MIRELLE Atelier

Pécs a fejlődés útjára lépett. A Zsolnay negyedben lévő Zsolnay étterem mellett a városban található Jókai Bisztróba is érdemes betérni. Nem csak azért, mert a tájegységre jellemző fogásokkal várják a vendégeket, hanem azért is, mert az étlapon található fogásokhoz javarészt a saját gazdaságukból származó alapanyagokat használják fel.

Az étterem nem a hagyományos módon jött létre, hiszen egy olyan nonprofit Kft-nek köszönheti létét, amely elsősorban idős emberek gondozásával foglalkozik. A Szoceg Kft vezetői egy olyan modell bevezetésével kísérleteznek, amelyre itthon még nem nagyon van példa, az általuk ellátott időseknek és betegeknek szeretnének minél jobb minőségű alapanyagokból készült ételeket adni, így a termelést is maguk végzik. A gazdaság mellett már megvalósult az étterem és a – francia  alapokon nyugvó – cukrászda, s a távlati tervek között szerepel egy pékség is.

Barátságos környezet, hívogató terasz

A Szoceg  vezetői hisznek benne, hogy Pécsett szükség van minőségi helyekre. Nem a gyors profitszerzés motiválja őket, hosszú távra terveznek, azt szeretnék, ha a Jókai bisztró és cukrászda biztos ponttá válna a városban, a befolyt nyereségből pedig az idős és beteg városlakók életét lehetne szebbé tenni.

Letisztult, fiatalos enteriőr

De nem csak a koncepció szerethető és az alapanyagok megbízhatóak, hanem az abból ételeket kreáló, pécsi születésű séf maga a biztosíték a sikerre. Várvizi Péter már számos konyhában bizonyította, hogy a szakma krémjéhez tartozik, a Jókai bisztróban mint kreatív séf segíti a koncepció működését, alakítja az étlapot, oktatja az ott dolgozó szakácsokat, hogy a lehető legtöbbet hozzák ki magukból.

Egyszerű belső tér, az ódon falaknak köszönhetően nyáron is kellemes itt pihenni, kávézni

Franciás választék, különféle tarte-ok a nyári megannyi gyümölcsével

A Pannon Flavours által életre hívott gasztronómiai túraútvonalon is megtalálható az étterem, a Természet Ízeit felsorakoztató kirándulásnak a részeseivé váltak.

Az itt termelt zöldségekből dolgoznak a Jókai Bisztró konyháján is

Naná, hogy boldog csirkék :)

Ezeknek a tekinteteknek egyszerűen nem lehet ellenállni :D

 Pannon Flavours programról bővebben ITT lehet olvasni, tájékozódni

A nyár nem igazi hideg gyümölcsös italok és szintén hűtött gyümölcslevesek nélkül. Anya fantasztikus meggylevese biztos befutója a szezonnak, de azért akadnak olyan új versenyzők, akikkel szintén érdemes számolni. A sárgabarackos smoothie esetében egy olyan italról van szó, amely apró extra kiegészítésekkel már levesnek is tekinthető.

Új tesztgépemmel, egy Philips gyümölcscentrifugával felszerelkezve álltam neki elkészíteni. Pontosabban alaposan felkészültem, áttúrtam az internetet, mivel eleddig nem akadt dolgom ilyen masinával, tudni szerettem volna, hogy mitől jók a jók és mi az, ami problémás lehet a felhasználó számára.

A legtöbb fórumban lelkes facsarókra bukkantam, akik szinte mindenből kinyerik a levet. Találtam nagyon komoly, már-már túlkomoly eszmefuttatásokat is arról, hogy melyik gyümölcs melyik zöldséggel barát és mi az a párosítás, amit véletlenül se próbáljunk ki.

Mire átrágtam magam mindenen, addigra kikristályosodott, hogy a jó centrifuga ismérvei a nagy tartály, a széles beöntő nyílás és a könnyű mosogathatóság. A nagy tartályra azért van szükség, hogy családi adagokat ne két-három csöpögős körben kelljen centrifugázni, a nagy beöntőnyílás szintén fontos, hogy az időt ne a szecskázás vegye el, hanem a gép használata valóban egyszerű legyen. A mosogatás pedig valóban létfontosságú, hiszen a rostokat könnyedén és alaposan ki kell tudni mosni a reszelő, centrifugáló fém alkatrészből.

Emellett még fontos a teljesítmény is, hiszen azt is sokan problémának tartják, ha a centrifugában visszamarad lé, azaz a gép nem teljesíti azt, amit vállalt.

