MIRELLE | gasztro- és lifestyle magazin

A Dining Guide értékelése szerint az Év Étterme az Onyx.

Az Onyx mellett a tíz legjobb magyarországi étterem között található még a székesfehérvári 67 étterem, mely egyetlen vidéki étteremként került a legjobbak közé. Tivadar György séf és Herczeg Zoltán tulajdonos elkötelezett hívei a vidék őszinte ízeinek. Díjazott lett az Arany Kaviár, mely hazai tenyésztésű kaviár kínálata mellett határozott orosz bisztró vonalat visz, de az étteremben hangsúlyosan jelen van a korszerű magyar konyha is Nyíri Szása és Győrffy Árpád séfek jóvoltából.

TOP 10-ben a Borkonyha, mely mindig saját kreációikkal alakította ki város és világszerte népszerű stílusát. Sárközy Ákos séf fontolva újító stílusa még sok örömet szerezhet nekünk. A legjobbak között természetesen megtaláljuk, Budapest első Michelin csillagos csúcséttermét. A Costes séfje, Miguel Vieira portugál séf a Dining Guide értékelése szerint is mindent tud, amit érdemes tudni a gasztronómiáról. Szintén díjazott a Csalogány 26. Az ő esetükben a manírok nélküli vendéglátást emelték ki iskolateremtő magyar fogásaik mellett. Állandó szereplője a listának a Fausto’s. Erénye az állandóság, ahol a könnyed családias közvetlenség találkozik a makulátlan eleganciával.

A budapesti Nobu a Nobu lánc egyik méltó képviselője, így helye van a TOP 10-ben. A japán konyhára jellemző természetesség és tökéletességre törekvés találkozik itt a perui konyha erőteljes ízeivel. Új belépő a legjobb tíz között a Salon. Ételeit Wolf András és Fekete Antónió séfek alkotják. A szárnyaló fantázia és a tűpontos kivitelezés jellemzi őket. A TOP 10 a Zona étteremmel válik teljessé, mely Huszár Krisztián séf birodalma. Ételeit a maximumra törekvő tisztaságú ízlés és a műremekekre jellemző harmónia jellemzi.

Gombás rizssaláta

1 nagy bögre rizs

2 bögre víz

40 dkg vegyes konzerv gombasaláta (csiperke, rókagomba, laskagomba)

30 szem olívabogyó

20 szem kapribogyó

2-3 ek olíva olaj (+ 1-2 a rizshez)

2-3 tk borecet

só

1 tk oregano

A rizst kis olíva olajon kifehérítem, picit sózom, hozzáadom az oreganot, majd kétszeres vízben megfőzöm. Amikor kész, tálba teszem és hagyom hűlni. Amikor már langyosra hűlt a rizs, akkor a vegyes gombasalátáról lecsöpögtetem a levet, majd nagyobb deszkára borítom és késsel kicsit aprítok a nagyobb darabokban lévő gombákon. A magmentes olívabogyót és a leszárazott kapribogyót is felaprítom (az olívát formás körökre, a kaprit csak úgy apróra), majd a gombához adom, végezetül az összes zöldséget összeforgatom a rizzsel. Ezután meglocsolom olíva olajjal, majd ennél kicsit óvatosabban ízesítem borecettel. Alaposan átforgatom, ha kell sózom és tálalom.

Grillhúsokhoz, sült csirkéhez tökéletes, de magában is kiadós és laktató fogás.

A posztban elkészített fogáshoz az ásványvizet a Fonte Libra családi ásványvíz biztosította.

A gasztronómia ma már vitathatatlanul a kultúra része, az idegenforgalom egyik döntő eleme. Országok, régiók kommunikálnak az ételeikkel, határozzák meg magukat egy-egy emblematikus ételen, fogáson keresztül. Tíz esztendővel ezelőtt a magyar éttermek elismerésére hozta létre a Dining Guide az Év Étterme díjat, az idei évtől pedig a Hennessy konyakkal közösen díjazza a legkiválóbbak munkáját.

A versenyben lévő éttermek megmérettetésénél sok szempontot vesznek figyelembe. Az étterem helyszíne, a kialakítás, az enteriőr, a szerviz és a konyhai teljesítmény összjátéka az, ami az értékelés szempontrendszerébe tartozik. Természetesen fontos a szezonalitás, az innováció, az egyéni hangvétel, a nemzetközi trendek ismerete, s szerencsére mindez ma már nem csak a csúcsgasztronómiában elvárás.

