Sütőtökös farfalle

Az ősz visszavonhatatlan érkeztét nem csak a hűvös reggelek és az egyre korábban érkező este jelzik, hanem, hogy az üzletek polcain és a piacon megszaporodtak a formás törpékre emlékeztető sütőtökök.

A sütőtök régi nagy kedvencem, szinte elronthatatlan alapanyag, lehet belőle leves, köret, főfogás vagy mártás, még kihűlve, hidegen is finom.

A tésztás ételek sütőtökkel történő házasítására már több sikeres kísérletem volt, de most szembe jött egy izgalmas és egyszerűnek tűnő recept, amit ki kellett próbálnom, így a hétvégi Nőetetés egyik állomása a sütőtökös farfalle lett.

DSC_4100_v

Sütőtökös farfalle

15 dkg húsos szalonna

50 dkg száraztészta

1 kg sütőtök

2-3 tk szárított rozmaring

10 dkg bébispenót

3 gerezd fokhagyma

1/2 tk chili pehely

1 bő ek olíva olaj

A sütőtököt meghámozom, a tökhús kockacukornyi kockákra vágom. A szalonnát apróra vágom, majd egy nagyobb lábasba teszem és zsírjára pirítom. Ezután a szalonnát egy tálkába kimenekítem és biztonságos helyre teszem.  A zsírhoz kevés olíva olajat adok, majd erre rádobom a tököt, amihez hozzáadom a rozmaringot és a chilit, valamint a vékonyra vágott fokhagymát. Közepes lángon, gyakori kevergetés mellett, víz hozzáadása nélkül párolom/főzöm. Amikor már majdnem jó a tök, akkor megfőzöm a tésztát. Végezetül finoman sózom a tököt, ha kell még friss chilivel tovább formálom, majd a megmosott spenótot és a szalonnát is belekeverem. Amikor elkészült a tészta, akkor a tökhöz adom, egy-két evőkanálnyi főzővíz kíséretében.

Tálaláskor kevés parmezánnal is meghintem.

Tags: ,

  • Digg
  • Del.icio.us
  • StumbleUpon
  • Reddit
  • Twitter
  • RSS

Kakaós kuglóf pirított szezámmaggal

Az egész úgy kezdődött, hogy csúnyán odaszoktunk a békási török pékségbe. Első körben főleg a már ismert fogások körén belül randalíroztunk, aztán jöttek a tulajok által ajánlott finomságok, majd a saját szakállunkra történő kísérletezgetés. Ebben az utolsó körben bukkantam rá az édes teasütemények között egy kakaós, omlós tésztájú, tégla formájú aprósüteményre, aminek a tetején katonás sorba rendezett szezámmag-halom pihent. Már a látvány lenyűgözött, az íze meg még inkább magával ragadott. A sokszor – édessége miatt – ostorozott török desszertbirodalom egy olyan kincsére leltem, ami nem is igazán édes, cserébe a számomra legkedvesebb matériából, omlós tésztából készül és még kakaós is.

A régi olvasók unalomig ismerik, de az újabbakat azért beavatnám: nem szeretem a csokoládét, se táblás, se bonbonos kiviteléért nem tudok igazán rajongani, a csokoládékrémes édességek nem barátaim, ellenben ha magában a sütemény tésztájában leledzik a csokoládé vagy a kakaópor, akkor meg vagyok véve.

Omlós süteményhez épp nem volt kedvem, de a halványan édes, tömény és szezámmagos kakaós íz kísértett, így az alábbi kuglófot ötöltem ki, ami végeredményben magában hordozza a török aprósütemény minden erényét.

DSC_4154_v

Kakaós kuglóf pirított szezámmaggal

30 dkg rétesliszt

3 dkg holland kakaópor

10 g sütőpor

1 bő tk őrölt fahéj

1 bő tk őrölt szegfűszeg

22 dkg cukor

11 dkg vaj

3 ek szezámmag

1,5 dl tej

4 tojás

A szezámmagot egy száraz serpenyőbe öntöm és folyamatos mozgatás mellett közepesen megpirítom. A lisztet egy közepes tálba kimérem, belekeverem a sütőport, a kakaóport és a fűszereket. A tojásokat felütöm, majd hozzáadom a cukort és kézi mixerrel habosra keverem. A vajat megolvasztom. A krémhez apránként hozzáadom a lisztes keveréket, a vajat és a tejet. Homogén tésztává keverem, majd a végén beleszórom a szezámmagot és azzal is átkeverem.

190 fokra előmelegített sütőben tűpróbáig sütöm.

 

Tags: , ,

  • Digg
  • Del.icio.us
  • StumbleUpon
  • Reddit
  • Twitter
  • RSS

IKON

A debrecenieknek valószínűleg nem fogok újat mondani, de a Debrecenbe vagy környékére indulók számára még mindig fontos és jó hír az IKON.

