MIRELLE | gasztro- és lifestyle magazin

Mörk Leonóra könyveit könnyű szeretni. A most megjelent, kibővített A Hellinger-Madonna is tökéletes kikapcsolódást kínált ebben a december eleji őrületben, főhősével, Katával ketten kutattunk egy rejtélyes családi ereklye, az eltűnt Madonna után, mindezt az én legelemibb közegemben. Leonóra regényeivel nekem mindig könnyű dolgom van, az általa használt holland és német környezetet, a német és németalföldi festészet nagyjainak alkotásával körülölelt tereket az agyam könnyűszerrel teremti meg, festék- és oldószerszagtól terhes favázas házakban nagy rutinnal közlekedem, miközben figyelem a főhőst illetve főhősöket, akik rendkívül érzékenyen és nagyon szerethető módon keresik a megfejtést egy adott problémára vagy csak egész egyszerűen az életükre.

Kata története is messze összetettebb, mint egy festmény utáni hajsza, így keveredünk – vele együtt – Németországba, így jutunk el családállításra, fedezzük fel a női sorsokban rejlő titkokat és párhuzamokat, így tesszük fel ugyanazokat a kérdéseket, amelyekre sokszor ma sincs válasz, és éljük meg ugyanazokat a megaláztatásokat, ami elől ma sincs menekvés. S miközben fajsúlyos témákat boncolva kerülünk egyre közelebb és közelebb a megoldáshoz és a feloldozáshoz, megismerkedhetünk Németország szerethető arcával. Kata jóvoltából a poroszos külső mögötti kellem is megmutatkozik, és egy szép szerelmi történeten átívelve Cranach mestertől, Goethe-n át a jelen korig járjuk Wittenberget és Weimart.

A Hellinger-Madonna nagyon kellemes és bölcs könyv, szép ívébe most is rengeteg hasznos, figyelemfelkeltő információ is megfér, nem csak Németországról, hanem művészetről, festészetről, komolyzenéről és a családállításról egyaránt.

Igenis vannak csodás együttállások (ne nevezzük véletlennek), amikor olyan kapcsolódások születnek, amelyek által többé válhatunk, megértést nyerhetünk, vagy csak végre valaki meggyújtja a kezünkben már ott lévő gyertyánk kanócát, hogy a magunk választotta úton ne essünk orra.

Etivel egy ilyen együttállás és egy ajánlás hozott össze, az első Töltődj újra! kurzusán, amely kifejezetten a gyerekes nők számára kínált lehetőséget egy kicsit objektívebben szemlélni a létezésüket, megfogalmazni az elvárásaikat, a rendezni helyzetekben való szerepükkel való viszonyukat, stratégiák alkotására sarkallni, egyensúlyi helyzetbe kerülni, előre nézni, de nem menekülni, megélni, de nem belesüllyedni.

Az első foglalkozás elején úgy éreztem, hogy a többiekhez viszonyítva már nagy utat tettem meg. Vannak stratégiáim, van egy állandó párbeszédem önmagammal, már tudom és merem vállalni a saját igényeimet, a leválás útját járó gyerekeim pedig végre időt is adnak arra, hogy visszanyerjek annyit magamból, amennyi legutóbb 27 évesen voltam. Eti cseppet sem erőltetett, remekül moderált délelőttje azért rávilágított arra, hogy hiszem vagy sem, az az út, aminek én – saját elképzeléseim szerint – már a javát megtettem, bőven kígyózik még előttem.

Aztán a második foglalkozáson már kevésbé magabiztosan, de sokkal nyitottabban fogadtam a technikákat, élvezettel éltem meg a páros meghallgatást, örömmel merültem a többiekkel való kapcsolódásban, a szavakkal való játékban, a körülöttem örvénylő térben. Figyeltem, megfigyeltem, feldolgoztam, megfogalmaztam, helyreraktam az érzéseimet és a világot magam körül. Minden erőltetés, rábeszélés, felesleges irányítás, értelmetlen túlgondolás nélkül, ami Eti mérhetetlen érzelmi intelligenciájából és szakmai hozzáértéséből fakadt. Eti nem egy iskola egyetlen metódusgyűjteményét, egy hitrendszert a hóna alá csapva próbált teret engedni nekünk, hanem felmérve az igényeinket, a személyiségünket, az elakadásainkat, mutatott egy színes technika-csokrot, amelyeknek az elemeivel a későbbiekben mi magunk is tudunk majd dolgozni.

