MIRELLE | gasztro- és lifestyle magazin

A galette nagy ajándéka a franciáknak, a minőségi igényes piték gyors változata, amelyet nem csak egy hatalmas korongként készíthetünk el, hanem könnyűszerrel személyre is szabhatunk. Most egy ilyen, egyszemélyes pite receptet mutatok, amelybe az eper mellett vagy helyett nyugodtan kerülhet bármilyen más idénygyümölcs (bogyósok vagy épp barack, nektarin, alma, körte, szilva).

Epres galette

Tészta:

30 dkg finomliszt

2 dkg porcukor

10 dkg tejföl

csipetnyi só

8 dkg hideg vaj

Töltelék:

50 dkg friss eper

25 dkg natúr krémsajt

10 dkg porcukor

½ db kezeletlen citrom héja

2 db tojás

15 dkg félzsíros túró

A lisztet egy közepes keverőtálba kimérem, majd belekeverem a cukrot és a sót, hozzáadom az apróbb kockára vágott vajat és finom mozdulatokkal elmorzsolom a liszttel. A kész morzsához hozzáadom a tejfölt és azzal rugalmas, jó állagú tésztává gyúrom. A kész tésztát alufóliába csomagolom és legalább egy 20 percre a hűtőbe teszem.

A töltelékhez a túrót alaposan áttöröm (szitán, vagy villával, de tényleg alaposan), hozzáadom a krémsajtot, belekeverem a porcukrot, az elhabart tojásokat, ízesítem a citrom héjával. Az epreket szitába teszem, folyó víz alatt alaposan megmosom, lecsepegtetem, kicsumázom, és vékony szeletekre metélem.

A tésztát nyolc egyforma részre szedem. Finoman lisztezett felületen kör alakúra nyújtom, a köröket két, sütőpapírral bélelt tepsire fektetem, majd a krémet a nyolc körön elosztom, úgy, hogy a szélüket két ujjnyi szakaszon szabadon hagyom. A krémre epret teszek, majd a tészta szélét egy irányba haladva elkezdem ráhajtani a töltelékre úgy, hogy szabályos közönként aláhajtok belőle egy keveset.

Ha szeretném, akkor a tészta szélét habart tojással lekenem, majd barna cukorral megszórom és utána a tepsiket a 180 fokos, légkeverésre állított sütőbe tolom és addig sütöm, amíg a tészta széle aranybarnává nem válik.

Mióta elmúlt a póni-korszak néha kicsit tanácstalanokká válunk az esti filmnézések alkalmával. A férjem imádja a világot megmentő akciófilmekért, amelyeken nagyon viccesen izgul, holott a legtöbb forgatókönyvét a kutyával meg tudnám iratni, de őt valamiért ez kapcsolja ki egy hosszú munkanap végén, így nem vitatkozom az ízlésével. Anna szintén kedveli a könnyed filmeket, ő a tini romkomokra utazik, feltéve, ha megfelelő hangulatban van. Zsófi a klasszikus romkomokat és családi filmeket szereti, de vannak evős sorozatai, amelyeket kifejezetten a vacsorához tartogat. Én a nyomozós, kicsit gondolkodós filmekben és sorozatokban lelem kedvem, meg a fantasy filmekben, amelyeket rajtam kívül senki sem kedvel. És vannak esték, amikor közösen szeretnénk tévézni.

Ilyenkor megy a „harc”, hogy épp kinek az ízlése kerekedjen felül a többiekén, ki az, aki valóban filmnézésre vágyik, ki az, aki csak egy könnyen követhető háttérzajra, és van olyan is, amikor egyszerűen azért nem bírunk választani, mert túl nagy a választék.

Erre a gordiuszi csomóra talált ideális megoldást a Netflix a Nézzünk valamit funkcióval, amely segít meghozni ezt a sokszor meghozhatatlannak tűnő döntést és a Nézzünk valamit gomb segítségével – a korábbi döntéseink alapján – felajánl számunkra egy olyan filmet vagy sorozatot, amely esélyesen kedvünkre való lehet. Ha pedig mellényúlt volna az algoritmus, semmi gond, az Inkább mást nézek opcióval további munkára sarkallhatjuk a funkciót, hogy közösen valóban ráleljünk az üdítő megfejtésre.

A Nézzünk valamit funkciót többféleképpen is elérhetjük a tévén, egyrészt megtalálni a profilnevem alatt, a Netflix honlap tizedik sorában, illetve a navigációs menüben a képernyő bal oldalán.

Az elmúlt években úgy alakult, hogy a hosszú és kitartó keresésé után, leggyakrabban az Euronics-ban találtuk meg a számításainkat.

Nem mondom, hogy könnyű vevő vagyok. Azt a típust képviselem, aki hosszan fontolgat, utánaolvas, minőségre vágyik, de nem dől be a reklámoknak. Még magamnak is nehéz feladatot jelent önmagam elviselése a műszaki cikkek vadászata idején, de az azért valamelyest megnyugtat, hogy nem szoktam félrenyúlni.

