Az alkotás öröme

Tegnap este Edömér barátnőmmel belevágtunk a közös az adventi készülődésbe, hangolódásba. A tökéletes kezdést Farkas Vilmos péksütemény kurzusa adta, ahol remek társaságban, kedves és szakértő tanárunk vezetésével gyúrhattunk, formázhattunk, alkothattunk kedvünkre.

Szerelmese vagyok a péksüteményeknek. Kevés csodálatosabb matéria van a világon, mint a kelt vagy az omlós tésztából készített péksütemény, hiszen annyi varázslat és lehetőség rejlik bennük, mégis sokan tartanak az elkészítésüktől. A tegnapi kurzuson ezeket a félelmeket oszlatta el Vili, s segített mindenki számára élménnyé tenni az elkészítésüket.

A sokféle tésztát párokban készítettük, mégsem voltunk elszeparálva egymástól, a apróbb technikai trükkök és finomságok mindenki számára követhetőek voltak, bele tudtunk látni egymás munkáiba, a készítés folyamatába. A kelt tészták pihenési idejét kihasználva lestük hogyan morzsolódik omlós tészta alappá a liszt a vajjal, miként készül a pozsonyi kifli tölteléke, illetve sorban álltunk, hogy lekanyaríthassunk egy-egy szeletet a méteresre sikeredett kakaós csiga rúdból. Elmélyülten sodortuk a bagelt, söndörgettük a pogácsákat és figyeltük, ahogyan a sütőkben minden elnyeri végleges – gyönyörű – formáját és színét.

Az eredménnyel alaposan belaktunk. Amíg a téli levegő hűtötte a pogácsákat, a kalácsot, a pozsonyi kifliket, a kakaós csigákat, a szilvás papucsokat, addig a bagelekből szendvicsek lettek, majd zárásként leteszteltük, hogy milyen is, ha a croissant tésztájából fánkot készítünk.

Remek este volt.