Opera Gin Budapest, avagy nagyvárosi menőzés Újpesten

Újpest számtalan csodát tartogat. A jobbnál-jobb éttermei mellett most már saját ginfőzdéje van, nem is akármilyen, az ország egyetlen olyan üzeme, amely nem mellesleg, a szabad kapacitások lekötése gyanánt készítik a gint, hanem azért, mert az itteni csapat erre az italra esküdött föl, ebből szeretné a lehető legjobbat kihozni.

A nem túl impozáns külső környezetből érkezve szinte üt a húszas évek Amerikája, már várom, hogy a falon lévő – nagyon izgalmasan megszerkesztett, színvilágában harmonikus, mégis mozgalmas – Opera Gin Budapest cégér elé belibben a tánckar, hogy Luhrmann egyik tökéletes jelenetével átvezessenek egy másik századba.

opera1

A ginfőzde valóban egyedülálló, a kézműves módon, London Dry módszerrel előállított ital ízei meglepően összetettek, a hagyományos gineknél valamivel fűszeresebb, citrusos ízvilág nagyon szép, harmonikus.

A gin felfutása az elmúlt 10 évben igazán látványos, ma már szinte a whiskyvel vetekszik a népszerűsége és a koktél alapanyagok között is előkelő helyet foglal el, éppen ezért az Első Magyar Gin Manufaktúrában koktélokhoz való gin előállításán is dolgoznak, amelyeket bároknak szeretnének majd értékesíteni.

Az Opera Gin Budapest ízét meghatározó jegyek között kifejezetten magyar alapanyagot szintén találni. A borókabogyó a Kiskunsági Nemzeti Parkból van, az italba kevert levendula pedig egyenesen Tihanyból érkezik. Ezen kívül angelika gyökér, koriandermag, írisz gyökér, édesgyökér, grapefruit héj található a magyar ginben, a csavart pedig – a levendula mellett – a citronella, az ánizsmag, a kubebabors és mák adja.

A távlati tervek között nem csak a speciális koktélgin szerepel, hanem a nevet és logót inspiráló Opera környékére tervezett bár is a bakancslistán van. A legközelebbi megmérettetés pedig május elején vár a ginre és megálmodóira, hiszen ekkor mutatkozik be a Vienna Gin Festivalon, nyáron pedig a londoni Junipaloozára készülnek, ahol a feltörekvők szekciójában mutatkoznak be.

opera2

Tags:

  • Digg
  • Del.icio.us
  • StumbleUpon
  • Reddit
  • Twitter
  • RSS

Megérkeztek Costa Rica ízei! Kávékülönlegesség a vulkánok földjéről

El se hiszem, hogy már két éve volt, amikor a Nőkkel a dzsungelt jártuk, kakaóültetvényeken és kávéfarmokon múlattuk az időt Costa Ricában. Az élmény tulajdonképpen azóta is konstans tart, mindig akad valamilyen apróság, apropó, amelynek nyomán újra Közép-Amerikában vagyunk.

Most épp a Nespresso új, limitált szériás kávéja adta meg a flow-mban a lökést, a Costa Rica-n tapasztalt csodálatos kávékultúrát hozták el, nem csak nekem, hanem az összes Nespresso rajongó számára.

Ezt a 100% arabica kávét gondosan válogatva, kézzel szüretelik Costa Rica felföldi, vulkanikus talajú ültetvényein, majd 12 órán át 65-70 fokos természetes termálvízben áztatják (ebből is akad egy kevés az vulkánok országában).

Az egyedülálló feldolgozási mód során az ásványi anyagok teljesen átitatják a kávébabokat, felerősítve azok finomabb karakterjegyeit.

Ezzel az eljárással készített kávét még mi sem kóstolhattuk meg ott, mivel a módszert szabadalmaztató helyi termelők kizárólag a Nespressonak készítik el ily módon a kávét.

A termálvízben áztatott kávé malátás, édeskés, gabonás jegyekben gazdag eredményt ad, amely tökéletesen kiteljesedik espresso és lungo formájában is, de tejes kávéitalként is javasolt a fogyasztása.

nespressocosta_v

Tags:

  • Digg
  • Del.icio.us
  • StumbleUpon
  • Reddit
  • Twitter
  • RSS

Tavaszra vágyom!

Bár jó lenne nagyot sóhajtva azt hazudni, hogy “Beh, de hosszú volt ez a tél!”, a mi telünk inkább rövid, de zaklatott és kimerítő volt. Ahogy már írtam, ikrekkel felvételizni  nyolcadikban pont az, amit az ellenségeimnek kívánnék, ha a lehető legaljasabb módon szeretném őket a gyehennára vetni. Sebaj, lassan vége, mi pedig hol győztünk, hol csak tanultunk, de többek lettünk és sokkal fáradtabbak is a megszokottnál.