A felkészülési fázis sok óra netezéssel telik, majd jönnek a személyes találkozók, amikor egy-egy cég bemutatótermében, nagyobb elektronikai boltokban futok neki megvizsgálni, hogy tényleg úgy csukódik-e a sütő ajtaja, ahogy szeretném, szépek-e az illesztések, a belső paraméterek mellett a termék kellően esztétikus-e, szeretném-e az otthonomban tudni.

Az utóbbi években gyakorta megfordulunk a hozzánk viszonylag közel eső Euronics-ban is, ahol mindig felkészült és meglepően készséges, kedves személyzet vár ránk. Éppen ezért öröm, hogy most már tudom, magyar cég áll a márka mögött és az meg külön öröm, hogy kerti mindenféléket is tartanak, bár a terasz rendben tartásához azért viszonylag kis mennyiségű célszerszám is elégséges (jelenleg).

Az üzletlánc előnye néhány versenytársával szemben, hogy az érdeklődők azonnal élőben is megnézhetik az eszközöket (ahogy én is teszem minden áldott tételnél), illetve szállítási költség nélkül átvehetik az online megrendelt termékeket, amelyek választéka folyamatosan bővül.

„Cégünk az elmúlt években számos új termékkategóriát vezetett be webshopunkban és üzleteinkben is” – mondta Fazekas Bálint, az Euronics kereskedelmi ügyvezető igazgatója. „A célunk, hogy a hagyományos értelemben vett elektronikai eszközök minél szélesebb körét kínáljuk vásárlóink számára. Így kézenfekvő volt, hogy a barkács területről például egy fúrót, vagy a kert termékkörből lombszívót is beemeljünk a kínálatunkba. Ha azonban értékesíteni kezdjük a termékkörök egy részét, akkor a vásárlói igényeknek megfelelve a lehető legszélesebb szortiment kialakítását kell célul kitűznünk.”

Az elmúlt egy év impozáns, folyamatosan növekvő online értékesítési adatai egyértelművé tették, hogy a bolthálózatban is érdemes helyet adni a termékeknek. A termékkategória 2020-as tavaszi bevezetése a webshopon szép számokat hozott, az Euronics ezért az idei kertszezon elejére időzítette volna a kategória kitelepítését a bolthálózatba – ez azonban a korlátozások miatt csak az újranyitás után, április utolsó két hetében valósulhatott meg.

Az üzletlánc a hazai beszállítók legnagyobbjaival kötött megállapodást, olyan gyártókat választottak, amelyek megfelelő minőséget kínálhatnak szakembereknek és hobbikertészeknek egyaránt, valamint fontos szempont volt, hogy olyan népszerű és keresett márkákat emeljenek be a portfólióba, akikben megbíznak a vásárlók.

Papp Diával jó néhány éve ismerjük egymást, és bár élőszóban is nagyon szórakoztató, bevallom meglepett, hogy milyen flottul, mekkora rutinnal és egyenletes tempót tartva ír. A vasárnap délutánok lélektana első ránézésre az év strandkönyve lehetne, de ennél azért jóval többre vállalkozik, meg mer mutatni valami olyat, amit sokszor legszívesebben a szőnyeg alá söpörnénk, és mer olyan végkifejletben gondolkodni, amellyel nem feltétel fog minden olvasója egyetérteni (én se), de ettől se a szerző, se a könyv, se a főszereplő nem válik ellenszenvessé.

A helyszín adott, a mindent kitisztító, energiával feltöltő dél-olasz vidék, amely magán hordozza már az észak-olaszok által olyannyira megvetett zabolázatlanságot, ahol nyíltan lehet szeretni az életet, ahol nyolcvan felett is van joga az embernek önfeledten táncolni.

Ebbe az önmegvalósítás paradicsomába érkezik a frissen elvált, kicsit túlkontrollált negyvenes Zsuzsa, aki egy évet ad magának az életéből, hogy rájöjjön végérvényesen eltolta-e, van-e lehetősége az újrakezdésre, van-e egy negyvenes nő számára még olyan, hogy újrakezdés.

Zsuzsa leírásai és levelei nagyon szép egységben vezetnek végig múlton és jelenen, a történetből több női sors bomlik ki, egymásra épülő, egymásra reflektáló történetek ezek, amelyeken keresztül megérthetjük, hogy hogyan jutott el főhősünk élete egyik legnagyobb döntéséhez.

Természetesen ehhez ott ring a tengeren a naplementében játszó horizont, kapjuk Caprit, aperolozunk, affogatót kortyolunk, és bár a napsütés és a dolce vita mellett elhalványodnak a hétköznapok problémái, de maguktól azért meg nem oldódnak, a belső utak végigjárása mellett aktívan dolgozni kell azon, hogy valami megváltozzék, vagy épp a helyére kerüljön.

Papp Dia regényét jó szívvel ajánlom a magam, azaz Zsuzsa korosztályának, a saját gyerekeim, avagy a nagykamaszok korosztályának (feltéve, ha szeretnének valamit megérteni a szüleik problémáiból vagy csak felvérteződnének egy kicsit a jövőjükre nézvést), ajánlom azoknak, akik pont olyan italománok mint én vagy – sejthetően – Dia, és azoknak is, akik még nem merészkedtek Toszkána északi csücskeinél délebbre.