MIRELLE Atelier

A magyarok nagy többsége nassolnivalóként vagy desszertként tekint a fánkra és legtöbbször a főétkezéseken kívül, délelőtt vagy délután fogyasztja- derül ki a 2022-es Nagy Fánkkutatásából, amely több mint 1300 fő megkérdezésével készült. Továbbra is a szalagos fánk a legnépszerűbb, és az ízek mellett vásárláskor sok múlik a fánk külsején is. 

Minden évnek vannak biztos mérföldkövei, ünnepkörökhöz és évszakokhoz kapcsolódó szokásai. Hazánk egyik vezető pékség-hálózata, a Pek-Snack idén februárban másodjára hirdette meg azt az online kutatását, melyben továbbra is arra a kérdésre kereste a választ, vajon a farsangi fánk elkészítése és fogyasztása jelen van-e még a hétköznapjainkban. Több mint 1300 kitöltő válaszai alapján nemcsak az derült ki, hogyan vélekednek a magyarok a fánkról, de az is, milyen szempontok alapján választanak süteményt és mely fánkokat fogyasztják a legszívesebben.

A kérdőívre érkezett válaszok azt bizonyítják, hogy a kitöltők többsége – csaknem 71 százalékuk – farsang idején több fánkot fogyaszt, mint az év más időszakában, de a februári ünnepekhez kötődően a válaszadók 83,8 százaléka Valentin napra is szívesen ajándékozna fánkot a párjának. A válaszadók véleménye azonban már csaknem fele-fele arányban megoszlott abban, hogy a fánkot vásárlás után egyből elfogyasztják, vagy későbbi étkezésre vásárolják. Kiderült az is, hogy a legtöbben (65,5 %) délután, uzsonnára fogyasztanak fánkot, de népszerű fogásnak számít a délelőtti tízóraik alkalmával is és rangsorban általánosan csak ezek után fogyasztják reggelire, ebédre, vagy vacsorára.

A tavalyi évhez hasonlóan változatlanul a szalagos fánkot szeretik a legtöbben (79,7%) és a második helyezett idén is az amerikai (lyukas fánk) lett, míg a népszerűségi dobogó harmadik fokát 2022-ben a képviselő fánk foglalta el, letaszítva onnan a tavalyi befutó csöröge fánkot.  Kiderült az is, hogy a fánk típusa mellet az emberek milyen szempontok alapján alkotnak véleményt egy fánk minőségéről. A kutatásban résztvevők legnagyobb részének a frissesség a legfontosabb tényező, ezt követi sorrendben a fánk íze, majd a sütemény textúrája (azaz, hogy a tészta mennyire könnyű, zsíros, vagy például száraz), és fontosságban csak ezek után következik a cukortartalom és a méret. 

A hagyományos ízek közül idén újra a baracklekváros fánk lett a befutó (64,7%), és a csokoládés és vaníliás ízesítéseknek is sikerült megtartani a második, illetve harmadik helyet. Alternatív ízek tekintetében pedig a mogyorókrémes, pisztáciás, kókuszos és mangós a legkeresettebbek. A legkedveltebb ízek mellett fény derült arra is, hogy ha italt kell választani, legtöbben kávét fogyasztanak szívesen a sütemény mellé, melyet népszerűségben a víz és a tej követ.

A hétköznapok monotonitása, az elmúlt közel két év sajátos hangvétele sokunk lelki egészségét megingatta, amit most színes és édes tapaszokkal lehet és kell is helyrehozni. Bár a kármentést én már a karanténidőszakok alatt – utólag nagyon bölcsen – elkezdtem, azért magamon és a családtagjaimon is látom, hogy alaposan megcincált minket ez a pandémia.

Az öröm apró bonbonjait azonban már könnyen ki lehet pattintani a pralinés dobozból, a magam részéről ilyenek a könyves elmélyülések, a barátnős kávézások, a lányokkal közös létezés, a férjemmel való csalinkázás és a finoman a komfortzónámon túl való létezés.

Ebben nyújtott most nagy segítséget a Paletta Festőműhely, ahova egy péntek délután, teli fejjel, az egész heti zsinatolással a hátam mögött, Edömér barátnőmmel karöltve érkeztem meg, és ami olyan üdítően jóféle elfoglaltságot kínált, amibe semmi más nem fér bele, mint az alkotással töltött idő. Nem mobiloztunk, nem fecsegtünk feleslegesen, érzékeltük magunk körül a környezetet és zajlott ugyan némi felszínes, kedves csevej, de a koncentrációnkat a vászon kapta meg.

Ebben a fókuszált figyelmű létben egyfajta meditatív állapot állt be, amelyhez vidám, lélekgyógyító színek és egy szintén boldog emlékeket idéző toszkán táj megfestése társult.

A vezetett festéshez nem kell előképzettség. A jó mentor ügyesen vezeti végig vegyes kis csapatát a lépéseken, kiegyenlíti az eltérő rutinból, kézügyességből, tehetségből fakadó eltéréseket, azonos sínre terel, közben hagy kibontakozni. Nehéz ügy, hiszen mindenki kikapcsolódni vágyik, de közben tanulna, fejlődne is, így a közös érdekek mentén kell eltalálni azt a ívet, amire egy ilyen festős este felfűzhető.

A Palettában Annának, a hely megálmodójának ezt tökéletesen sikerült megvalósítania, a közös alkotásban megjelentek az egyéni hangok, a szolgai másolás helyett értő, ráérző tevékenység zajlott, amelyben mindenkit hajtott a maga maximalizmusa és a feladatban való teljes feloldódása, elmélyülése.

