MIRELLE | gasztro- és lifestyle magazin

Az ausztrál irodalom meglehetősen alulreprezentált a magyar könyvpiacon, így minden egyes alkalommal örülök neki, ha rábukkanok egy-egy példányra. Benjamin Stevenson könyve nem csak ezért vonzotta magához a tekintetemet, hanem a stílus is kedvezett annak, hogy együtt töltsünk néhány délutánt és estét. A családomban mindenki gyilkos egy őszinte krimi, amely ügyel az elvárt formai és tartalmi követelményekre, majd a maga szabta kereteket között mozogva szemfényveszt, igen rutinosan.

Ernest, aki íróknak ír For Dummies típusú segédleteket és sorvezetőket most a saját családjának történetét kénytelen megírni, a maga által mások számára rendszerbe foglalt elvek mentén. A családi találkozóra érkező Ernie ugyanis hirtelen számos problémával találja magát szemben: olyanokkal, amik már régebb óta kumulálódtak, amik épp most eszkalálódnak és amelyek a közös együttlét során születnek.

Hiteles narrátorként vág bele a történet elmesélésébe és a családi dráma tisztázásába, felgöngyölítésébe, folyamatosan tartva olvasóival a kontaktust, ki-kibeszélve a történetből, magyarázatokkal szolgálva arra, hogy milyen írói eszközökkel él éppen és miért.

Ebből is következik egy igen sajátos, de szerethető hangvétel, amelyet – a ritmussal együtt – szépen és következetesen tart az egész könyvön át, egészen a rendkívül ügyes lezárásig. A családomban mindenki gyilkos Stevenson harmadik regénye, amelyet remélhetőleg még sok, hasonlóan szép belső logikával felépített „titkos doboz” követ majd a közeljövőben.

Az irodalmi klasszikusok iránti lelkesedésünket és nyitottságunkat sok esetben az iskola rendesen helyben hagyja. A kötelezőkkel megszűnik a felfedezés öröme, a lehetőséggel élés szabadsága, hogy mi magunk döntsük el az otthoni könyvszekrények előtt állva, a könyvtárakban kutatva vagy a könyvesboltokban bolyongva, hogy mi szólít meg, mi villan fel, mi keresi a figyelmünket.

A klasszikusok kicsit lehorgasztják a fejüket, régi kötéseikben szürkén elszomorodnak, az antikváriumokba száműzve várják az elszántakat, vagy, ha kedvező a széljárás és találnak valakit, aki hisz bennünk, akkor új életre kelnek és megújulva, megszépülve veszik fel a versenyt egy új olvasógeneráció figyelméért vagy kábítják el újra a már meglévő rajongóikat.

Az Aranylétrás könyvek kapcsán is ezt érzem, ahogy maga a könyv megrázza magát és harcba indul. Nem a feledés homályába süllyed, mint Zafónnál az Elfeledett Könyvek Temetőjének lakói, hanem élénken él, hiszen mondanivalója egyetemleges és időtlen. Legyen szó Szerb Antalról (akit a köznevelés amúgy is méltatlanul száműz újra és újra az őt megillető, általa is megénekelt magyar Parnasszusról), vagy Rejtő Jenőről (akit bár számtalan pesti legenda tart életben és generációk számára hozta meg az olvasás iránti elköteleződést, mégis ugyancsak kívül rekedt a magyar írók klasszikus körén). Esetleg Virgina Woolfról, akit a magyar olvasók legújabb generációi talán Cunningham csodás könyvéből, Az órákból ismerhettek meg vagy Sally Potter Orlandója után kaphattak kedvet hozzá.

Kivételt talán csak a sorozat legfrissebb tagja képez, A kis herceg, amely örök igazságával az agyunkba és a szívünkbe ég már akkor is, amikor még nem is olvastuk. Talán pont ezért van szükségünk erre a megnyugtatóan szép, igényes kiadványra, hogy azt a kincset, amit Antoine de Saint-Exupéry ránk hagyott, méltó formában őrizhessük tovább.

