MIRELLE Atelier

A környezettudatos és etikus kávétermelés jóval, több mint egy aktuális hóbort, egy menő zöld trend. A klímaváltozás miatt  sajnos egyre érezhetőbb, hogy veszélybe kerülnek a hagyományos termőterületek, ezért is van óriási jelentősége annak, hogy milyen módszerekkel termelik, dolgozzák fel és csomagolják a kávét, amit megvásárolunk és boldogan elfogyasztunk. 

A fenntarthatóság nem ragadható ki a környezetből, egy olyan globális szisztéma része, amelyben az ez irányú törekvéseink mindenre  kihatnak.

A kávéfarmok több veszélyeztetett állatfajnak is otthont adnak

A Cornelli Egyetem ornitológiai tanszéke kutatásokat végzett azokon a kávéfarmokon, amelyek környezeti szempontból fenntartható gyakorlatokat alkalmaznak – például Kolumbiában, Nicaraguában és Costa Ricában – és részei a Nespresso AAA Sustainable Quality Programnak.

Madártani megfigyeléseik során megállapították, hogy ezek az ültetvények több vörös listán szereplő faj védelméhez is hozzájárulnak. A kolumbiai farmok otthont adnak az őshonos és veszélyeztetett sárgafülű papagájnak és a veszélyeztetettséghez már közel került aranyszárnyú hernyófalónak is. A furcsa nevű hernyófaló olyan vándormadár, amely a téli hónapokat a Costa Rica-i farmokon tölti, ahol a szintén veszélyeztetett nagy tinamu és a fekete guán is felbukkant. A tudósok 2019 óta csaknem 30 000 madárészlelést jegyeztek fel. A madarak jelenléte a biológiai sokszínűségre és a farmok egészségére utal: ha a madarak jól érzik magukat a kávéfarmokon, az azt jelenti, hogy a víz tiszta, a talaj és az erdő pedig egészségesek – ez pedig törvényszerűen magasabb minőségű kávét eredményez.

A méhek jelenléte elősegíti a kávétermelést

Kolumbiában, Etiópiában és Brazíliában is bevett gyakorlat, hogy az AAA Program kávéfarmjaira méhkasokat telepítenek. A méhek beporzótevékenysége ugyanis növeli az ültetvények terméshozamát és javítja a megtermelt kávé minőségét. Ráadásul az ott élő közösségek megélhetését is segíti, hiszen így a kávétermelés mellett több forrásból is számíthatnak bevételre. A kávétermelésre gyakorolt közvetlen előnyökön túl a méhek gazdagabbá teszik a teljes ökoszisztémát, hiszen számos mikroorganizmust szállítanak magukkal.

Az egész világon Peruban és Mexikóban állítják elő a legtöbb organikus kávét

A perui kávé különlegessége az organikus gazdálkodásban rejlik, amit a természettel összhangban fejlesztettek ki az ottani kistermelők. Az organikus vagy másnéven bio módszerek nagyszerűsége abban rejlik, hogy a természet módszereit másolják le, és kizárólag az ott termő növények segítségével védik és táplálják a talajt és a növényeket. Ez elsősorban a termőterületek földrajzi adottsága miatt alakult így. A nehezen megközelíthető hegyi ültetvényeken ugyanis sokkal nagyobb jelentősége van a körforgásos gazdálkodásnak és az okos energiafelhasználásnak. A perui kávétermesztés egyszerre hagyományos és modern, a természet szabályaihoz alkalmazkodó és előremutató: nem véletlen, hogy világszerte számos kávéültetvényen vették át módszereiket. Az itt található kisbirtokok családi tulajdonban vannak, a kártevők és növénybetegségek ellen csak a természet adta eszközökkel védekeznek, és a talaj tápanyag utánpótlása is természetes úton történik. A termelők a kávécserjék mellé termést hozó kísérőnövényeket telepítenek, amelyek természetes védőrendszert képeznek. Ezek mindig tájazonos növények, többnyire gyümölcsfák, amelyek termései nem csak extra bevételt jelentenek a helyieknek, hanem bio növényvédő szerek és talajjavító komposzt alapanyagául is szolgálnak.

