött a délután mindannyian akut édességhiányban kezdtünk szenvedni. Sütni nem volt kedvem, így Jamie egy már korábban kiszemelt receptjét készítettem el, a walesi scone-t.
A scone egy olyan édes pogácsa, amit az angolok előszeretettel eszegetnek a tejjel felöntött teáik mellé, miközben részletesen kitárgyalják a szintén sok sztereotípiával terhelt időjárásukat. A klasszikus scone-nal szemben a walesiek pogácsájához nincs szükség sütőre, csupán egy száraz serpenyő kell az elkészítéséhez.
Welsh Scone
25 dkg finomliszt
4 dkg vaníliás cukor
csipetnyi só
13 dkg vaj
10 dkg mazsola
1 tk sütőpor
1 tojás
A liszthez hozzáadom a sót, a cukrot és a sütőport. A végén beleteszem a darabokra vágott vajat és elmorzsolom az egészet. A kész morzsához hozzáöntöm a mazsolát és ráütöm a tojást, majd tésztává gyúrom, amit ujjnyira nyújtok, pogácsaszaggatóval kiszaggatom. A “pogácsákat” száraz serpenyőben megsütöm, majd tejszínhabbal és lekvárral kínálom.
Nem szeretem siettetni a dolgokat, de most már minden porcikám a tavaszért kiált. Egyszerűen elég volt ebből a hidegből, unom a téli választékot, a sok ruhát, a fűtést és a bezártságot. Pedig az idő még nem enged, így kénytelen vagyok a téli kínálat felhasználásával valami finomat, zöldet, tavaszcsalogatót készíteni. Ehhez nagyon jó alapanyag az endívia, amiről bővebben a Mindmegette oldalán olvashattok.
Napok óta az orosz konyha tart fogságban. Ha a Nők aktuális nyavalyái mellett volt egy kis szabadidőm, akkor orosz recepteket bújtam. Nem is csoda, hogy egy idő után már a receptek jegyzetelésénél tartottam. Nem bántuk meg.
Rasszolnyik
1 fej vöröshagyma
1/2 zeller
1 nagy fehérrépa
1 nagy sárgarépa
3 nagy kovászos uborka
5 közepes krumpli
1/2 szál csabai kolbász
2 l alaplé
1 dl főzőtejszín
A hagymát apróra vágom, majd egy lábasban olajon megdinsztelem. A zöldségeket megpucolom, majd a krumpli kivételével vékony szeletekre vágom és azokat tovább szelem gyufaszálnyira (szaknyelven julienne-re nyeszetölöm a zöldségeimet). A megdinsztelődött hagymát felöntöm alaplével, majd hozzáadom a kockára vágott krumplit és a zöldségszalmámat, majd közepes lángon főzni kezdem. Amíg fő a zöldség, addig meghámozom a kovászos uborkákat és azokat is vékony csíkokra metélve a leveshez adom. Négy-öt leveseskanálnyi uborkalével is gazdagítom a levest. Amikor már majdnem jók a zöldségek, akkor karikára szelt kolbászt adok hozzá és a tejszínnel lágyítom a levest. Cseppet sózom, ha kell és tálalom.