Az elméleti képzés után nagyjából kitaláltam egy ízvonalat, majd elügettem a piacra és dél körül Annával kettecskén szóra bírtuk a Philips gyümölcscentrifugáját. A polipra emlékeztető tapadókorongokkal megáldott masinát a pultra tettük, elé illesztettük a mérőedénynek is remekül használható tartályát, megpucoltuk, kimagoztuk a hozzávalókat, majd elkezdtünk játszani.

A gép viszonylag halk, állati gyors és a széles beöntőnyíláson egybe toltam bele a répát és a sárgabarackot. Látványosan sok lé jött ki belőle, a 25 dkg sárgarépából és az 50 dkg sárgabarackból 5 dl folyadékot préselt ki. A hátramaradt gyümölcs- és zöldségrost tök száraz volt, amit egy dobozba kanalaztam és a hűtőbe tettem, nagyon jó lesz egy kevert tésztás süteményhez.

Elmosni meg nagyon egyszerű volt, a fémszűrő tartott a legtovább, de így is pillanatok alatt tiszta lett a gép összes tartozéka.

Barackos, mandulás smoothie

50 dkg sárgabarack

25 dkg sárgarépa

3 dl mandulatej

2 dkg házi vaníliás cukor (ennek hiányában 2 dkg cukor és 1/4 vanília kikapart belseje)

A sárgarépát és a barackot megmosom, a répát megpucolom, a barackot kimagozom, majd a gyümölcscentrifugába teszem és minden csepp levet kicsavartatok belőle. A kapott léhez adom a cukrot és a mandulatejet, majd alaposan elkeverem. Mivel cukor is került a smoothie-hoz, ezért a lehető leghamarabb elfogyasztom, mielőtt erjedni kezdene.

Ha levest szeretnék belőle készíteni, akkor 4-4,5 dl mandulatejjel öntöm fel, friss, vágott mentával ízesítem és lepirított mandulaszirommal díszítem. Ha valaki édesebbre szeretné, akkor még 1-2 ek mézet nyugodtan adhat hozzá.

A Nőkkel közös kalandozásaink közepette néha sikerül a férjemmel is el-el szöknünk egy-két napra. Az első ilyen – gyerekmentes – túránk a nyári Pécsre vezetett, ahol négy nap alatt mindent megnéztünk, amit csak lehetett és amit a városra szakadt negyven fokban képesek voltunk bejárni. Ha akkor lettek volna Dél-Baranyai Gasztrótúrák, akkor biztos, hogy meglépünk a városból, s végigjárjuk legalább az egyiket, mondjuk a Természet Ízeire keresztelt változatot, amely főleg növényi alapanyagokra helyezi a hangsúlyt (itt azért lettek volna vitáink), s helyi alapanyagokból készített fogásokkal kényezteti a vendégeit.

A felfedezendő fogások közé tartoznak természetesen a helyi lekvárok és szörpök, amelyek tesztelése nem nevezhető fáradtságos munkának, az izgalmas, mostanában újra divatba jött ehető virágokból készített fogások, valamint a számomra legvonzóbb, gazból készített vacsorák.

Ez az útvonal segít minket ráébreszteni, hogy mennyi minden ehető a környezetünkben és az a sok minden milyen ízletes. A vegyszermentes környezetben nevelkedett növényi és állati alapanyagokból készített fogásokon keresztül valóban megkóstolható Baranya, úgy, ahogy eddig senki nem gondolta.

Az útvonal olyan helyeket sorakoztat fel, mint a Mecsek Zöldút mentén, Cserkúton lévő BioBia Ökobüfé, ahol a kertben, ólban, réten, erdőben, tavakban fellelhető kincsekből készítenek a betérő vendégeknek fogásokat. Itt lehetőségünk nyílik megkóstolni a különféle gyomnövényeket és virágokat, amelyekkel utána otthon is ízesíthetjük, színesíthetjük a salátáinkat. Különféle házi teákkal is várják a házigazdák a vándorokat, amelyekhez szintén csupa helyi alapanyagot használnak fel.

De Pécsett is megtalálhatjuk ezt a fajta elhivatottságot, a túra útvonalához szintén kapcsolódó Pezsgőház étterem tulajdonosa is saját termesztésű alapanyagokkal szeret dolgozni. Nem csak a fontos számára, hogy minőségi alapanyagokat használjon, hanem a hagyományos magyar fajták megmentésére, azok feldolgozására törekszik. A Pezsgőházban a saját termékeiket is meg lehet vásárolni, így nem csak teakeverékekkel és salátatippekkel gazdagabban térhetünk haza, hanem házi lekvárokat is vihetünk magunkkal.

