MIRELLE Atelier

Eredetileg egy tisztes adag cukkinifasírtot szerettem volna készíteni, de aztán elkapott a láz és inkább egy klasszikus olasz előételt kanyarítottam a cukkinik felhasználásával.

Gorgonzolás cukkinitekercsek

2 nagyobb cukkini

1 gerezd fokhagyma

10 dkg gorgonzola

10 db aszalt paradicsom

4 ek olíva olaj

frissen őrölt fekete bors

A cukkiniket megmosom, majd nagyjából fél centi széles szeletekre vágom. Nem érdemes ennél vékonyabbra, mert akkor nem lehet a végén szépen feltekerni.

A cukkiniszeleteket tálcára fektetem és vékonyan megsózom, majd háromnegyed órára félreteszem. Amíg kicsapódik a felesleges víz a cukkiniből, addig két gáztepsit sütőpapírral kibélelek, a sütőt 180 fokra előmelegítem és elkészítem a fokhagymás olajat, ami annyit tesz, hogy a fokhagymát belenyomom az olajba, kis borsot tekerek rá és az egészet átkeverem.

A végén a cukkinilapokat papírtörlővel alaposan leitatom, majd a sütőpapíros tepsire fektetem, majd lekenem a fokhagymás olajjal.  10-15 percig sütöm, amíg kicsit meg nem színesedik. Ekkor a lapokat nagy körültekintéssel megfordítom és a maradék olajjal átkenem, majd még 2-3 percre visszatolom a sütőbe.

Miután elkészült, hagyom kihűlni. Amíg hűl, addig felkockázom a sajtot és a paradicsomokat is vékony csíkokra metélem, valamint néhány bazsalikomlevelet is lecsippentek a bokorról.

A végén a cukkinicsíkokra néhány darabka sajtot, paradicsomot, s egy bazsalikomlevelet teszek, majd óvatosan feltekerem. Előételként tálalom.

Gennaro és Antonio eluralták az estéinket. Mint a sorozatfüggők, úgy telepszünk le nyolc körül a tv elé, keressük a megfelelő csatornát, majd egy órán át bamba mosollyal a képünkön nézzük az öregurakat. Aztán felfut a stáblista, Anna morog, én a film alatt készített receptjegyzeteimet rendezem, Zsófi hümmög, hogy milyen jókat ettek a tv-ben.

Ezért aztán, amit lehet, azt szép lassan – á, már másnap! – reprodukálunk. Így született a pénteki adásból vasárnapra desszert.

Citrusos rizsfelfújt

1 bögre kis szemű rizs, risotto rizs (Arborio, Carnalori)

1 l tej

5 dkg vaj

5 tojás

6 dkg cukor

4 cl citrom- vagy narancslikőr (pl. limoncello vagy cointreau)

kis marék kandírozott citrom- vagy narancshéj

fél rúd  vanília

csipetnyi só

A tejet egy lábasba öntöm és közepesnél kisebb lángon melegíteni kezdem, majd a kimért rizst beleöntöm, csipetnyi sót hintek, hozzáadom a fél rúd felnyitott vaníliát, majd gyakori, de nem állandó kevergetés mellett hagyom, hogy megfőjön. Amikor már elfőtt a leve és elkezd puffogni, akkor lehúzom, kiemelem belőle a vanília rudat, hozzáadom a felkockázott kandírozott citromhéjat, a vajat, a cukort és a citromlikőrt, majd alaposan kikeverem.

A keverésnek ebben az esetben leginkább az a célja, hogy gyorsabban hűljön a massza, s bele lehessen tenni a tojásokat.

Amikor már igazán langyosra hűlt a keverékem, akkor bekapcsolom a sütőt 180 fokra, előkészítek egy sütőpapírral bélelt tortaformát, vagy egy szilikonosat. A tojásokat szétválasztom.  A sárgáját a rizses keverékhez adom, a fehérjét egy külön tálba teszem, s habbá verem.

Többször leírtam már, de itt is megteszem: a habot nem szabad igazán keménnyé verni, mert akkor sütés közben már nem tud hova tágulni, s ahelyett, hogy segítene levegőssé tenni a süteményt, összeesik. Ezt elkerülendő, mindig akkor hagyjuk abba a hab felverését, amikor még van benne potenciál, lehetne mééég egy kicsit jobban is felverni.

A habot óvatosan beleforgatom, majd a masszát a tortaformába öntöm és addig sütöm, amíg szép egyenletesen meg nem barnul.

A galette iránti lelkesedésemet le se tagadhatom. Eddig csak a blogon sorakoztak a receptek, de most már afféle galette-ológiát is írtam a Mindmegettére.

Olvassátok.

Ennek az ételnek az elkészítése már a sorozat nézésekor eldőlt. Egyszerűen nem hittem el, hogy a Gennaro által összekutyult néhány alapanyagból afrodiziákumnak számító, csábító desszert kreálható. Az elkészítésekor azonban az olasz konyha újra bizonyította, hogy nincs szükség hókuszpókuszra, meg ezernyi felesleges kiegészítésre, csupán néhány tisztességes alapanyag kell a jó végeredményhez.

Amarettos csokoládépuding

5 dl tej

2,5 dkg finomliszt

3 dkg cukor

8 cl amaretto

10 dkg étcsokoládé

5 dkg vaj

1 rúd vanília

amaretti keksz

A tejet egy vastag aljú edényben öntöm, majd hozzáadom a felhasított vanília rudat és lassan felmelegítem. Egy nagyobb bögrébe kimérem a lisztet és a cukort, majd a felmelegített tejből kevéssel felöntöm és egy kisebb habverővel csomómentes krémmé keverem. Az amarettot és a krémet hozzáadom a többi tejhez és folyamatos keverés mellett várom, hogy besűrűsödjön. Amikor már sűrűbb a puding, akkor a vaníliarudat kiszedem, s a krémet lehúzom a tűzről, s finomra vágott étcsokoládét, valamint egy darabka vajat adok hozzá.

Az egészet átkeverem, tálakba, poharakba porciózom és morzsolt kekszet szórok a tetejére.