Iskolás szülők ebédje

Holnap a Nők már az iskolai menza sorában tologatják majd a tálcájukat. Mi meg ki tudja milyen érzésekkel a lelkünkben, itthon fogunk ebédelni. Egy azonban biztos, a csendet – amit a Nők nemitthonléte okoz –  az elégedett jóllakottság hangjai fogják megtörni.

A magunknak szánt borsos nyúlragu ugyanis nagyon jóra sikeredett.

Rózsaborsos nyúlragu

50 dkg nyúlgerincfilé

2 dl 32%-os habtejszín

2 tk rózsabors

1 kk zöldbors

1 fakanálnyi vaj

A harapásnyi falatokra vágott nyúlhúst vajon kifehérítem, majd annyi vízzel felöntöm, ami ellepi. Kicsit sózom és fedő alatt párolom. Amikor már majdnem puha a hús, akkor tejszínnel felöntöm és a korábban mozsárban megtört borsokkal ízesítem. Amíg besűrűsödik a szaft, addig pont jó lesz a hús is.

Tésztával kínálom.

További nyúlhúsos receptek: www.gasztrabbit.blogspot.com

  • Digg
  • Del.icio.us
  • StumbleUpon
  • Reddit
  • Twitter
  • RSS

Kakukkfüves nyúlperkelt

Az iskola előtti utolsó nap reggelén még mindenki az igazak álmát aludta, amikor egy kávé kíséretében nekiveselkedtem az ebédnek. A hűtőben lévő nyúlszínhúsból valami ragu típusú dolgot szerettem volna készíteni.

Nem sokkal később a pörkölt összetéveszthetetlen illata keltette a famíliát.

Kakukkfüves nyúlperkelt

1 kg nyúlszínhús

2 fej vöröshagyma

1 nagy fakanálnyi kacsazsír

5-6 tk pirospaprika

2-3 tk kakukkfű

A hagymát apróra vágom, majd a kacsazsíron megdinsztelem. A hús kisebb kockákra metélem, a zsíros hagymára dobva kifehérítem. Ezután félrehúzom az edényem, sózom, paprikázom a húst, majd felöntöm annyi vízzel, ami ellepi. Fedő alatt közepes lángon főzöm. Amikor már majdnem puha a hús, akkor hozzáadom a kakukkfüvet és úgy főzöm tökéletesre.

Tésztával és joghurtos uborkasalátával kínálom.

További nyúlhúsos receptek: www.gasztrabbit.blogspot.com

  • Digg
  • Del.icio.us
  • StumbleUpon
  • Reddit
  • Twitter
  • RSS

Remek vacsora, jó idő, klassz zene

Ennél többet kívánni sem lehet egy kimenős szombat estére. A hétvégi gyerekmentes létünk csúcspontja egy koncerttel egybekötött vacsora volt az Erm’s-nél.

A szentendrei étteremben már többször ettünk jót, de eleddig csak a konyha miatt tévedtünk arra. Most viszont a Szentendre éjjel-nappal nyitva hétvége keretében adott Budapest Ragtime Band koncert végett ücsörögtünk – a kellemesen közelítő vihar szelét élvezve – az Erm’s “teraszán”.

Amíg a zenészek az étteremben a rögtönzött színpad belakásán munkálkodtak, mi nekiláttunk a remek vacsoránknak. A férjem – a 40 fok ellenére – húslevest evett, míg én egy nagyobb adag remek babos zakuszkát tüntettem el pirítóssal és friss zöldségekkel. Főételnek egyértelmű volt, hogy a hely specialitását, csülköt kérünk. A férjem sült csülköt evett, én egy nagyobb adag bryndzové halusky-t tüntettem el, füstölt csülökdarabokkal gazdagítva.

Mire a főétel asztalra került, addigra a zenészek is belekezdtek a több mint 2 órás koncertjükbe. Jó értelembe vett zenebohócokkal volt dolgunk. Élvezték, hogy zenélnek és ez a felhőtlen öröm és jókedv a vacsorázó asztaltársaságokra is átragadt. A nyitott estéknek köszönhetően a Szentendrén sétáló turisták egy része is meg-meg állt a nyitott ablakok mellett, hallgatták a bentről hömpölygő zenét. Mi is ily módon, a szabad levegőről, az ablakon át kémlelve élveztük az előadást és a Balatont lassan elhagyó, felén örvénylő vihar szelét.

Szép esténk volt. :)

  • Digg
  • Del.icio.us
  • StumbleUpon
  • Reddit
  • Twitter
  • RSS

Piknikelés a Pozsonyin

Az iskolakezdés előtti utolsó hétvége csak a miénk volt. A Nők minivakációztak a Muczinál, mi pedig nagyokat aludtunk, csavarogtunk és jókat ettünk.

Szombaton megnéztük a Pozsonyi pikniket. A piknik eddig kimaradt az életünkből, mindig akkor rendezték, amikor valamilyen finomságot készítettünk a Rosinante-ban. Idén azonban végre kijutottunk.

A piknik kellemesen zajos, közepesen forgalmas volt. Ismerősökbe botlottunk itt-ott, régi Ág utcai regék keltek életre, őrült festőkről s még etyeki Zsuzsi barátnőm sajtjaira is ráleltem az egyik helyesen berendezett standnál.

Kétszer végigsétáltunk a sátrakkal szegélyezett utcán, vadul fürkésztem, hogy kapok-e valahol pozsonyi kiflit. Nem leltem. Volt valamiféle verseny, amire kiflipályaműveket lehetett beadni, de olyan sátrat, ahol kifejezetten pozsonyi kiflit adtak volna a nagyérdeműnek, olyat nem leltem.

Így aztán a Sarki fűszeresnél vigasztalódtam egy csokis croissant-nal és egy tökéletes lattéval.

  • Digg
  • Del.icio.us
  • StumbleUpon
  • Reddit
  • Twitter
  • RSS