MIRELLE | gasztro- és lifestyle magazin

2021-ben megháromszorozódott a SHARE NOW budapesti autói által megtett utak hossza, közel 4 millió kilométert tettünk bele közösen a cég autóiba.

Mi is boldogan osztoztunk a világgal ezen a Minin

A SHARE NOW által működtetett rendszer kiválóságát a számok jó bizonyítják. Nem csak a megtett kilométerek száma mutat meredek emelkedést, hanem látszik, hogy megjöttek az elkötelezett „fogyasztók”, azok akik már tökéletesen értik a csíziót a közösségi autózásban. A carsharing már nem csak afféle hóbortnak tűnik, hanem valós élethelyzetek biztonságos megoldását kínálja.

Az megnövekedett érdeklődésnek és az egyre nagyobb ügyfélkörnek megfelelően a SHARE NOW 2021 során is gyarapította a flottáját. A járműpark 300-ról több mint 420 autóra bővült, az újonnan csatlakozott Fiat 500 és Peugeot 3008 modellek mellett a már kipróbáltakból is érkeztek vadonatúj autók: még több MINI Cooper, MINI Cabrio és Mercedes A-osztály érhető el a választékban. Folytatódott a szolgáltatási zóna kibővítése, 91-ről 100 km2-re, ezáltal olyan külső városrészeket kapcsoltak be az autómegosztás keringésébe, mint hőn szeretett Csillaghegyünk, Kőbánya, Soroksár, Pesterzsébet, Újpalota, illetve az agglomeráció is kapott lehetőségeket, a főváros határain túl Dunakeszi, Budaörs és Budakalász szintén a zóna részévé vált. Ennek köszönhetően a magyarországi autómegosztók közül most már a SHARE NOW érhető el a legkiterjedtebb területen.

Idén is számos fejlesztést terveznek, a szolgáltatási terület lefedettségének növelése mellett az autók számát is bővíteni kívánják, és emellett az ügyfelek által adott visszajelzéseknek megfelelően a szolgáltatás fejlesztését is folytatják. 2020-ban elsőként vezették be a több napra szóló autómegosztást, tavaly – ismét mindenkit megelőzve – elérhetővé tették a hazai piacon az akár 30 napig tartó használatot, amelyhez az alkalmazásból közvetlenül rendelhető autó-házhozszállítás is kapcsolódhat. Így a felhasználót a megadott időpontban és helyszínen várja a kiválasztott kategóriájú autó, amikor hosszabb útra indulna.

Az idei évre a vállalat tervei között szerepel a még szorosabb integráció Budapest közösségi közlekedési rendszerébe, például elősegíteni az autómegosztás bevonását a kialakítás alatt álló fővárosi mikromobilitási pontokra: azokra a dedikált, szigetszerű parkolóhelyekre, ahol minden közösségi és megosztott mobilitási eszköz elérhető a felhasználók számára. „A fenntarthatóbb városi közlekedéshez megkerülhetetlen a támogató szabályozási környezet további fejlesztése és közös alakítása a városvezetéssel” – hangsúlyozta Buday Bence, aki szerint a szükséges lépések közül ez a legfontosabb ahhoz, hogy minél több lakoshoz eljuthasson a jövőben a megosztáson alapuló autós mobilitás. A szakember úgy vélte, ez nagyban hozzá fog járulni egy élhetőbb város kialakításához, hiszen egy carsharing autó akár 7-10 saját tulajdonú járművet is kiválthat a forgalomban.

Bevallom őszintén, nagyon élvezem, hogy új matériákkal kísérletezhetem. Azt is be kell valljam, a grammra való útifű maghéj méricskélése nem az én világom, viszont a jól összeállított céllisztekkel szívesen játszom, nézem, hogy a klasszikus, búzalisztes tésztákat hogyan lehet újrateremteni más arányokkal, de azonos élvezettel és élménnyel a végén.

A háztartásunkba az Aldi, a Lidl alaplisztjeit és a Schar dedikált lisztkeverékeit engedtem be eddig és ezekkel játszom. A diszkontláncok lisztjéből tökéletes a nokedli, működik a kevert tészta, a Schar C süteménylisztje ideális alapanyaga volt a vaníliás kiflinek és a Schar B változatával a kelt tésztás recepteket lehet életre kelteni.

Az jól látszik, hogy a nedvességtartalom sokkal nagyobb ezeknél az összeállításoknál, itt nem működik a 50/30-as aranyszabály, inkább úgy tűnik, hogy a saját súlyát lazán felveszi nedvességben is a tészta, cserébe remekül lehet vele dolgozni, szépen kel, könnyen formázható, nem szakad, nem lesz belőle egy bodag és ha kellő időt hagytuk kelni, akkor nem is szalonnásodik. Azaz néhány szabály ismerete mellett öröm vele a munka. Érzem, hogy fánk fronton is jó partnerei leszünk egymásnak.

