Furcsa dolog ez az idő. Elnézem a Nőket. Hevernek a kanapén, prücskörésznek, Zsófi olykor még unatkozni sem átall. Én meg egyre inkább azt érzem, hogy legértékesebb kincseim egyikévé vált maga az idő, ami nem kegyelmez, nincsenek a Mátrixból vett lassulások, a párhuzamos univerziumok és Hermione időnyerője is várat magára, nekem magamnak kell kialakítanom a ritmusomat […]
Ez is elérkezett. Vén fejjel a Soundra indultam, igaz nem az én zenei ízlésemet tükrözte ez a döntés, hanem Annáét. Mióta jobban kezelik a telefonos appokat, mint én, megtanultam, hogy nem szégyen kérdezni, tanulni vagy egyszerűen csak – a tizensokéves gyakorlatot sutba dobva – az ő ízlésükből átvenni ezt-azt, vagy legalábbis jobban tolerálni, mint néhány […]
Be kell, hogy valljam, hogy még mindig mérhetetlen büszkeséggel tölt el, amikor Kandikó Éva, a Segítsüti anyja, apja és nagyanyja megkeres, hogy lenne-e kedvem sütni, hogy jó legyen. Egyrészt nem kérdés, hogy naná, másrészt meg tudom, hogy Éva mindig nagy körültekintéssel választja ki, hogy kinek csaljunk egy kis mosolyt az arcára, kinek tudunk – a […]
Igaza van a férjemnek, Bécsbe én már haza járok. Olyan rigolyáim vannak a várossal szemben, amit átutazóként nem engednék meg magamnak, de nagyjából 20 éve tudom, hogy mit szeretek benne és élvezem a közelségét. Amikor a Nők megszülettek az első tesztutunk is Bécsbe vezetett. 3 hónaposak voltak, mindannyian bírtuk a kiképzést, a friss együttesünk képesnek […]