Kongóban majdnem eltűnt a kávétermelés

Alig néhány évtizede a kávé még a Kongói Demokratikus Köztársaság második legfontosabb exportcikke volt, amit a világ legjobb minőségű kávéi közé soroltak. Az évtizedeken át tartó polgárháború és a gazdasági válság miatt azonban a termelés az 1980-as szint tizedére esett vissza. A Nespresso Reviving Origins programja hosszú távú megoldásokat dolgozott ki a kávétermelés újraindítására, segít javítani a termés minőségét és a farmok termelékenységét, miközben az Eastern Congo Initiative szervezettel együttműködve a Nespresso elérhető egészségügyi ellátást és tiszta ivóvizet biztosít az itt élő farmerek és közösségeik számára. 23 vízvételi pontot és 6 egészségügyi klinikát hoztak létre, melyek évente 13 000 vizsgálatot tudnak elvégezni, segítve a kolera elleni küzdelmet. A program eredményeként a Kivu-tó vidékén újjáéledt a kávészektor, kiszámítható megélhetést biztosítva a termelőknek.

Egy csésze kávét karbonsemlegesen is elő lehet állítani

Ez akkor lehetséges, ha az adott kávévállalat egész ellátási láncában minimálisra csökkenti a tevékenységéhez kapcsolódó szén-dioxid kibocsátását, erősíti a körforgásos szemléletet és az úgynevezett öko-design szerint jár el termékeinek és csomagolásainak tervezésénél, előállításánál. A fennmaradó kibocsátást a megkötő kapacitások bővítésével, például erdőtelepítéssel lehet ellensúlyozni, hiszen a légköri szén-dioxidot a fák tudják a leghatékonyabban megkötni. Az elültetett fák hatásai elképesztően sokrétűek. Amellett, hogy árnyékot is adnak, ami javítja a megtermelt kávé minőségét és növeli annak mennyiségét, a fák gyökerei megakadályozzák a talaj erózióját és a földcsuszamlásokat, javítják a vízmegtartó-képességét, valamint segítik a termőhely megújulását és – a növekvő flóra és fauna miatt – a talajélet megerősödését is. Ezekkel az intézkedésekkel éri el a Nespresso, hogy vállalásának megfelelően 2022 végére minden csésze kávéja karbonsemleges legyen. A márka emellett befektetésekkel segíti az olyan projekteket, amelyek célja az erdők megőrzése és helyreállítása, illetve a tiszta energiát termelő megoldások bevezetése a kávétermesztő közösségekben.

A Nővérek és démonok jó példázat arra, hogy mennyire fontos egy jó szerkesztő, főleg a kezdő írók mellett. D’Orazio Constantino első könyve tanulságos, több szempontból is. Egyrészt a legközelebbi római utunk során biztos, hogy ellátogatunk a Santi Quattro Coronati templomba, hogy lássuk azt, amit oly sokszor, oly sok helyen próbáltam már a Nőknek megmutatni: a pillanatot, amikor a reneszánsz – ha még csak nagyon kezdetlegesen is – megszületik.

A könyv azonban döcög (itt lett volna nagyon nagy munkája egy erőskezű szerkesztőnek), a művészetkritikus, a történethez főleg ezen a szálon kötődő író nehezen tudta regénybe csomagolni rajongása tárgyát: az apácazárda mélyén fekvő titkos teremben rejlő freskókat. Bár a szálak egy irányba tartanak, sok a csalinka, a párbeszédek nehézkesek, kiforratlanok, a baljós alaphangulat, az ódon épület, a titkokat rejtő apácák ugyan megjelennek, de skicc sokszor csak skicc marad. A szereplők egydimenziósak, még a főhősnő, Vivi is, pedig nála több olyan fejezet is rendelkezésre áll, amely plasztikussá varázsolhatná a karaktert, de a jellemábrázolás, és a belső konfliktusok kialakulásához, a lelki instabilitáshoz vezető út megfestése erején felül való feladat (jelenleg).

