MIRELLE | gasztro- és lifestyle magazin

A Nők a menzai koszt mellett, minden nap visznek magukkal uzsonnát. Hol egy kis süteményt, gyümölcsöt, zöldséget, hol klasszikus szendvics kerül a dobozokba. A szendvics alapját képező péksütemény is sokszor a házi pékségből kerül ki.

Korpás zsemle

45 dkg tönköly finomliszt

2 ek tönköly korpa

2 csipetnyi só

1 tk porcukor

3 dl víz

3 ek olíva olaj

2 dkg friss élesztő

Az élesztőt a cukorral folyékonnyá morzsolom, majd az olajjal együtt vízhez adom. A lisztet kimérem és átszitálom, majd hozzáadom a sót, a korpát, s végezetül a folyadékkal tésztává gyúrom. A tésztát alaposan kidolgozom, majd egy olajjal vékonyan kikent tálba fektetem, tiszta konyharuhával letakarom és meleg helyen hagyom, hogy egy órát keljen.

Amikor duplájára kelt a tészta, akkor finoman lisztes deszkára borítom, átgyúrom, majd 8 zsemlét formázok belőle. Sütőpapíros tepsire teszem és szobahőmérsékleten negyed órát hagyom pihenni. 200 fokra előmelegített sütőben aranyszínűre sütöm.

A kész tésztát rácsra téve hagyom kihűlni.

 A posztban elkészített fogáshoz az ásványvizet a Fonte Libra családi ásványvíz biztosította.

A farsang  érdekes üzem. Nyáron – amikor a lehető legtávolabbi az esemény – a Nők mindig tele vannak tervekkel, elképzelésekkel, hogy milyen fantázialénynek, szuperhősnek, tárgynak szeretnének beöltözni, aztán ahogy közeledik a jeles dátum, úgy bizonytalanodnak el. Anna még a jobbik eset, ő egy-két célirányos javaslat után erőt vesz magán és kitalál egy – jelen esetben harmadik – de biztos befutót, Zsófi azonban sokáig tépelődik, majd a teljes kétségbeesés hatja át, végül feladja és sóhajok közepette tőlünk várja a megoldást. Nehéz ám ennyi lehetőséggel együtt élni.

Zsófi régi dédelgetett vágya volt, hogy sellő legyen. Eddig a bátorsága hiányzott a kissé frivol jelmezhez, idén viszont már nevetségesen öregnek érezte magát, hogy haluszonyban mutatkozzék, így a tavalyelőtti Scooby Doo szerelésben vonul majd a kifutón.

Anna a korábbi Hisztis Mirtill, Columbo nyomvonalon haladva idén is eltér a jelenlegi sémáktól: tv lesz. De nem akármilyen. Az az igazi, faborítás, polírozható, csipkével és nippel kiegészült csoda, amit a mai korosztályából szinte senki sem ismer. Ő boldogan lubickol a múlt vizében, s valljuk be: a férjemmel mi is nosztalgikus hangulatban tapétáztuk a két banános dobozt.

S hogy ne csak a Nők lelkének ápolása és a jelmezkészítés terhe nyomja a vállam, még egy zebratortát is sütöttem egy kazalnyi farsangozónak.

Zebratorta

20 dkg finomliszt

5 dkg rétesliszt

8 g sütőpor

csipetnyi fahéj

4 tojás

1,6 dl tej

18 dkg cukor

9 dkg vaj

2 ek holland kakaópor

A vajat a cukorral habosra keverem, majd hozzáadom a tojásokat, s azzal is átkeverem. A liszteket kimérem, belekeverem a sütőport és a fahéjat is, s a vajas keverékhez adom, amit tejjel lazítok. Az elkészült tésztát megfelezem, az egyik felébe belekeverem a kakaóport. Ezután egy nagyobb tortaformát kibélelek sütőpapírral, majd a tortaforma közepébe felváltva belekanalazom a kétféle krémet. Semmi más dolgom nincs, csak hol az egyik, hol a másik tésztából egy nagy evőkanálnyi a kupac tetejére biggyeszteni, a tészta súlya gyönyörűen, csíkokba rendezve kitölti a formát az én közreműködésem nélkül. Ha elkészültem, akkor egy hústűvel kicsit megdekorálom a tészta tetejét és 180 fokon tűpróbáig sütöm a tésztát.

A Nők hihetetlen tempóban nőnek. Még nekem is feltűnik, hogy a fésülködésre előállított gyereklány feje egyik napról a másikra magasabbra került és már egyáltalán nem lehet kényelmesen a buksija fölé magasodva copfba húzni a haját.

A növésnek kellemetlen mellékhatása, hogy jómagam folyamatosan megyek össze, a ruháim és a cipőim rettegve ülnek a szekrényben, a Nők ruhái viszont rövid villámlátogatás után a kinőtt kupacot népesítik. S hogy ne csak ruhákban és centikben lássék mindez: annyit esznek, mit a kaszások.

Az még csak hagyján, hogy az ehetetlen és megalázóan kevés menzai ebéd után fél órával már itthon verik a tamtamot az uzsonnáért, de a hétvégi trakták alkalmával sem csillapszik az étvágyuk. Így aztán a tartalmas, a növekedésük szempontjából minden földi jót tartalmazó ebédek után, a felfalt saláta és gyümölcshegyek mellett, a sütemények is terítékre kerülnek.

Hol szofisztikáltabb, több időt és energiát felemésztő példányok, hol gyors éhségcsillapítók, amelyek értékéből nem von le, hogy 10 perc alatt összeállíthatóak és 35 perc alatt pikk-pakk kisülnek.

Korpás gyümölcskenyér

12 dkg rétesliszt

2 ek tönkölybúza korpa

12 dkg vaj

12 dkg cukor

1/2 cs sütőpor

3 tojás

1/2 rúd vanília belseje

5 dkg fehér csokoládé

5 dkg dió

5 dkg mazsola

2 csipetnyi fahéj

A vajat a cukorral habosra keverem, majd hozzáadom a tojásokat és homogén krémmé keverem. A liszthez hozzáadom a sütőport, a vanília kikapart belsejét, beleszórom a mazsolát, a durvára vágott diót, a szintén felszecskázott csokoládét és a korpát. Az egészet átkeverem, majd fokozatosan hozzáadom a vajas krémhez. A tésztát egy sütőpapírral kibélelt formába öntöm és 180 fokon nagyjából 35 perc alatt készre sütöm (tűpróba!).

A linzernek rengeteg változata ismert, de ez az alap sok továbbgondoláshoz jó, afféle biztos bázis, ahonnan elindulhatunk kísérletezni. Ez a tészta remek keksznek, klasszikus linzerkoszorúnak, de omlós alapú tésztákhoz is nyugodtan bevethetjük. Egyetlen titka van – na jó, kettő – hideg vajra van szükség hozzá és nem szabad túldolgozni.

Linzer

5 dkg porcukor

10 dkg vaj

15 dkg finomliszt

1 csipetnyi só

A lisztet kimérem, majd hozzáadom a porcukort és a leheletnyi sót. Összekeverem. A vajat nagyobb kockákra vágva hozzáadom és óvatosan – anélkül, hogy a vajat túlzottan megolvasztanám – egyenletes morzsává morzsolom. A morzsát határozott mozdulatokkal tésztává gyúrom, amelyet vékonyan lisztezett deszkán kinyújtok, majd az elképzeléseimnek megfelelően felhasználom.

Például teafiltereket készítek belőle….