Minden egyes Aranylétrás könyvért hálás vagyok. Nem csak azért, mert az esztétikuma messze túlmutat a megszokotton és az igényesség a kötet egészén, az anyaghasználattól, az elkészítés módján át, a lektorált szövegig mindenütt érződik, hanem mert olyan új perspektívákat kínál – a gyakorlott olvasóknak is – amelyre sokszor ritkán adatik lehetőségünk. Minőségével minőséget teremt, lehetőséget egy magasabb szintű olvasásélmény megélésére, ahol nem csak a szöveg keltette érzetek, a történet, az író stílusa adja meg a hangulatot, hanem amelyhez mi is igyekszünk azt a teret, időt és környezetet megteremteni, ahol a varázslat méltóképp megszülethet.

„Jobb lett volna, ha ugyanabban az időben jössz (…). Ha például délután négykor érkezel majd, én már háromkor elkezdek örülni. Minél előrébb halad az idő, annál boldogabb leszek. Négykor már tele leszek izgalommal és aggodalommal; fölfedezem, milyen drága kincs a boldogság. De ha csak úgy, akármikor jössz, sosem fogom tudni, hány órára öltöztessem díszbe a szívemet.”

A Lush-ban azt is nagyon szeretem, hogy mindig mindent humorral közelít meg. Egyszerűen érti és érzi, hogy miben rejlik – bántás nélküli – kifigurázási lehetőség, hogyan lehet valamiből bölcsen viccet csinálni, és amikor az évnek elérkezik az évnek ez az amúgy is a fonák humoráról ismert időszaka: a Lush – és vele együtt mi is – tobzódik. A halloweeni kollekciónál vannak ikonikus, mindig visszatérő elemek és mindig vannak kedvesen szellemes újdonságok, amelyekkel tovább fokozható a fürdőszobai rituálé, elnyújtható, gazdagítható a megtisztulással és feltöltődéssel járó énidő.

A hűs idő beköszöntével szépen visszatérünk a kádfürdők megnyugtató világába, ahol egy darabig a meleg ölel minket újra körül és nem kell tudomást vennünk a kinti időjárás zordságáról. Erre tökéletesek a fürdőbombák, többek között a Lord of Misrule, a féktelen fürdőbombák ura, amelynek 2023-as megújulásában a szumátrai pacsuli- és a feketeborsolaj játszik közre, hogy egyszerre élvezhessük a fűszeres és gyógynövényes illatát. A Lord Of Misrule a bolondok ünnepére sejtelmesen sötétzöldre festi a fürdővizet, az édesen bódító vaníliaabszolút pedig káprázatos illatba borítja a fürdőszobát.

A bombák közül nem hiányozhat a szezon egyik sztárja, a sütőtök sem. A Punkin Pumpkin sütőtökös fürdőbomba nem csak formavilágában hozza az elvártakat, alapanyagában is megfelel annak, hiszen narancsvíz és sütőtökpor is található benne. A fahéjjal és citrusokkal illatosított fürdőbomba gondoskodik a bőrünk hidratáltságáról, ápoltságáról.

Casper (meg Oscar Wilde A canterville-i kísértet története) óta tudjuk, hogy a szellemek igazán cukik is lehetnek, nem véletlen, hogy Ghostie is visszatérő a szezonális fürdőpartnerek között, akivel mindenki örömmel bújik kádba. A robbanócukorkás, indiai citromfűvel, szicíliai citrusolajjal és perzsa limeolajjal készített bombával melengető fürdővízünk nem csak illatokkal, hanem színekkel telik meg.

Ha inkább a habfürdőkkel ápolunk közelebbi kapcsolatot, akkor a mi barátunk a Bonehead lesz, a kissé bandzsa skeleton fej, amely csontig hatoló fodormentás illattal és számtalan bőrtápláló, bőrpuhító összetevővel készül a közös kádfürdőnkre. A habfürdőknél arra érdemes figyelni, hogy nem bedobni kell a vízbe, hanem a kádat töltő folyóvíz alá tartva kell egy részét elmorzsolni.