S mielőtt valaki azt gondolná, hogy ez az útvonal csak a vegáknak szól (a férjem fix, hogy ettől rettegne), bemutatnám a túra egyik igazán vonzó célpontját, a horvátok kedvenc eledelének a kulennek a szakértőjét, Pero Dobrovacot, aki mindig szívesen fogad vendégeket, érdeklődőket, akik megkóstolhatják a csípős, füstös kulent.

S hogy mi az a kulen?

A kulen igazi szlavóniai kuriózum. A fekete szlavón sertés vagy mangalica húsából és zsírjából készített vastagkolbász nagyon finom, ha jól van elkészítve. Fűszerei az édes és a csípős pirospaprika, a fokhagyma és természetesen a só. A kész masszát a sertés vakbelébe szokás tölteni, majd a kész kolbászt sóban pácolni néhány napig. Ezt követően jöhet a füstölés, majd a szellős, hideg helyen történő érlelés. Jó kulennek számít, ami már legalább egy éves. A szlavóniai kulen mellett kedvelt a baranjai is, ami annyiban tér el a szlavóntól, hogy egy kevés bors is kerül bele.

Az útvonal összes étterme, vendéglátóhelye ITT található.

Pannon Flavours programról bővebben ITT lehet olvasni, tájékozódni

Nincs is jobb annál, mikor az ember összeköti a kellemest a még kellemesebbel. A nyári barangolásink, kirándulásaink is általában így születnek, olyan helyeket keresünk fel, ahol sokféle élménnyel gazdagodhatunk, aktívan pihenhetünk, miközben felfedezzük az adott tájegység konyháját, megkóstoljuk a régió jellegzetes fogásait.

A Nőket is így neveltük, pontosabban ezt látták tőlünk, ezt szokták meg. Ha Rómában jársz, viselkedj úgy, mint egy római tartja a mondás, és a lányok ehhez mérten mindenütt és mindig azt ették, amit az adott hely kínált. Szerencsére egyre többen fedezik fel turisztikai oldalról is az igényt, így lehetőségünk van jól kialakított útvonalakon keresztül végigkóstolni egy adott régiót.

Baranyában erre több példa is adott, a régió a  Pannon Flavours horvát-magyar projekt keretében több útvonalat is kidolgozott. A Dél-Dunántúli Gasztroútvonal csokorból az én személyes kedvencem az Aktív Gasztronómia névre hallgató útvonal, amely Pécset és horvát testvérvárosát, Eszéket köti össze. A természetközeli, 88 kilométernyi szakaszon tisztes mennyiségű helyi specialitásokkal szolgáló vendéglő mellett visz el az utunk, szám szerint 14 különböző hely körül választhatunk, annak függvényében, hogy mikor éhezünk meg tekerés közben vagy melyik tűnik a legszimpatikusabbnak.

Az általunk tesztelt Fülemüle csárda, valamint a horvátok kedvelt étterme, a helyi jellegzetességeiről híres Kormoran is az út részét képezi, de csapatban tartozik még a sokak által ismert Palkonyha, a villányi Mandula vagy épp a Mennyei rétes, aminek már a neve is gyorsabb tekerésre készteti az embert.

Az útvonalon található még – a Tenkes-hegy déli lankáján fekvő völgyben – a Rozmaring Fűszerkert, ahol vegyszermentes gyógy- és fűszernövényeket vásárolhatunk, esetleg kiválaszthatjuk a számunkra ideális teakeverékeket is. A fűszerkert – tapasztalataim szerint – a gyerekek számára is nagy élmény, az illatokat, ízeket formákhoz, növényekhez tudják társítani, sokkal jobban megértenek egy-egy ízt, ha egy ilyen túrán részt vettek.

A Dél- Dunántúli Gasztroútvonal lehetővé teszi számunkra, hogy a rengeteg ökoturisztikai látnivaló mellett fel tudjuk fedezni Dél-Baranya – helyi alapanyagokból készülő – egyedi fogásait is.

A Kormoran étterem pazar kínálata

Az útvonal összes étterme, vendéglátóhelye ITT található.

Élménybeszámolónk a Fülemüle csárdáról és a Kormoranról ITT olvasható.

A Kolar pincéről és Zsolnay Étteremről pedig ITT zengtem ódákat. 

Pannon Flavours programról bővebben ITT lehet olvasni, tájékozódni