Érezhetően mindig akkor kerül sínre a regény, amikor a művészetre terelődik a szó, olyankor elemében van D’Orazio, míg az idő kezelése és a feszültség koherens módon való fenntartása még várat magára.

A Nővérek és Démonok egy valós művészettörténeti szenzáció köré felhúzott történet, amelyben a szerző még keresi magát, küzd a saját hangjáért, amelyben ott munkál a lehetőség, csak még nem tud teljes formát önteni.

Hamarosan kezdődik a farsangi időszak, így indulhat a jelmezkeresés és a tökéletes szalagos fánk receptjének vadászata is. Sokan idén januárban – a „veganuár” elnevezésű kihívás alatt – döntöttek a növényi alapú vagy tejmentes étrend kipróbálása mellett, nekik pedig még nagyobb kihívást jelenthet egy klasszikus farsangi menü összeállítása úgy, hogy továbbra is mellőzik az állati eredetű alapanyagokat. Nem kell azonban lemondanunk a közös fánkozásról és az egyéb finomságokról: pár egyszerű trükk segítségével könnyedén összerakhatunk változatos, növényi alapú fogásokat, amiket az egész család imádni fog, sőt, akár új hagyományokat is teremthetünk.

Kezdjük az alapanyagokkal!

A vegetáriánus, laktózmentes vagy más speciális étrendet folytatóknak különösen fontos, hogy mindig megnézzék a termékek összetételét, hiszen könnyen előfordulhat, hogy számukra nem megfelelő összetevők is megtalálhatóak benne. A boltban készen kapható élelmiszerek, köztük olyanok is, amikről nem gondolnánk – például felvágottak, készételek, vagy akár fánkok – tejtermékeket is tartalmazhatnak, ezért célszerűbb ezeket saját magunknak elkészíteni tudatosan összeválogatott alapanyagokból. Figyeljünk oda arra, hogy az összetevőkből, így a margarinból is 100%-ban növényi alapút válasszunk, amely biztosan beilleszthető az étrendbe. A fenntarthatósági szempontokról sem szabad elfeledkezni: vásárláskor inkább részesítsük előnyben a hazánkban is elérhető, szezonális zöldségeket és gyümölcsöket – februárban például ide tartozik az alma, a körte, a cékla vagy a sütőtök.

Vonjuk be a családot

Izgalmas program lehet a gyerekeknek, ha aktívan részt vehetnek a farsangi készülődésben, az ünnepi fogások elkészítésében. A közös időtöltés mellett így megismerhetik az egyes alapanyagokat, megkóstolhatják őket, és a saját kreativitásuk szerint alakíthatják az ételeket. Segíthetnek például a fánk tésztájának összeállításában, a kész fánkokat pedig lekvárral, szezonális vagy aszalt gyümölcsökkel díszíthetik/tölthetik meg. Ha pedig sós falatokat (például zöldséges batyut) készítünk, azt is saját ízlésükre szabhatják a kedvenc zöldségeikkel és akár vidám alakzatokat, állatformákat is kirakhatnak belőlük. Azzal, hogy a legkisebbek is elkészíthetik és meg is ehetik a saját remekművüket, igazi élménnyé válik a közös konyhai munka.

Változatos nassolnivalók

Ha a farsangi bulit mi rendezzük, az édességek mellett nem árt némi sós ízvilágú rágcsálnivalóról is gondoskodnunk. Amennyiben szeretnénk egészségesebb alternatívákat kínálni a hagyományos chipsek helyett, válasszuk a szezonális zöldségeket, gyümölcsöket, például nyers sárgarépa-, alma-, vagy zellerszeletek formájában. Ezeket könnyen feldobhatjuk margarinnal kikevert zöldségkrémekkel, sőt, bátran kísérletezhetünk a farsang apropójából új, különlegesebb, színes verziókkal is, például egy rózsaszín céklakrémmel vagy egy narancssárga sütőtökkrémmel. Ha pedig inkább a ropogósabb snackek mellett döntenénk, vékony szeletekben megsütve készíthetünk színes zöldségchipseket is.

