MIRELLE | gasztro- és lifestyle magazin

Hosszú évek óta – mióta egy kis gömbgrillel gazdagodott a háztartásunk – nagyon lelkesen grillezgetünk a teraszon, s ezt általában nem szűk családi körben tesszük, hanem a barátainkkal közösen. Tavasszal az első melegebb hétvégén már izzik a parázs, s a csípős őszi alkonyokig többször szerét ejtjük a közös sütögetésnek, evésnek.

A napokban a gyerekeknek szervezett mozi adta a mondva csinált indokot, hogy ha már úgyis közösen töltjük a délutánt, akkor akár grillezhetnénk is. Ennek örömére a mozi előtt már sültek a sütemények, készült a kenyér, a barátaink hozták a húsokat, zöldségeket, s mindenki megálmodta, hogy mit szeretne inni a grillezéshez. Este pedig a szokásos forgatókönyvnek megfelelően volt, aki a tüzet csiholta, volt, aki a konyhai előkészületekbe segédkezett.

Heppek készítik a húsokat

Érdekes módon nálam a grillezésben a meggrillezett hús mibenléte a legkevésbé izgalmas. Valószínűleg a látens vegetáriánus mivoltom az oka, de én már a füsttel jól tudok lakni, s inkább a zöldségekre koncentrálva telik az estém. Most is főleg a salátákat ettem, nagyobb adag tzatzikit és a görög saláta alapokon nyugvó vegyes salátánkat, amit egy újszerű és jópofa edényben tálaltunk. A praktikus tálkának az aljába található hűtőakku biztosította, hogy ne melegedjen fel a köret és a tál pattintható fedele, a bele épített evőeszközök pedig tökéletesen alkalmassá tették, hogy ide-oda hurcoljuk, anélkül, hogy kifolyna belőle az étel.

Edömér barátnőm keze alól kerül ki a saláta

Sokadjára figyeltem meg, hogy a Tchibo által életre hívott edények, kiegészítők ötletesek és a tipikus német precizitással készültek, nem is csoda, hogy kifejezetten kedvelem a dolgaikat. A mostani szezonra is csupa jópofa dolgot kínálnak, a hűsölés, a nyár jegyében.

S hogy a formához tartalom is legyen, íme az én bevált tzatziki receptem.

Tzatziki

2 nagy pohár görög joghurt (Zott vagy Bakoma termékek teljesen megteszik)

6 nagyobb fürtös uborka

2 bő ek olíva olaj

só

5 nagyobb gerezd fokhagyma

Az uborkát lereszelem és kinyomkodom. Ezután a joghurthoz keverem, hozzáadom az olíva olajat, belenyomkodom a fokhagymákat, óvatosan sózom, majd átkeverem, s fedett tálban a hűtőben legalább egy órát hagyom állni.

Friss pitával kínálom.

A clafoutis mellett néha más formában is süteménnyé nemesedhet a cseresznye. Ma a galette tűnt erre a legmegfelelőbbnek.

Cseresznyés, mandulakrémes tortácskák

40 dkg cseresznye

Tészta:

22 dkg finomliszt

5 dkg porcukor

2 ek hideg víz

15 dkg vaj

Mandulakrém:

6 dkg vaj

6 dkg cukor

1 tojás

1 ek finomliszt

10 dkg mandula

A tésztához a lisztet kimérem, hozzáadom a porcukrot és a vajjal finom morzsává dolgozom. Ezután a vízzel tésztává gyúrom és alufóliába csomagolva fél órára a hűtőbe teszem.

A cseresznyét alaposan megmosom, kimagozom. A mandulakrémhez a mandulát ledarálom. A vajat a cukorral habosra keverem, majd hozzáadom a tojást, végezetül a lisztet és a darált mandulát.

A tésztát 5 részre osztom és vékonyan lisztezett felületen korongokká nyújtom. A korongok közepére kenem a krémet, majd erre ültetem rá cseresznyéket. Végezetül a szabadon maradt széleket ráhajtom a töltelékre.

Egy elhabart tojással lekenem a tésztákat, kis cukorral megszórom, majd 180 fokon addig sütöm, amíg szépen meg nem színesedik.

A napokban sokat méláztam az egyik kedvenc alapanyagomon, a kelt tésztán. A mélázásnak természetesen egy új recept és egy jó állagú, remek kifli alapanyagot szolgáltató tészta lett az eredménye.