Az meg egészen parádés érzés volt, ahogy a színes és gazdag egyéniségű partnereim megtiszteltek az őszinteségükkel, elfogadták az én esetlegességemet, ahogy csapattá formálódva segítettük az egyéni utakat és kerestünk olykor közös megoldásokat, csoportszinten valami elképesztően jól funkcionáltunk, bírtuk egymás és Eti bizalmát, amelynél felszabadítóbbat nehéz elképzelni.

Azt gondolom, hogy ebben a 21. századi létezésben, ahol az életük dereka felé közeledők életéből minimum 2 generáció követel magának figyelmet, ahol elvárás lett az örök túlteljesítés, a rohanás, ahol a nőkre még mindig olyan teher hárul, amit az anyaságig elképzelni sem tudunk. Ott nagyon sok ilyen zseniális mikroközösségre lenne és van igény, megannyi Etire, aki elképesztő jó érzékkel moderál, tanít, terel és szeret, megadván azokat a biztosítékokat, amelyek között képesek vagyunk az eszmélésre, a felfedezésre, a megfogalmazásra és a megoldások megkeresésére.

A Töltődj újra! természetesen nem csak egy adott élethelyzetben lévők számára kínál megoldást, a mostani csapat esetében azonban pont mindenki ezen az úton haladt. Ha valóban jó meglepetéssel szolgálnátok magatoknak, a családtagjaitoknak vagy a barátaitoknak, akkor árgus szemekkel figyeljétek, hogy Eti mikor indítja az új kurzusát és menjetek, küldjétek el azokat is, akiken első körben nem látszanak a kiégés jelei, mert ezekre a bölcsen konstruált, valóban építő társas énidőkre mindenkinek szüksége van. Higgyétek el nekem.

Öt évvel ezelőtt azzal a biztos tudattal kezdtem bele a nyekes szülők gimnáziumi létébe, hogy most egy jó darabig hátradőlhetek, az elkövetkező években kis kiigazításokkal eldöcög majd az a közoktatás, amivel dolgoznunk kell, körültekintésünknek hála jó közösségekbe kerültek a gyerekeink és majd a végén egyszer csak felnőtt embereket dob ki a gép. Tudom, sarkos, de sokévnyi anyataxi-szolgálat, itthonhagytamafüzetem, nincsuzsonnám, nemtudommialecke, együttanulás, majd a hatodikos és a nyolcadikos felvételi okozta stressz és rengeteg ráfordított idő után egy egészen más minőségű, háttérből támogatott tanulást képzeltem magunk számára.

Aztán a világ megbolondult, pandémiát kiáltva ránk zárta az ajtót és én, aki finoman ki akartam vonni magam a hétköznapok sodrából közoktatás front, péntekenként Svetnyik Endre fizikaórái alatt ebédeltem és már majdnem meg tudtam verni a töriben állítólag verhetetlen osztálytársakat is, ha az online oktatás épp Kahoot-ba fojtotta bánatát. Csodával határos módon „csak” a nyelvi évük egy része és persze azt követő szinte teljes tanév ment rá arra, hogy a pandémia után a háborútól érezhessük magunkat fenyegetve, de ebben a forgatókönyvben legalább a mikroközösségek újra egymásra találhattak, a gyerekeink kiszabadultak a négy fal közül, és én megint azt hittem, hogy sínen vagyunk, időm, mint a tenger az érettségiig.

Persze semmi nem a tervek szerint alakult, de ha nehézkesen is, a helyzetek jogos kezelését kieszközölve végre mindenki a maga pályán jár és én ott találtam magam, hogy pihenés helyett előrehozott érettségik vesznek körül, majd egy májusi nap már egy hatalmas menyasszonyi ruhakölcsönzőben nézem a felnőtt lányom, aki – konzekvens döntéseinek sorába illesztve – készül a novemberi szalagavatójára. Majd néhány hónappal később – erős déja vu érzettől kísérve – ugyanabban az aranyozott fotelbe szegezve figyelem a másik lányomat, aki a maga bohém és szertelen létezését pillanatnyilag szögre akasztva, határozottan dönt kétszobányi álomszép ruha közül, hogy melyikben fog a maga tökéletességében színpadra lépni.

