MIRELLE Atelier

Gombás, sörös, marhahús

2 kg marhafelsál vagy lábszár

10 dkg zsírszalonna

2 nagy fej vöröshagyma

2 ek finomliszt

2 ek Worcestershire szósz

2 ek kakukkfű

1 csokor petrezselyem

2 ek mustár

2 babérlevél

2 tk só

2 tk frissen őrölt fekete bors

1 l barna sör

45 dkg apró csiperke

A szalonnát egy nagy serpenyőben kisercegtetem, s a hátramaradt zsírból kiszedem. Ezt követően a zsíron az apróra szelt hagymát üvegesre dinsztelem, a kockára vágott húst “kifehérítem”. Ezután átöntöm a húst egy nagyobb cserépedénybe, liszttel meghintem és csomómentesre elkeverem. Hozzáadom a kakukkfüvet, a petrezselymet szárát, rátekerem a friss borsot, beleteszem a babérlevelet, a szószt, a mustárt, a szalonnapörcöket és sörrel felöntöm. 180 fokra előmelegített sütőbe tolom a lefedett tálat és két órán át sütöm. Amikor puhulni kezd a hús, hozzáadom a negyedelt csiperkét és ha kell kicsit sózom, majd visszahelyezem a sütőbe, s addig sütöm, amíg a hús omlós nem lesz.

Végezetül petrezselyemmel megszórom és krumplipürével tálalom.

A chocoMe a táblás csokoládék mellett újabb innovációval jelent meg a piacon, a chocoMe Raffinée-vel, amely formájában gyerekkorunk imádott drazséját idézi, de ízében, alapanyagaiban messze túlmutat a zörgő celofánzacskókba zárt falatnyi édességektől.

Igényes csomagolásban bújnak meg a finom falatok

A megszokott minőségű csokoládék ezeknél a termékeknél háttérbe vonulnak, s átadják a helyüket a feltétek közül kiemelt gyümölcsöknek és a piemontei mogyorónak, hogy ők kerülhessenek a főszerepbe. Az újítást több dolog hívta életre. Egyrészt Gábor soha nem nyugvó energiái, a drazsírozási eljárásban rejlő szépségek, s a lehetőség, hogy a chocoMe kitörjön a táblás csokoládék kategóriájából.

Ennek eredményeként jött létre a Raffinée, amelyet most – első körben – három ízben kóstolhatnak meg a vásárlók: a tejcsokoládéval bevont mogyorót, illetve az étcsokoládéba pihenő meggyet és eperet. A rafinéria pedig az, hogy a csokoládékéreg alatt piemontei mogyoró, liofilizált meggy és eper pihen, s a csokoládé külső megjelenése is sokban eltér a klasszikus, gribe-gurba drazséktól, hiszen a hosszadalmas és nagy odafigyelést igényló drazsírozási folyamat során igazi gyöngyökké formálónak, s zacskó helyett igényes dobozokban kapnak lakhelyet.

Készül az epres Raffinée

Ajándéknak, baráti borozások mellé, vagy épp egy takaróba bugyolált, téli, tévénézős estére remek választás lehet bármelyik íz. Kóstoljátok meg, érdemes.

Kinga barátném a megmondhatója, hogy a tavalyi barcelonai utunkon egyszerűen nem hiányoztak a kiadós étkezések. Apróbb, kis falatokban kóstolgattuk a spanyol gasztronómia remekeit, s ezeknek a falatoknak köszönhetően többféle ízhez jutottunk.

De mi is az az általunk annyira kedvelt tapa, mitől menők a tapas-bárok, hogyan illeszkedik egy régi csehó-divat a mai kor gasztronómiai irányzataihoz? Minderről részletesebben a Mindmegettén olvashattok.

Akik régebb óta olvasnak és a facebookon is követik a blog életét, tudják, hogy kifejezetten kedvelem a Lidl termékeit, kínálatát. Így aztán tavasszal szerfelett kíváncsian mentem a – kilenc magyarországi év után tartott – első sajtótájékoztatójukra és nagyon örültem a francia borheteket felvezető borvacsorára történő meghívásuknak is.

A Pavillon de Paris-ban megrendezésre kerülő esemény profi munka volt. Zökkenőmentes szervezés, kifogástalan kiszolgálás, remek ételek, jó társaság, s nem utolsó sorban a kitűnő borok. A Lidl eddigi igen zárkózott stratégiájának nyoma veszett, minden asztalnál egy-egy közvetlen, kedves, az újságírói kérdésekre nyomban és kimerítően válaszoló munkatársuk ült, a mi asztalunknál a beszerzését felelős ügyvezető igazgató, Nepp Zoltán foglalt helyet. Nem is nagyon maradtak tabuk, sok minden más mellett mindannyian beszámoltunk a saját tapasztalatainkról, beszélgettünk a kínálat változásairól, a kereslet irányáról, s az egyes szortimenteken belül kialakult változásokról.

Le Petit Marché, avagy franciás piaci hangulat Lidl termékekkel

A vacsora apropóját egyébként az adta, hogy a 2013-as évben magyar termelők boraival erősítő áruház idén ősztől – idény jelleggel ugyan, de –  35 francia pincészet 85 féle borának bemutatását tervezi a magyar közönség számára. Érdekes kérdés, hogy vajon miért van erre szükség, hiszen Magyarország bornagyhatalom, van saját borunk, amit ihatnánk. Kovács Antal somelier szerint azonban nem árt, ha “képbe helyezzük” magunkat és a külföldi borok segítségével jobban megismerjük saját termővidékeink borait.

Az este borai

A borokon kívül természetesen – a tematikus hetekhez hasonlóan – más termékcsoportok is megjelennek majd, a borhetek alatt különféle minőségi sajtok is a boltok polcaira kerülnek. A tegnapi vacsora során jó néhány bort kóstoltunk, amelyeket Kovács Antal válogatott ki az elkövetkezendő negyed évben az üzlethálózatban megjelenő borok közül, majd Philippe del Mestre belga séf – 90%-ban az élelmiszerlánc kínálatát felhasználva – príma fogásokat készített hozzájuk. A vacsora során bemutatásra kerülő borok közül számomra a legkellemesebb az előételként kínált “Bolondos halsalátával” harmonizáló Chablis, a pistou leves mellé bontott provence-i rosé és a sajttálhoz érkezett bordeaux-i volt.

A vacsora fogásai