Zsíros kifli

20 dkg rétesliszt

20 dkg finom liszt

7 dkg szárított élesztő

1 tk cukor

2 csipetnyi só

2 dkg libazsír

2,3-2,5 dl víz

A liszteket kimértem, majd hozzáadtam az élesztőt, a sót és a cukrot, átkevertem, majd jöhetett zsír és a langyos víz. Az egészből rugalmas tésztát gyúrtam, s egy órát hagytam pihenni. Ezután finoman lisztezett deszkára borítottam és vékony körré nyújtottam.

A kört vékonyabb cikkekre vágtam, majd elkezdtem feltekerni a kifliket.

Tipp: Ahhoz, hogy szép kifliket kapjunk, több dolgot is figyelembe kell venni. Egyrészt viszonylag rugalmas tésztával kell dolgoznunk, másrészt a kifli feltekerése közben először a háromszög rövidebbik oldalán lévő két sarkot kell egy picit meghúzogatni – nem nagyon, mert akkor vékony, randa és könnyen elégő csücsköket kapunk -, majd a háromszög csúcsát kell óvatosan meghúzni, hogy minél több tekervényből álljon a tészta.

A tészta készítésénél nagyon fontos, hogy milyen is az a bizonyos lisztes deszka, amin dolgozunk. Alapvetően tésztafüggő, de minden esetben megszívlelendő, hogy a már megkelt tészta állagán nem javít az utólag ráragadt, beletapadt liszt, ezért mindig csak annyi lisztet vigyünk fel a felülre, amennyi biztosan szükséges ahhoz, hogy a tészta ne ragadjon oda. A másik, amire fontos odafigyelni, hogy a liszt egyenletesen borítsa be az asztalt. Ennek legjobb módja, ha magvetőket utánzó mozdulattal oldalról és viszonylagos magasságból rövid csuklómozdulatokkal megszórjuk a felületet. Ha ez túl bonyolultan hangzik, akkor a porcukrok adagolására szolgáló füles, bögrére emlékeztető szerkezettel is elérhető a kívánt mód lisztes, de nem agyonlisztezett felület.

A tészta forgatásakor újra és újra nagyon vékonyan lisztezzük be a felületet, vigyázva arra, hogy nagyobb mennyiség ne tapadhasson feleslegesen a tésztára. Ha így járunk el, akkor a formázott tésztáinkon nem lesz felesleges, lefújogatni, sepregetni való liszt és a konyha sem fog úszni a fehér portól.

A feltekert kifliket sütőpapíros tepsire fektettem és 20 percet hagytam kelni. Amíg keltek, addig előmelegítettem 195 fokra a sütőt, aminek az aljéba betettem egy ujjnyi vizet tartalmazó tepsit is, hogy ideális gőz legyen a kifliknek.

A kifliket addig sütöttem, amíg szépen meg nem színesedtek, majd rácsra téve hagytam őket langyosra hűlni.

Egyéb a témába vágó írások: 

Élesztő, kovász, öreg tészta

Kalácskészítés

Sós kelt tészták

Kedden délután a Chefparade-ban egy nagyon klassz kis csapat gyűlt össze, hogy a Jar jóvoltából örömfőzéssel töltse a délutánt. Az új termékekkel piacra lépő, valamint az ennek kapcsán mindenféle gasztronómiai megmozdulásban gondolkodó cég elképzelése az volt, hogy újságírókkal, bloggerekkel közös főzős szeánszot rendez.  A résztvevők Bereznay Tamás értő pillantásától és tanácsaitól vezéreltetve közösen megfőznek egy klassz vacsorát, majd mindent meg is esznek, miközben az edényeket elmossa a Jar.

Bár mosogatni kifejezetten szeretek (ellenben a gyűlölt teregetéssel) ez a felállás nem volt ellenemre. A három fogásos vacsorát elemeire szedtük, majd mindenki megkapta a maga társát, részfeladatát és kezdődhetett is a főzés.

Dolgozunk, dolgozunk… :)

Diával, a Gasztrozseni blog szerzőjével egy mediterrán hangvételű lecsó megalkotásán dolgoztunk, de mivel ketten is jutottunk erre a feladatra, így bőven volt idő és lehetőség a többiekkel való beszélgetésre, amely egészen meglepő módon folyamatosan a konyha, az alapanyagok és a technikák körül forgott. A kényelmes tempóban elkészített vacsorát aztán minden csapat maga tálalta a többieknek, majd pukkadásig ettük magunkat a jobbnál-jobb fogásokkal.

A főfogás és az azt készítő lelkes csapat

Ha ti is szeretnétek együtt főzni Bereznay Tamással, akkor semmi más dolgotok nincs, mint a június 16 és 21 között a legbonyolultabb recepteteket beküldeni a www.everydayme.hu oldalon életbe lépő aloldalra.

A teljes főzős társaság