Most egy kedvelt, a hétköznapjainkat sorra megmentő tésztát készítettem el mentes változatba. A kenyérlángos avagy langalló igazi jolly joker, nem lehet vele lukra futni, mindig van hozzá minden itthon, ha meg nem, akkor kicsit módosul a feltétek összeállítása, de a fokhagymás tejfölös alap és a mindent aranylóan elborító sajt elbírja ezeket az elhajlásokat, a családról nem is beszélve.

Langalló, kenyérlángos gluténmentesen

25 dkg Schar B liszt (bread)

7 g szárított élesztő

2 csipetnyi só

1 tk só

frissen őrölt fekete bors

0,3 dl olívaolaj

1,8 dl langyos (nem meleg) víz

2 dl tejföl

10 dkg apróra kockázott húsos szalonna

10 dkg trappista

1 db közepes vöröshagyma

1 ek aioli krém (vagy egy gerezd fokhagyma zúzva)

A lisztet kimérem, a borssal, sóval, cukorral és élesztővel elkeverem, majd az olajjal és a vízzel rugalmas tésztává dolgozom (én ezt a robotgépre hagytam, nem kell hosszan, de várjuk meg, amíg szép fényes és homogén tésztát kapunk).

A kész tésztát sütőpapírra fektettem, majd kisebb gáztepsi-méretűre nyújtottam és a kelesztőprogramon duruzsoló (30-60 fok) sütőbe tettem.

A tejfölt az aiolival kikevertem, a hagymát félfőre vágtam, majd finomra metéltem. Fél óra után kiszedtem a megkelt tésztát a sütőből, amit pizzafunkcióra tettem (ennek hiányában sima légkeverés) és 220 fokot irányoztam elő neki. Amíg melegedett a sütő, addig elkentem a fokhagymás tejfölt a tésztán, megszórtam szalonnával, hagymával és befedtem reszelt sajttal, majd a sütőbe tettem és addig sütöttem, amíg az alja és a tetején a sajt meg nem színesedett. Vigyázat! Ezen a hőfokon nem kell neki túl sok, úgyhogy érdemes szemmel tartani.

A napokban pont arról hallgattam egy előadást, hogy bár a pandémia felpörgette az online értékesítést és az interneten való vásárlást, a nagy felfutás ellenére is még csak a vásárlásaink 10-12%-át teszi ki a világhálón való rendelés.

Pedig valljuk be kényelmes és környezettudatos megoldás, azaz érdemes lenne még aktívabban használni, ha már lehet.

De hogyan is legyünk felelős és okos online vásárlók? Íme, néhány tipp:

1. Minél közelebb, annál jobb!

Manapság rendeléseink nagy része másik égtájról, távoli kontinensekről érkezik, csomagjaink egy része tuti a fél világot bejárja. Éppen ezért (meg az adó- és vámszabályok miatt is) javasolt utánanézni, hogy a hazai forgalmazók kínálatában nem találjuk-e meg ugyanazt a terméket (vagy egy szuper helyettesítő terméket), itt a szomszédban. A szállítás nem csak a környezetet, hanem a pénztárcánkat is megterhelheti, sokszor többe kerül a postázás, mint maga a rendelt áru.

Különösen élelmiszerrendelésnél érdemes a hazait preferálni: szezonális zöldségeket és gyümölcsöket választva nem csupán a hazai kistermelőket segítjük, hanem ökológiai lábnyomunkat is lényegesen csökkenthetjük.

2. Intézd önállóan, futár helyett csomagautomatával!

Ha a vásárlást önállóan intézzük, vajon miért várjuk el, hogy a csomagot valaki más adja a kezünkbe? A karantén alatt a házhozszállítás volt a legbiztonságosabb megoldás, a trend azonban változik. A kiszállítás nemcsak drága, de a környezetet is egyre jobban terheli. A kiszállítással ellentétben a csomagautomatákkal akkor vesszük fel a kapcsolatot, amikor jólesik, munka előtt, után, esetleg edzésre menet. Igaz, nem minden esetben kivitelezhető (romlandó áru esetében lássuk be necces).

De tény és való, hogy a karbonlábnyomunk szépen karcsúsítható az automaták segítségével: míg a FOXPOST a csomagautomatás átvételre csomagonként csupán 0,2 kg-os széndioxid-kibocsátást mér, a házhozszállítás esetében ez az érték akár 1 kg is lehet. A kutatás szerint egyetlen félév alatt 14 százalékkal nőtt a csomagautomatát kipróbáló online vásárlók aránya, és ez a szám a jövőben borítékolhatóan emelkedni fog. A csomagautomatás átvétel ugyanis magától értetődően illeszkedik az önkiszolgáló életmód új, mindennapi gyakorlatába, ebben pedig nagyon hasonlít a streaming tévézés logikájához. Ma már akkor és azt nézzük, amit szeretnénk, nem pedig, amit éppen adnak. Természetes, hogy a vásárló akarja eldönteni azt is, mikor van a csomagátvétel „főműsorideje”, és nem szeretné egy futárhoz igazítani a napját.