Aztán megint úgy érzem, időben cselekedtünk, minden járja majd a maga útját. Nem is tévedhettem volna – újra – nagyobbat, az előkészületek, a tökéletességre való igény és az erre való szüntelen törekvés jegyében a két péntek délután igazán kiadós programsorozattá bővült, amelynek szép és ünnepi megkoronázása volt mind a két szalagavató.

Hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy ez a műfaj egészen egy kaptafára készült eseményeket takar, holott a Nőknél egyértelműen kirajzolódott a két iskola „habitusában” megjelenő különbség, de mind a két rendezvény igazi örömünnep volt. Amin – bár előzetesen vártam, de megint tévedtem – igazából nem meghatódtam, hanem önfeledten élveztem azt, ahogy ezek a fiatal felnőttek megünneplik a közös létezésüket, ezt a példátlan, elképesztő lelki terhekkel megpakolt öt évet, amely ugyan fizikálisan akadályozta, de mégis egységgé kovácsolta őket.

Most már tudom, hogy nincs megállás, most csak egy kicsit megpihenünk, mielőtt rákanyarodnánk az utolsó megmérettetésre, hogy utána gyerekkoruk utolsó nyarába csaphassunk bele.

Ha karácsony, akkor szakácskönyv, gasztrokönyv, ajándékba vagy csak úgy, hogy legyen miből inspirálódnunk, akár már az ünnepekre is.

Finy Petra – Almás pite

Finy Petra könyve nem kifejezetten gasztrokönyv, de egy olyan gyerekeknek szóló történetfüzér, amelyben fontos szerepet kap a család, a közösen töltött idő. A színes, szívmelengető, vicces történetekben megismerkedhetünk a Virág család mindennapjaival, ahol mindig mindenre tökéletes választ kínál a szeretet. Az egymáshoz kapcsolódó, összefonódó generációk szívmelengető rítusai, saját hagyományai teszik teljessé a történeteket, mutatják meg, hogy mitől válik teljessé az ünnep és az ünnepvárás. Brúnóék családjában szinte mindenkinek van valami vicces hobbija vagy hóbortja, ezért náluk még emlékezetesebb a közös ünneplés. Náluk egy családi ünnep során előfordulhat, hogy a nagymama búvárkodni kezd, húsvéti tojás helyett a kertben sünit találnak, a nagypapáról kiderül, tud villamost vezetni. Az Almás pite című mesekönyv úgy mutatja be a családi ünnepeket, hogy közben végig arra helyezi a hangsúlyt: lehet bármilyen zűrös is a körülöttünk lévő világ, történjen bármennyi rossz dolog is otthonunk falain kívül, a család ereje és vidámsága mindenen átsegít. Főként, ha akad egy frissen sült almás pite, amiben a hozzánk közelállók összes szeretete benne van. Bogdán Viki kedves rajzaival életre keltett karakterek teszik teljessé Finy Petra meséit.

Széll Tamás – Életem ételei

Széll Tamás kilencedik Lidl-szakácskönyvében, az alapszakácskönyv-sorozat harmadik kötetében kicsit a saját életbe enged betekintést. A múltjába, abba a közegbe, abba a gasztronómiába, amelyben szocializálódott, amely inspirálja és amelyhez örömmel vissza-visszatér. Az Életem ételei a szokott módon nem csak receptek gyűjteménye, hanem kifejezetten technikai, technológiai tudást is biztosít olvasói számára, sőt, megkísérli a megszeretett, megszokott ízeket egy modernebb konyhatechnikával, egészségesebb alapanyagokkal elkészítve megmutatni. Hiszen a magyar konyhaművészetet meg lehet és meg is kell újítani, nem csak az éttermek, hanem az otthonok szintjén is, úgy, hogy a keresett ízek megmaradjanak, de fenntarthatóbb, egészségesebb legyen maga a fogás. A családi kedvencekkel így újra találkozhatunk, megismerve azt, ahogyan Tamás újragondolja, átkeretezi ezeket a fogásokat, gondosan ügyelve arra, hogy a lényeg, a nagymama vagy édesanya által hozzáadott, egyedi ízek minden esetben megmaradjanak.

James Hoffmann – Hogyan készítsünk tökéletes kávét otthon?