A húsz ítész által végigjárt éttermek közötti ranglista majd csak március 3-án derül ki, de az már most tudható, hogy az élmezőnyben lesznek újrázók is, de azért vannak meglepetések, amiket különdíjakkal is elismer a Dining Guide. A megtisztelő „Hennessy-Dining Guide Év Étterme” díj mellett idén lesznek olyan díjak is, amelyek egyéni teljesítményeket ismernek el. „Az év ifjú séftehetsége” díj arra hívja fel a figyelmet, hogy lehet nagyon fiatalon is csúcséttermi konyhát vezetni, annak minden felelősségével és nehézségeivel. „Az év legprogresszívebb konyhája” díj azt jelenti, hogy az értékelő csapat talált olyan éttermet, amely aránylag rövid időn belül látványos fejlődést ért el, hiszen szó szerint berobbant a köztudatba, s „Magyar Konyha Termelői Díj 2013” illeti majd egy olyan elhivatott termelőt, akinek munkája nyomán kiváló minőségű alapanyagokkal dolgozhatnak éttermek, hiszen ezek nélkül elképzelhetetlen a minőségi gasztronómia.

A Paris Budapest Étteremben tartandó fogadásról távozva a vendégek nemcsak az élménydús este emlékét vihetik magukkal, hanem egyúttal segíthetnek is. A díjátadó főtámogatója, a Hennessy nem csupán koccintásra szolgál, hanem Jeremy Cayron jóvoltából egy limitált macaron kollekció alapanyaga is lesz. A konyakkal ízesített macaronokból egy összeállítás a helyszínen is megvásárolható, a bevétel a Média a Családért Alapítvány munkáját támogatja majd

Múlt szerdán a Polyán Egyesület elhúzta az orrunk előtt a mézesmadzagot.

A korábban számomra ismeretlen kárpáti borzderes marha megmentésére létrejött egyesület tagjai, valamint a Debreceni Egyetem Állattenyésztéstani Tanszékének docense több irányból is rávilágított arra, hogy miért tartják megmentésre érdemesnek ezt az őshonosnak tartott magyar marhafajtát.

Az ok egészen egyszerű: a kihalás szélére sodoródott, a versenytempóban növő és tejelő tehenekkel egy súlycsoportba nem való jószágnak meg lenne a maga helye a 21. század globalizált, milliárdok etetésére kényszerült világában is, s ez a háztáji. Az egyesület úgy próbálja megmenteni ezt a fajt, hogy nem kiállítási példányokat csinál belőlük, afféle látványosságot, hanem a haszon oldaláról próbálja bemutatni, megszerettetni az állatot. A jelenleg még csak nagyon szűk állománnyal rendelkező kárpáti borzderes kapcsán ugyanis életre hívtak egy olyan programot, ahol a teheneket különféle családoknál helyezik el, akiknek előzetes képzést és folyamatos tanácsadást biztosítanak.

A módszer engem sokban emlékeztet arra a munkára, amelyet a River Cottage-ot jegyző Hugh is véghezvitt. Az ötlet már akkor is nagyon tetszett, most is jónak tartom, sőt itt ugye az a csavar is belekerül a történetbe, hogy a kihelyezett haszonállat egy megmentésre váró faj példánya.

S hogy hol jön ide a gasztronómia? Na, ez a mézesmadzag rész a történetnek, ugyanis mi – akik meghívást kaptunk a sajtótájékoztatóra  – kaphattunk azokból az ételekből, termékekből, amelyek a kárpáti borzderes tejéből és húsából készültek. Lehet, hogy a mostanában éledő látens vegaságom az oka, de nekem igazán a sajtok ízlettek. A különféle friss, fűszeres sajtok, a karakteresebb, bonyolultabb ízvilággal, markánsabb jegyekkel bíró érlelt sajtok és a füstölt változataik. Kivétel nélkül mindegyik hibátlan volt. Az is igaz, hogy a kárpáti borzderesből készített kolbász is remek volt, de a sajtok és a túró tényleg rendkívül finomak voltak.

A probléma csak az, hogy jelenleg olyan kicsi az egyedszám, hogy ezeknek a tejből, húsból készülő ételeknek a köre, mennyisége is igen korlátozott, s ahogy a beszámolókban is hallani lehetett, ami készül, az családi-baráti körben rendre el is fogy.

Így csak reménykedhetünk benne, hogy a Polyán Egyesület jóvoltából a kárpáti borzderes újra erőre kap, sok gazdaságban rendezkednek be majd a tartására, s a boltok polcain egyszer csak feltűnnek a kedves, barna bocikkal fémjelzett termékeik.

Addig meg higgyetek nekem: jó volt.