A 6. SVÉT alkalmából levonuló gasztrokülönítmény számára rendezett vacsora tökéletes felvezetése volt a másnapi eseményeknek és magában hordozta azt a szellemiséget, amelyet az esemény is képvisel. A Stílusos vidéki éttermiséget életre hívó és azt folyamatosan frissen tartó elgondolás semmi másban nem áll, mint lehetőséget kínálni a vidék minőségi éttermeinek, hogy a saját főztjükön keresztül közelebb vigyenek minket az adott tájegység konyhájához és alapanyagaihoz.

Ennek letisztult megfogalmazása – ami az Ikonban is megjelenik – a 30 km-es menü. A menü több okból is érdekes. Egyrészt boldogság, hogy végre egyre hangsúlyosabban megjelenik nálunk is az a szemlélet, ami a nyugati konyhákon már ismert, azaz a környékből származó alapanyagok használata, vagyis a helyi gazdálkodók támogatása. Másrészt hurrá, hiszen így a tájegységre jellemző ízek is visszatérnek, s akkor még szót sem ejtettünk arról, hogy ennek a programnak hála minimalizálható a beszerzéssel járó környezetszennyezés.

2014-09-06-7348_v

A séf és menüje

Az IKON 30 km-es menüje nem csak egy körzővel jól körülhatárolható régión belüli alapanyagokból felépülő menüsor, hanem afféle debreceni kvintesszencia, a hajdúság ízvilága.

Indításnak rögvest egy kissé átgondolt korttyal kezdjük, egy lecsógazpacho kerül elénk. A hörpintésnyi nyár után megérkeznek a ház saját kenyerei, amihez pirított vargányás vajat szervíroznak. Erős a kísértés a kenyérrel jóllakásra, de bölcsen tartalékolok. A menüsor első szereplője, a gyerekmondókából ismert pulyka, amely májpástétom formájában jelenik meg a tányéron. A pástétom önmagában is kellemes, azonban ezt még tovább fokozza a brandyvel gazdagított borzselé, valamint a májpástétomhoz kínált debreceni mézeskalács. Újabb fogás, amiben el lehetne veszni, itt is csak a józan ész és az erős akarat szab határt, hogy a mézeskaláccsal ki ne töröljem a csatos üveget.

2014-09-06-7354_v

Pulykamájpástétom, debreceni mézeskaláccsal

A kellemes és tömény felütést egy kis lazítás követi. Erőteljes, illatos tanyasi erőleves, amelyet roppanós karalábé és egy hússal töltött tésztabatyu tesz igazán izgalmassá. A letisztult leves tartalmát a batyu hordozza, ahogy felvágom, kiszabadulnak az ízek, megjelenik a borjúláb és a rostélyos, valamint a vargánya és a rókagomba is.

A könnyű, de tartalmas levest egy igazán emblematikus, de a magyar éttermek által a végtelenségig lejáratott fogás követi: a hortobágyi palacsinta. Nagy merészség volt Pataky Péter részéről étlapra emelni ezt a fogást, de ahogy ő tette, úgy volt értelme. A békebeli, borjúpörkölttel töltött fogás sajnos az Aranybika szállóbéli indíttatás után lassú lecsúszásra ítéltetett, valamiért nem tekintették elég izgalmasnak, viszont – sok egyéb fogáshoz hasonlatosan – a konyhai gazdálkodás mentsvárának számított, hiszen a tejfölös pörköltszaft alatt lapító palacsintába – kis ízesítés után – sokféle maradék otthonra lelt.

Péter azonban úgy érezte, hogy a hortobágyi palacsinta megérdemli régi renoméját. A borjút lecserélte csirkére, saját bevallása szerint azért, mert 30 kilométeren belül nem talált olyan borjúhúst, amellyel szívesen elkészítette volna ezt a fogást. Most jó minőségű, kapirgálós, afféle boldog csirkék combjából készül a töltött palacsinta, amelynek igazi különlegessége a hozzá kínált paprikás tejfölhab.

2014-09-06-7358_v

Hortobágyi húsos palacsinta

Már maga a tálalás is formabontó. A hortobágyitól megszokott ápol és eltakar elvétől eltérően, a séf nyílt kártyákkal játszik. A betöltött és felkarikázott palacsinta jól mutatja, hogy mi is található benne, a hús nincs elpépesítve, rágható, harapható, felismerhető. Az egészet pedig körülöleli a légies állagú, gazdag ízvilágú, lassú lecsengésű hab.