A kávékészítés tudomány. Bárhonnan is nézzük. Nem elég, ha minden tudunk a kávéról, nem elég, ha tudjuk, hogy számunkra melyik az az ízprofil, ami boldoggá tesz minket, attól még az otthoni kávékészítéssel nem feltétlen tudjuk azt a minőséget megteremteni, amit remélünk vagy várunk. És akkor jön James Hoffmann és szépen, lépésenként elmagyarázza, hogy hogyan lesz nekünk a lehető legjobb kávénk, a saját konyhánkban. Hoffmann megmutatja, hogy otthoni körülmények között is bármi lehetséges, legyen szó filterkávéról, akár cold brew-ról vagy épp egy kotyogóssal főzött „fekete” -ről. A több már csak rajtunk múlik, hogy hajlandóak vagyunk-e elhinni, hogy egy kis szűrt víz, egy jó, speciális mérleg, egy kézi vagy elektromos őrlő, egy kis odafigyelés és persze a megfelelő minőségű kávé elégséges ahhoz, hogy kedvünkre kávézhassunk magas minőségben, otthon is.

Andrew Rea – Filmek terítéken

Hány és hány olyan – alapvetően nem gasztronómiai témájú – film volt, amiről éhesen, recepttöredékeket a szürkeállományunk különböző zsebeibe gyűrve jöttünk ki, vagy csak egyszerűen ihletet merítettünk, konyhák, ízek, alapanyagok iránt keltette fel az érdeklődésünket? Tessék, ott a Columbo sorozat, amiben a főtt tojás mellett a hadnagyunk igencsak széles választékát kóstolja és főzi az olasz konyhának, készül a scaloppini vagy a choppiggno. De ugyanez igaz a Keresztapára is, ahol Clemenza olyan érzékletesen magyarázza el Michael számára, hogy hogyan is készül a húsgombócos spagetti, hogy annak a rekonstruálása nem csak a film fanatikus rajongóinak a fejében fordul meg. A könyvet jegyző Andrew Rea a Binging with Babish  YouTube-csatornájának indulása után hamar szédületes sikert aratott. A szenvedélyes film- és sorozatrajongó Andrew Rea az egyes epizódokban egy-egy közönségkedvenc filmből vagy sorozatból főz meg kultikus ételeket. Neki köszönhetően megtudhatjuk, hogyan is készül az a bizonyos citromos sütemény a Trónok harcából, a Big Kahuna burger a korszakalkotó Ponyvaregényből, a kenyérrudacskák a Breaking Badből, vagy Child zseniális burgundi marhája a Julie & Juliából, esetleg a Hidratáló szendvics a Jóbarátokból és a sütőtökös derelye a Harry Potterből. A receptek mellett a könyvben a forgatások kulisszatitkait is megismerhetjük, korábban nem látott fotók kíséretében, választ kaphatunk néhány gyakorta felmerülő rajongói kérdésekre, és az íróval, Reával is megismerkedhetünk, hogyan jutott el a filmkészítéstől a könyvírásig.

Valentina Harris – Air fryer szakácskönyv

Jó néhány éve került az Air fryer a háztartásunkban, talán az egyik első magyarországi szériák egyike volt, amely azóta is jó szolgálatot tesz. Bár sokáig leginkább a sült krumpli tökéletesítése zajlott benne, idővel rájöttem, hogy kisebb adagokban elképesztő jól lehet benne húst sütni, illetve az energiaárak elszabadulása óta sokszor szívesebben használom, mert csak annyi ideig és akkora teret fűtök fel vele, amire valóban szükség van, így manapság már sokkal szélesebb skálán mozog a benne készített fogásaink köre.  Az Air fryer rendkívül hasznos szerkezet, amihez ugyancsak rendkívül hasznos, ha van egy jó szamárvezetőnk, egy szakácskönyvünk, ami megmutatja, hogy ennek a technológiának mik az egyedi jellemvonásai és mit hogyan készíthetünk el benne. Valentina Harris Air Fryer szakácskönyve nagyszerű segítséget nyújt ahhoz, hogyan hozzuk ki a legtöbbet ebből a remek konyhai eszközből, amely gyorsan és minimális zsiradék hozzáadásával készíti, süti meg a fogásainkat. Lenyűgöző, hogy a hagyományosan sütőben sült vagy grillezett ételektől a ropogós csicseriborsón és a cukkinichips-en át a sütemények és a muffinok világáig milyen egyszerű finom ételeket készíteni az air fryerben.