Bár közel öt órán át dolgoztunk, nehezen engedtük el az alkotásunkat és vetettünk véget a festéssel töltött időnek, olyan volt ott ülni a vászon előtt, mintha teljességgel kiszakadtunk volna a hétköznapokból.

A Paletta nagyon kellemes, jól felszerelt hely, ahol minden rendelkezésünkre áll a tökéletes kikapcsolódáshoz, mindezt szakértő segítség mellett. A tematika folyamatosan változik, így nem csak egy-egy alkalomra, hanem akár rendszeresen is érdemes visszatérni. Bár mi most – legnagyobb elégedettségemre – Toszkánában barangoltunk egy egész estén át, szinte bármilyen csendélet, tájkép vagy épp portré szóba jöhet. Az elkövetkező hetekben Frida képmásaival ismerkedhetnek majd meg a festőműhelybe érkező tanoncok.

A Palettában való festéstől nem leszünk művészek, az itt készült alkotások a mi örömünket szolgálják elsősorban, de ez sok esetben bőven többet tesz a lelkünknek, mint a világ felé való örökös megfelelés kényszere. A Paletta lehetőséget kínál egy jóféle felszabadultságra, megteremti a teret és a helyet egy másfajta, a napjainkra ritkán jellemző koncentrációra, alkotásra bír, kimozdít a komfortzónánkból és nem utolsó sorban boldoggá tesz.

Menjetek festeni!

Argentína, Perón első elnöksége idején. Buenos Aires fojtogató légköre nem csak a nyárnak és a politikának tudható be, a társadalmi berendezkedés sem kedvez mindenkinek, bárki legyen is hatalmon, a nők egy konszenzusos, kimondást sem igénylő társadalmi „norma” alapján ítéltetnek meg és találtatnak igencsak hamar könnyűnek.

Ebben a vákuumban él Ofélia, a maga modern szemléletével, nyitott szívével és nagyon 20. század végi, európai gondolkodásmódjával, amiben az önrendelkezés iránti vágy néha mindennél, még a szerelemnél is erősebb.

Az Így szerettelek furcsa regény, amelyben egy férfi kottázza le hangról hangra azt a szomorú, de egyben szépségesen lázadó dallamot, amit Ofélia egy életen át dúdol. A Fernández Mollé klán nőtagjain, figuráin keresztül betekintést nyerhetünk az ötvenes évek argentin társadalmi berendezkedésébe, megfigyelhetjük, hogy ki milyen taktikákkal, módszerekkel igyekszik eliminálni magát a rá is vonatkoztatni kívánt normáktól, milyen stratégiák mentén próbál meg némi szuverenitást vinni az életébe, hogy tud vagy akar a fürkésző tekintetek sortüzében privát életet élni.

Ofélia és nővérei története tanulságos, bár több mint fél évszázadnyi ívet húz a mai korig, jól látszik, hogy ugyan a nők helyzete talán valamennyit már változott, bőséggel akadnak olyan társadalmi csoportok, amelyek esetében az állam – a társadalom erre vevő tagjaival karöltve – jogot kíván formálni a létezésük meghatározására.

Jó lenne, ha nem csak Ofélia esetében jutnánk el a beteljesülést hozó önvallomásokig, hanem mindenki tisztában lenne a boldogsághoz, az önkifejezéshez való elidegeníthetetlen jogával. Hogy mindenki úgy szeressen, úgy éljen, ahogy számára tökéletes.

Csak egészség legyen – szokták mondani és az ember ennek az egyszerű frázisnak a lényegét akkor érti meg, amikor egyszer csak fáj. És nem akar múlni.

A magyar közegészségügy betegközpontúságát nekem már nem sikerült megtapasztalnom, és a szüleim jól begyakorolt rutinján felnőve azt sejtem, hogy az ő idejükben is már kiveszőben volt az az orvos, akit – a betegség okozta tüneteken túl – maga a betegség és a beteg is érdekel.

Az elmúlt 4 és fél évtized és a Nőkkel megélt közel 18 év távlatában egy kezemen meg tudom számolni azokat a szakembereket, akik a Hippokratészi esküt, a saját szakmájukba vetett hitüket és meggyőződésüket szem előtt tartva emberségesek voltak velem, velünk.

Éppen ezért tudok rendkívül örülni annak, amikor elhivatott, lelkes és betegközpontú helyre találok, ahol találkozik a szakmaiság és a humánum, és ahová érkezhetek úgy, hogy „feltépem az ajtót” és azonnali segítségért kiáltok, mert ők pont rám vártak és pont nekem szeretnének segíteni.

A Koroknai Medical immár három helyen kínál komplex mozgásszervi ellátást. A dunaújvárosi központot követően Zuglóban nyitották meg első pesti rendelőjüket és most végre Budán is megvetették a lábukat.

Az alapítás óta eltelt időben a mozgásszervi ellátásba az idők során számos új terület és technika kapcsolódott, az évek folyamán a páciensek visszajelzései és igényei alapján folyamatosan bővítették és bővítik a szolgáltatási köröket, szakterületeket és ezzel együtt nőtt a rendelők száma is. A kor igényeihez alkalmazkodva bevezették a speciális injekciós technikákat, és jelenleg is figyelemmel kísérik a mozgásszervi szakmai újdonságokat, hogy azok is beépülhessenek a kínált ellátási keretbe.

A betegségek hatékony kezelése, megfelelő terápiás eljárások alkalmazása mellett a Koroknai Medical életében fontos szerephez jut a prevenció, de bármilyen okból is kerüljön a beteg bármelyik rendelőjükbe, biztos, hogy gondos bánásmódban, nagyfokú odafigyelésben és a lehető legjobb szakirányú segítségben lesz része.