Idén már a zselészörnyek is támadnak a tus alatt! Félelmetességéből sokat levonó, rózsaszín csápjaival csapkodva vár ránk Monster Octopus, hogy ránk vesse magát és tisztára mosson. Kár ellenállni, a zselészörnnyel akár a hajunkat is megmoshatjuk! Használható szobahőmérsékleten, de ha dermesztő halloweeni pillanatokra vágyunk, akkor tárolhatjuk a hűtőben vagy akár a mélyhűtőben is. Vacogásra felkészülni!

Aromából sosem elég – mondja a Lush és mi hiszünk neki. A 1-2 kockányi Pumpkin Spice szilárd aromaolajjal illatosíthatjuk a lakásunkat vagy táplálhatjuk a bőrünket és a lelkünket is. A szezon illata, a meleg, őszi, fehéjjal, szegfűszeggel, gyömbérrel illatosított pumpkin spice latte kerülhet ugyanis a kádunkba vagy az aromlámpánkba. A Lush a termékben használt kakaóvajat a Dominikai Köztársaságból, Peruból és Sierra Leonéból szerzi be. Mindegyik termelő bio, fair trade és nem használ gyermekmunkát.  

Az ősszel beköszöntő hűs reggelek, a szeles nappalok, a zárt cipőbe való visszatérés, a lengéből a rétegesbe való visszaszokás nem csak minket, hanem a bőrünket is megviseli, azaz itt az ideje az évszaknak megfelelő gondoskodással fordulni felé és kényeztetni, ha már megtehetjük. Az Avon őszi katalógusában is számtalan termék közül választhatunk, nálam most az arc, a láb és az általános közérzet, azaz az én extra kényeztetésére esett a választás.

AVON Anew Platinum bőrfeszesítő szérum – fiatalos rugalmasság, ápolt bőr

A kollagén termelődését fokozó díjnyertes Protinol hatóanyag az AVON Anew Platinum bőrfeszesítő szérumában is velünk van ezen az őszön, segít nekünk a korral csökkenő kollagéntermelés a bőrünkben újult erővel berobbantani, már az első használata után bőrünk feszesebb külsejét mutathatja, egy héten belül segíthet kisimítani finom ráncainkat, érzetre és látványra is hozza, amit remélünk tőle. Két hét használat után még az arckontúrjaink határozottabbá válnak, a lifting hatású biopolimereknek köszönhetően. A szérumot érdemes a napi rutinunkba beépíteni és legalább az esti szeánsz során a bőrünkbe finoman bemasszírozni.

Avon Imari Queen – púderesen könnyed, mint egy finom kötött pulcsi

Lassan megtanuljuk önmagunk fontosságát, megtanuljuk az, hogy hogyan tudjuk jó szeretni magukat, megadva mindazt, amire valóban vágyunk és nem csak azt, amire szükségünk van. Az illatoknak nagy szerepe van a meditációnkban, önmagunk jobb és hitelesebb kifejezésében, a térben betöltött helyünk és a társaságban betöltött szerepünk meghatározásában, üzenhetünk vele, de persze csak és kizárólag a magunk kedvéért is használhatjuk. Az Avon Imari Queen kölni egy igazén üde, kellemes, meleg illat, könnyű beleszeretni, betakarózni vele, a szeder aromája mellett a rózsa és az ánizsos pézsma együttesen adja – az ősszel amúgy is elengedhetetlen – melegséget.

Avon Footworks – kényeztetés a lábaknak

A nyári szabadság után a lábaink is a zokni-harisnya-cipő-bakancs-csizma örvényben találják magukat, és ilyenkor nekik is és nekünk is jó esik, ha megfelelő módon tudjuk őket ápolni. Erre tökéletes a Avon Footworks család, amelynek narancsos, fahéjas szezonális változata már a karácsonyi hangulatot is megidézi. A lábfürdető megnyugtatja és puhítja a fáradt és sajgó lábakat, valamint előkészíti a bőrt, hogy a lábradír hatékonyabban távolíthassa el az elhalt hámsejteket, illetve, hogy a hidratáló lábkrém minél mélyebbre szívódhasson, hogy akár 24 órán át puha és hidratált legyenek a lábaink.