Ottolenghi – Zamat

A zöldségcentrikus étkezés lehet izgalmas és tartalmas is, ezt mutatja meg számunkra Ottolenghi és Ixta Belfrage, az Ottolenghi kísérleti konyha séfje segítségével mutatja be több mint száz, rendkívül finom, növényi alapú recepten keresztül. A könyben megmutatják hogyan jön létre és fokozható az ételek zamata, amihez egy egészen új megközelítést alkalmazva vezetik rá az olvasót. A fogások elkészítéséhez az alapokat három elemre bontja: a technikára, a társításra és a terményre. Yotam és Ixta bemutatják, mennyire meg tudják változtatni a gondolkodásunkat a főzésről (és az alapanyagokból is miket képesek kihozni) az olyan egyszerű technikák, mint a szenesre sütés vagy az infuzálás. Fedezzük fel az ízek új mélységeit a zöldségek társításával az édes, zsíros, savas és csípős összetevőkhöz, és ismerjük meg a terményeket, amelyek természetes módon ragyogóvá varázsolják az ételeket. A Zamat főételek, köretek, desszertek tárháza, valamint egy egész éléskamrára való „ízbombát”, azaz házi ízesítőket is találhatunk benne. A könyvben minden étkezésre és a hét minden napjára találunk recepteket, ideértve az olyan biztos sikereket, mint a töltött padlizsántekercs curryben és kókuszos dhalban, a csípős gombalasagne vagy a romano paprika schnitzel.

Molnár Dávid – Mentes táplálkozás!

A mentes étkezés, a különféle diéták és egészségesnek vélt táplálkozási formák sok esetben a szervezetet megterhelően szélsőségesek és hajlamosak a mi bűntudatunkra apellálni. Szerencsére az egészséges étkezésnek megvan a maga egészséges módja, amit Molnár Dávid jól felépített könyvéből könnyű felismerni, elsajátítani. A kiegyensúlyozott étrend, amely nem a megvonásokról szól, hanem amelynek segítségével mértékletesen, észszerűen, a tudomány legújabb kutatási eredményeire alapozva tudjuk megválogatni az ételeinket, és nem dőlünk be egy diétának csak azért, mert éppen az a legdivatosabb. A szerző, Molnár Dávid táplálkozási és életmód-tanácsadó évek óta segít azoknak a klienseinek, akik a különböző divatos fogyókúrák és elhibázott tanácsok következtében nemcsak nem érték el a kitűzött céljukat, de gyakran az egészségük és a pénztárcájuk bánta a szélsőséges étrendet. Könyvében rendet tesz a rengeteg téves elképzelés és félreértelmezett tudományos eredmény között, amelyekkel a tanácsadásai során találkozott, megmutatva egy kiegyensúlyozott, szerethető táplálkozást, amellyel le lehet fogyni és egészségesen élni.

Cserháti Tamara – Édes Közel-Kelet – 53 ínycsiklandó finomság a mesés Közel-Kelet világából

Cserháti Tamara illatos fűszerekkel és különleges alapanyagokkal varázsolja az otthonunkba a Közel-Kelet hangulatát. Új szakácskönyvében található 53 recepttel igazi keleti gasztrotúrára invitálja olvasóit a szerző. A közös felfedezőút során jobban megismerkedhetünk többek között a zsidó sütemények koronázatlan királynőjével, a gazdag, töltelékekkel rétegzett flódnival, az arab világ egyik legkiadósabb desszertjével, a cukorsziruppal átitatott, hol dióval, hol pisztáciával készített baklavával vagy a marokkói vendégszeretet jeleként kínált, felszolgált mentateával. Tamara könyvével – a receptek mellett – bepillantást kapunk az egyes népek, nemzetek, etnikai csoportok étkezési szokásaiba, megtudhatjuk, hogy a kötetben szereplő falatokat és italokat milyen alkalmak során adják asztalra a családnak és a vendégeknek. A gyönyörű, színes fotókkal gazdagon illusztrált könyvben található receptleírások a helyi kincsekkel, fügével, datolyával, kardamommal, pisztáciával és megannyi más izgalmas hozzávalóval könnyen elcsábítanak bárkit, hogy azonnal kipróbálja ezeket a finomságokat.