A tartalmas bevezető után megérkezik a mangalica pecsenye, amit slambuccal és házi savanyúsággal kínálnak. Ennek a fogásnak két igazi primadonnája van: a kívül ropogós, belül omlós, szuvidolt mangalicatarja és a csatos üvegben lévő, tisztes mennyiségben jelen lévő házi csalamádé, ami attól házi, hogy az IKON konyháján teszik el.

2014-09-06-7366_v

Mangalica pecsenye

Nem csak a saját kenyér fontos számukra, hanem a savanyúságok, lekvárok is saját készítésűek, ezeket használják fel az ételeikhez, valamint tervben van, hogy aprócska delikátrészleget is nyitnak, hogy a vendégek számára is elérhetővé váljanak a termékek.

A desszert is házi ízeken alapszik, az átfogalmazott és izgalmas formába öntött Rákóczi túrós is házi lekvárral kerül tálalásra. A sárgabarack zselé köntösbe bújtatott házi túrókrém kellemes, tökéletesen krémes, szinte elolvad az ember szájában, a tányéron pihenő a kekszmorzsa és a barackkrém azonban mozgalmassá teszi, a textúrák sokféleségével ruházza fel a krémet, megadva annak igazi karakterét.

2014-09-06-7374_v

Rákóczi túrós

A 30 km-es vacsora tökéletes belépő volt a vidéki éttermiségre, de azt gondolom, hogy azok számára is ideális, akik vidéken is ragaszkodnak a jó minőséghez, viszont szeretnék a helyi karaktert felfedezni a kóstolt fogásokban. Az IKON ezt kínálja.

  • Digg
  • Del.icio.us
  • StumbleUpon
  • Reddit
  • Twitter
  • RSS

Görög perec

Ismeritek azt, amikor láttok egy képet, akár csak egy pillanatig és az végérvényesen beleég a retinátokba? Nem szabadulhattok tőle, szinte kínoz, üldöz az a kép? Így jártam én Duende fantasztikus görög perecével, amit teljesen ártatlanul kiposztolt, én pedig napokig álmatlanul forgolódtam várva a pillanatot, hogy mikor lesz nekem is ilyen perecem.

Aztán úgy esett, hogy hirtelen októberbe csavarodott az idő, mindenki valami kellemes, laktató és meleg elemózsiára vágyott, s elérkezett a perec ideje. Zsófi a formázásba is besegített, sőt ha rajta múlik, akkor csupa szezámos csiga, A-betű és szépséges fonat keveredik ki a tésztából. Azért a klasszikus koulouri formázással is megpróbálkoztunk, több-kevesebb sikerrel, de a nem egészen tökéletes külső ellenére is rendkívül finom lett.

DSC_3926_v

Görög perec

Belül:

7 g szárított élesztő

2,5 dl langyos víz

1 ek cukor

65 dkg finomliszt

1 tojás

2 ek olívaolaj

1 dl langyos tej

8 gr só

Kívül:

1 szezámmag

3 ek sötétbarna nádcukor

1 dl víz

A lisztet egy nagy tálba öntöm. Hozzáadom az élesztőt, a sót és a cukort. A vizet és a tejet egy forralóba öntöm, langyossá melegítem, majd félrehúzom, beleütöm a tojást és elkeverem. Ezután a lisztes keverékhez adom a vizes keveréket, majd még jöhet az olíva olaj és összedolgozom az alapanyagokat.

Miután az alapanyagokat rugalmas tésztává gyúrtam, olajjal vékonyan kikent tálba fektetem a tésztát, tiszta konyharuhával lefedem és meleg helyen hagyom legalább egy órát kelni. Amíg kel a tészta, addig elkészítem a szirupomat, s egy száraz serpenyőben a szezámmagot is kicsit megpirítom. A sziruphoz az egy deci vizet egy forralóba öntöm, majd hozzáadom a nádcukrot és közepes lángon összeforralom, majd félrehúzom és hagyom hűlni.

Amikor elkészült a tészta, akkor 16 darabra szedem (lehet kevesebbre is és akkor nagyobb karikákat kapok), majd kisodrom. A tésztakígyót középen félbe hajtom, majd megcsavarom és karikába fűzöm. A szirupot egy széles tálba öntöm, a kész karikákat óvatosan megforgatom benne, majd sütőpapíros tepsire teszem. Ezután alaposan megszórom szezámaggal és a 195 fokra előmelegített sütőbe tolom. Addig sütöm, amíg szép barna színt nem kap.

Óvatosan, a cukros fürdő miatt egy kicsit barnább árnyalatig kell sütni, mintha nem lenne lekenve, de ne süssük túl, mert akkor kiszáradhat.

Tags: , ,

  • Digg
  • Del.icio.us
  • StumbleUpon
  • Reddit
  • Twitter
  • RSS