Egy falatnyi Mexikó Budakalászon – Mexkitchen
A Mexkitchennel néhány éve Krisztinavárosban hozott össze a sors. Nagyon örültem, hogy szűkebb pátriámban végre valami izgalmas konyha is megjelent, Zsófival boldogan teszteltük a konyha kínálatát. Most pedig Budakalászon bukkantam rá a legújabb egységükre, ami szintén nagy örömömre szolgált, mert, ahogy Krisztinavárosban nem egyszerű kicsit egzotikusabb ízekre bukkanni, úgy Óbuda északi vége, Üröm és Budakalász sem tartogatott eddig semmilyen meglepetést. Az első tavaszi napsütéssel azonban a mexikói fény is megérkezett, a Budakalászi Auchan parkolójában található mutatós konténer-étteremben ott várt ránk a Mexkitchen, a megszokott választékkal és a legújabb finomságokkal.
A szombati kora délután teltház fogadott minket, az ügyes elrendezésű, viszonylag szellős, otthonosan berendezett vendégtér szinte teljesen tele volt, holott a férjemmel tudatosan úgy készültünk, hogy a déli roham után, a délutáni bevásárlásunk előtt pont egy viszonylagos holt időszakban érkezünk majd, de erről szó sem volt. Fiatal párok, több generáción átívelő családok étkeztek nagy elégedettséggel. Lelkesedésük ránk is hamar átragadt. Előételnek közösen egy Ninja tacót választottunk, utána én egy marhahúsos enchilada felé kacsintgattam, a férjem pedig a hely emblematikus fogására, a Paquitóra vetett szemet, szintén marhahússal és sok-sok erővel.
A Ninja taco legfőbb ismérve a nagyon jó minőségű kukoricalisztes tortilla, amit a Mexkitchenben helyben készítenek. Régen ettem ennyire jó konzisztenciájú, csak kukoricaliszttel készített tortillát. A Ninja második ismérve a friss koriander, amely azonnal ránk köszönt, ahogy a tacót közelebb emeltük a szánkhoz. A harmadik a tépett sertéshús, amelyik omlós, foszlósan kellemes, de textúráját megtartott falatokkal gazdagította a tacót, valamint a simulékony sriracha majonéz és a marinált hagyma.
A Paquitóra nagyon büszkék a Mexkitchenben. A saját fejlesztésű texmex fogásuk már lekörözte forgalomban a többi fogást, népszerűsége töretlen, amit nem is csodálni, remek szerelemgyereke a burritónak és a quesadillának, egy harminc centis tortillalap, amit minden földi jóval gondosan megtöltenek, majd háromféle szósszal meglocsolnak, végül pedig hatszögletűre hajtogatnak, aztán sajttal alaposan megszórnak, és meggrilleznek. A férjem most marhahúsos, csípős változatban találkozott vele, némi salsa kíséretében.
Nálam egy sajttal grillezett, szintén marhahúsos enchilada lett a befutó, a kukoricalisztes tortillába töltött húsos töltelék gazdag sajtbunda alatt pihent, a fogás pont olyan szaftos volt, mint amilyennek lennie kellett.
A fogások mellé jól csúszott a Legenda Sörfőzde Tripla Meggy, amely nagyon komoly 8,4%-os alkohollal rendelkezik, illetve a Jarritos legújabb epres üdítője.
A választékban természetesen találni még desszerteket is, de olyan méretesek az adagok, hogy arra már egyszerűen nem is lett volna kapacitásunk. A budakalászi egység kellemes és jó színfolttal gazdagította az egyébként elég szegényes észak-budai gasztronómiai palettát, ide nem csak vásárlás előtt és után érdemes betérni, hanem családi ebédekre, barátátokkal közös vacsorára, egy fűszeresebb ízekben gazdag randira, homeoffice esetén munkaebédekre (bár természetesen ki is szállítanak), de nyáron majd egy kiadós Lupás nap után is kereshetjük itt a megváltást, az Omszki-tóról meg szinte rá is látni a kis konténerre.
