Persze a tavaszi fáradtság, a szervezetünk évszakváltása is közrejátszott, közrejátszik abban, ahogy most érezzük magunkat, de ebben az a jó, hogy lehet ellene tenni. A tavasz virágaival már egy ideje próbálom feldobni az otthonunkat, a húsvétot hónapokkal megelőzően kitettem a tavaszi, nyuszis dekorpárnáinkat, hogy színükkel, mintájukkal – kicsit a tudatunk alatt – segítsenek minket. Ezen kívül nagyobb mennyiségű endorfint termeltetek a kedvenc ételeinkkel, a legkedvesebb sorozatainkkal, Bolyhos is jön és teszi, ami egy majdnem terápiás nyúl dolga.

De az igazi mégis az lesz, ha kinyílik a teraszajtó és indul a szezon. Jönnek az ültetés napjai, a tervezésé, a nagytakarításé. Amikor kikerülnek az új fűszernövények, megszületnek az elképzelések, a magról nevelt apróságaink kidugják a fejüket a földből, mi pedig kint ülünk, először inkább csak a napon, majd a félárnyékban, harapjuk a levegőt, isszuk a Pilisből érkező levegőt, töltekezünk.

Aztán szépen-lassan, ahogy megjelennek a primőrök, ráállunk a tavaszi étkezéseinkre, kisebb adagokban, többször falatozunk, odafigyelünk a kellő mennyiségű víz fogyasztására (tudnám, miért olyan nehéz néha?!), visszatérünk a grillezett fogásainkhoz, jöhetnek a hatalmas saláták, a legegyszerűbben összeállított, gondosan előkészített húsos fogások, a fűszeres vajjal locsolgatott grillzöldségek, vagy párolt rokonaik, a tavaszi főzelékekről nem is beszélve.

Egyszóval: a magam részéről tavaszra vágyom, felhőtlen, kötetlen, boldog, egészséges tavaszra. Reméljük, a hétvégén beköszönt és sokáig velünk marad.

smartwater

Bolyhossal hétvégén tuti ültetünk, ebbe a gyönyörű üvegházban a kedvenc klasszikus fűszereink mellett, turbolya és zsázsa kezdni majd meg a földi pályafutását.

 

  • Digg
  • Del.icio.us
  • StumbleUpon
  • Reddit
  • Twitter
  • RSS

Serclit fogok ropogtatni az idei Gourmet Fesztiválon!

Soha nem vágytam négy lábú csirkére, de a sok serclis kenyér már régóta kísért álmaimban. Gyerekként és fiatal felnőttként is imádtam a roppanós kenyérvéget, ha lehet – étteremben – most is azután a falat után nyúlok, de itthon lemondtam róla, ahogy az anyák jelenős része egy idő után csak a csirke mellehúsáért rajong (ja, nem, csak az marad), addig itthon Anna sercli-imádata kiütött a nyeregből, és maradtak a karéj ilyen-olyan részei.

A Gourmet Fesztiválon viszont lesz sercli, azt ígérik, meg paprika és sör, azaz igazi magyaros, klasszikus hangvétel ígérkezik, majális a javából. De lássuk, hogy pontosan mit is kínálnak nekünk:

A paprika, a sercli és a sör adja majd az inspirációt idén a fesztiválon részt vevő séfeknek. Az előző két évhez hasonlóan idén is kulcsszavakat jelöltek ki a szervezők, amelyekről kedvére asszociálhat a több mint 50 kiállító étterem csapata amellett, hogy konyhájuk kínálatából elhozzák kedvenc fogásaikat, és a fesztiválra kitalált ételeiket.

A gasztronómia rajongóinak legnagyobb közép-európai ünnepén ezúttal is számos kiemelkedő hazai és külföldi séf ad exkluzív vacsorát: az osztrák és mediterrán konyhát vegyítő, kétcsillagos bécsi Konstantin Filippou fúziós ízeit és fesztelenségét, az egycsillagos szöuli Lee Dzsong-kuk évtizedekig érlelt szószait és marinádjait, Iván és Szergej Berezutszkij, a moszkvai Twins Garden ikerpár séfjei pedig hatalmas hazájuk számtalan kreatívan feldolgozott alapanyagát hozzák a Millenárisra.

A Millenárisra érkezik a legjobb olasz pezsgőházként emlegetett Ferrari is, amelynek válogatott tételeihez a Stand éttermet jegyző Széll Tamás és Szulló Szabina főz egy megismételhetetlen ebédmenüt. Bemutatkozik az albán Bledar Kola, aki a világ egyik legjobb éttermeként számon tartott koppenhágai Nomában gyűjtött inspirációt ahhoz, hogy hazája egyszerre balkáni és mediterrán hagyományait újraértelmezze, és ott lesz Max Stiegl is, aki a Fertő-tó melletti éttermében újítja meg Burgenland konyháját belsőségekkel és gőzgombócokkal.

gourmet2

 

  • Digg
  • Del.icio.us
  • StumbleUpon
  • Reddit
  • Twitter
  • RSS
Page 1 of 51712345...102030...Last »