Legyen szó szalagos fánkról vagy más farsangi finomságról, a Rama sütőmargarin használatával teljesen vegán fogásokat készíthetünk akár az egész családdal közösen. Most mutatunk két izgalmas növényi alapú receptet, amelyekkel megkoronázhatjuk az idei farsangi szezont.

Farsangi fánk

25 dkg finomliszt

1 evőkanál cukor

1 csomag vaníliás cukor

15 dkg Rama margarin

1,5 dl rizsital

2 dkg élesztő

1 csipet só

0,1 dl sütőrum

5 dl étolaj

5 dkg porcukor

A liszthez keverjük a sót és a vaníliás cukrot. A rizsitalt langyosra melegítjük, kevés cukrot belekeverünk és belemorzsoljuk az élesztőt. A margarint megolvasztjuk, de csak addig, ameddig langyos marad. A lisztbe mélyedést készítünk, ide öntjük a felfuttatott élesztőt, a langyos margarint, a sütőrumot. Jól eldolgozzuk a tésztát és meleg helyen, konyharuhával letakarva duplájára kelesztjük egy fél órát. Utána finoman lisztezett deszkán ujjnyi vastagra kinyújtjuk, és nagy pogácsaszaggatóval kiszaggatjuk a fánkokat, tálcára tesszük, olajjal vékonyan lekenjük és egy tiszta konyharuhával finoman betakarva nagyjából 30 percig kelesztjük.

Közben olajat melegítünk, annyit, hogy a fánkok sütés közben lebegjenek benne, így lesznek szép szalagosak. Ha elég meleg az olaj, akkor mehetnek bele a fánkok, de előtte még a hüvelykujjunkkal mélyedést nyomunk a közepükbe, és ezzel a mélyedéssel lefelé tesszük bele őket először. Fedővel letakarva sütjük, amíg megszínesednek. Ekkor átfordítjuk őket, és fedő nélkül ezt az oldalukat is aranybarnára sütjük.

A kész fánkokat törlőpapíron lecsepegtetjük, majd porcukorral meghintve tálaljuk.

Február 18-án megnyitják a sörcsapokat az InterContinentalban és csak másnap este zárják el, addig pedig korlátlanul kóstolhatjuk habos kedvencünket az egyetlen hazai téli sörfiesztán, a VI. Indoor Sörfesztiválon.

“Kis- és nagyüzemi sörkülönlegességek, a hazai nedűk mellett cseh, német, angol, ír és belga seritalok sorakoznak Magyarország egyetlen téli sörfesztiválján, ahol a belépő ellenében korlátlanul – de azért mértékkel – kóstolhatjuk kedvenc italunkat” – mondják az Indoor Sörfesztivál szervezői, akik immár 6. alkalommal bizonyítják,  hogy nem csak nyáron csúszik jóízűen a sör.

A nem apadó sörfolyam mellett kultúrtörténeti és gasztronómiai élmények is csalogatják a látogatókat, nem beszélve arról, hogy elkalandozhatunk a whiskey-k és pálinkák ízmezejében is.

Hagyományosan az Indoor Sörfesztiválon lesznek előadások a sörkultúra, – javarészt – hazai világáról, kiegészítve sörivó versenyekkel és az elbeszélésekhez kapcsolódó sörkóstolással. A kulináris kalandok idén is sörgasztronómia élményeket is nyújtanak: mindkét nap, a sörvacsorák keretében, különleges ételekhez párosítanak habos nedűket. Azokat pedig, akik mélyebben beleásnák magukat a sörmesterség útvesztőibe, mesterkurzus is várja a fesztiválon.

A sörfesztiválra a jegyek, elővételben 7.900 Ft-ba, a helyszínen 9.990 forintba kerülnek. A  sörvacsora – sörsorral –  17.990 forint, amely magában foglalja a fesztiválbelépőt is. A fesztiválra belépők kóstolópoharat kapnak, amit távozáskor egy logózott korsóra cserélhetnek.

Jegyek már kaphatóak az Eventim jegyirodánál.