3. Kerüld a felesleges csomagolást!

A csomagolás az egyik legkritikusabb pontja az online rendeléseknek, a legtöbb termék feleslegesen sok műanyagba bugyolálva érkezik. Próbáljunk meg olyan termékeket választani, amelyek lebomló, komposztálható vagy papíralapú csomagolásba kerülnek. Ha erre nincs lehetőség, a csomagolóanyag megfelelő szelektálásával is közelebb kerülhetünk a zöldebb fogyasztáshoz. Amennyiben tényleg durván túlzó a lehámozandó csomagolóanyag mennyisége, azt akár érdemes jelezni a feladónak.

4. Ne aprózd el a rendeléseidet!

Az ételrendelésnél már bevett gyakorlat, hogy többen rendelnek ugyanonnan. Érdemes a módszert az egyéb online vásárlásokra is kiterjeszteni, akár ruhákra és bútorokra is, ha olyan közösségben élünk, ahol a többiek is hozzánk hasonlóan gondolkodnak. Nemcsak a pénztárcánknak, de a környezetnek is jót teszünk vele, ha emellett hajlandóak vagyunk „magunkat is bevárni” megrendeléseinkkel. Ha ugyanabból a webshopból, nem hetente, külön-külön rendelünk egy-egy apróbb cikket, hanem egyszerre, akkor egy fuvarral kapjuk meg őket. A forgalmak csökkentésével mi is hozzájárulhatunk a károsanyag-kibocsátás csökkentéséhez, és még a szállításért is kevesebbet kell fizetnünk.

5. Légy tudatos: pénzt és szén-dioxidot spórolsz vele

Vásárlás előtt mindig mérlegeljük, valóban szükségünk van-e mindarra, amit a webshopok reklámjai hirtelen elénk dobnak. Az impulzusvásárlás nem minden esetben okoz többet a pillanatnyi boldogságnál: felesleges fuvar, feleslegesen költött pénz és felesleges áru lehet a jutalmunk, ha óvatlanok vagyunk.

Szerencsére egyre elfogadottabb, sőt divatosabb a használt vagy alig használt árucikkek adás-vétele, amit vevőként és eladóként egyaránt megfontolhatunk. Az egyik háztartásban szükségtelenné vált tárgy egy másikban boldog, új tulajdonosra lelhet, és ilyenkor egy kicsit a környezetünk is fellélegezhet.

Urturi trilógiájának záró darabja kifejezetten szerethetőre sikeredett. Míg a második könyvnél kicsit érezni lehetett az első regény bestsellerré válásának nyomását, addig a harmadik kötet levetette magáról az elvárásokat és egy nagyon formás, történelmi szempontból is igen érdekes, de nem túlírt, egyáltalán nem izzadságszagú történetté állt össze, amelyben Urturi a korábbi nagy krimi íróktól is merít egy-két – egyébként remek – ötletet.

A helyszín most is Vitoria, vagy épp Victória attól függően, hogy melyik idősíkon zajlik épp a cselekmény. A történelem, a vallás, a hiedelmek, a pogány lét misztikuma mind ott kering a lapok között, szép szövetet adva a történetnek, miközben a megismert és megszeretett szereplők sora is a szemünk láttára formálódik és fut a végkifejlet, a lezárás felé.

Vitoriában – ahogy megszokhattuk – szokatlan, történelmi szálakkal rendelkező gyilkosságok történnek. Az egymástól független eseményeket egy szerző és szerződés nélkül kiadott történelmi regény hozza közös nevezőre, ennek az irománynak köszönhetően úgy tűnik, a történelem ismétli önmagát, a lehető legmorbidabb módon. Főhőseink újra és újra elolvassák városuk regényes történetét, hogy megleljék a kulcsot a gyilkossághoz, ám idővel rájönnek arra, hogy a megoldókulcs a jelenben és az elhallgatott közelmúltban rejtezik.

Az idő urai önmagában is érdekes olvasmány, bár a szereplők karakterének teljes ismeretéhez nem ártanak az előzménytörténetek; ahogy a korábbi regényekből megszokhattuk útikalauz is egyben a történet, egy vitoriai városnézéshez és a környék felfedezéséhez kifejezetten jól jöhetnek Urturi könyvei. De addig is, amíg eljutunk baszkföldre, érdemes elmélyedni az egészen egyedi kulturális örökségükben, megismerkedni az ott élőkkel és velük közösen felfejteni a múlt titkait és megfejteni a jelen gyilkosságait.

Szerencsére az írónő nem csupán ezzel a trilógiával készült el az utóbbi években, egyik újabb regényét 2021-re tervezte az Európa Kiadó, de a naptárra nézve ez a regény már a 2022-es megjelenések egyik legjobban várt könyve lehet majd.