Tudom, milyen kávét isztok jövő héten

A Nespresso újdonságaira mindig érdemes odafigyelni, a mostani két kávékülönlegességükkel is egészen új minőséget hoznak a poharaitokba. Nespresso Explorations Limited Edition egy új utat nyit meg a Nespresso történetében, olyan egyedi termőterületekről, olyan egyedi kávékról szól majd ez a sorozat, amelynek tagjaira minden esetben érdemes lesz odafigyelni.

A megszokott nívón túl most két, igencsak limitált szériás kávé érkezik a boltokba (nem is mindegyikbe). Az egyik egy úgynevezett Peaberry kávé, amely nem fajtát jelöl, hanem arra a különleges egyedfejlődésre utal, ami a peaberry kávét megkülönbözteti a többi kávészemtől. Míg egy klasszikus kávécseresznyében két kávészem található, addig az ág végén növő, már-már az életbenmaradásért küzdő cseresznyében – a mostohább körülményeknek köszönhetően – csak egy kávészem növekedik, amely egyeduralma okán sokkal több ásványi anyagot, ízanyagot halmoz fel, mintha két szem között kellene megoszlania. Ha nem is dupla, de nagyjából másfélszeres beltartalommal bíró szemeket nem egyszerű leválogatni, éppen ezért mennyisége kevés, ára viszont meglehetősen magas. A Nespresso mostani sorozatában egy kenyai Peaberry kávéval találkozhatnak a rajongók, érdemes megkóstolni, egészen extra, ásványos karakterrel bíró kávé.

A másik különlegesség nem formájában vagy kialakulásában hordozza az egyediségét, hanem a termőterület teszi igazán izgalmassá. Laosz egyetlen kávétermő területéről származó kávé vulkanikus talajon nevelkedik, a tengerszint felett nagyjából 1200-1300 méteren, kiegyensúlyozott klimatikus viszonyok között. A kézzel szüretelt laoszi kávé nagyon kellemes, gabonás ízjegyekkel bír, s hosszan lecsengő lágy utóízzel bír.

Nespresso_Explorations

Tags:

  • Digg
  • Del.icio.us
  • StumbleUpon
  • Reddit
  • Twitter
  • RSS

Mert kell egy hely, 25 éves a Gusto Café

gu2A zavartalan budai lét egyik letéteményese a Gusto Café, amely 25 éve nyitott meg a Frankel Leó utcában. A zajos budai közlekedéstől ügyesen elzárt, de ennek ellenére könnyen megközelíthető és központi helyen lévő kávézónak valóban történelme van. A rendszerváltás idején megjelenő, olaszos vonalon induló hely egyik legnagyobb erőssége mindig is a minőségbe vetett hite volt, amely ugyan nagy befektetésnek számított, de ha a törzsvendégek számában tudjuk mérni a sikert, akkor nyugodtan mondhatjuk, hogy megtérült.

A Gusto békésen és nyugodtan vészelte át a nagy magyar gasztroforradalmat, kitartott a bevált fogások és megszokott vendégkör mellett, s a recept működött. gu1

Olyannyira, hogy az 1992-es nyitás után, idén már a 25. évfordulóját ünnepli a hely, amely Brády Márton személyében ugyan új tulajdonost kapott, de szellemiségében megmaradt annak az igazi törzshelynek, amire szinte mindenki vágyik.

A Gustoban van asztalod, tudják, hogy hányra kell menned a gyerekért, mikor kell bevenned a gyógyszert, ide nyugodtan betérhetsz egy kávéra, jöhetsz a családdal brancsolni és természetesen az étlapon ott vannak a legendás tételek, mint a libamáj, a bélszín carpaccio vagy a 25 éve, változatlan – szicíliai -recept alapján készülő tiramisu.

A Gusto szerethetően kicsi, de nem szűk, az étlap mellett gazdag itallap is várja a színház előtt-után betérőket, amihez érdemes az olasz sonka-sajt válogatásokat is kipróbálni, akit meg délidőben vet a sors a Margit-híd közelébe, az az a la carte mellett változatos ebédmenüt is kínálnak.

gu3

  • Digg
  • Del.icio.us
  • StumbleUpon
  • Reddit
  • Twitter
  • RSS

Életünk színei: elkészült az első magyar színtérkép

Nem vagyok egy kifejezetten DIY lady, de néhány évvel ezelőtt, amikor a Nők kinőttek a mindentösszefogokésadottpillanatbanafalraisfelkenem korszakból, eldöntöttem, hogy itt az ideje a lakásfestésnek.

Furcsa mód nem is gondolkodtam abban, hogy bárkit felkérjek erre a munkára, Ildi barátnőm sok éves tapasztalatára hagyatkozva eldöntöttem, hogy én, azaz mi leszünk azok, akik újjá varázsoljuk az otthonunkat. A Nőket átköltöztettem anyához, a lakásban összetoligáltuk a bútorokat, majd – Ildi értő vezénylete mellett – egy barkácsáruházban beszereztünk mindent, amire csak egy festés esetében szükség lehet.

S két nap alatt tökéletesen felújítottuk a lakást. A színekkel nem volt gond, a viszonylag markáns színű bútoraink mellé jöhetett a jól bevált fehér és mosható Héra, Nőkhöz pedig egy halványlila árnyalatot álmodtunk meg, amit jól ment a csillámpónikhoz és a két apró lányhoz.

Most azonban újra festeni kéne, így épp kapóra jött a Trilak előadása, amelynek során Csavarga Rózsa belsőépítész, Vágó Réka cipőtervező és a Trilak ügyvezető igazgatója boncolgatta azt, hogy vajon mi is illik egy 2017-es nappaliba, milyen színtől lesz otthonos, meghitt, barátságos a lakás, mi az, ami stimmel a trendekbe és megfelel az érzékszerveinknek is.

SBT_1878

A közel másfél órás előadásból kiderült, hogy egy most végzett kutatásra támaszkodva ugyan látszik némi elmozdulás a festékpiacon, változik a kereslet, de a fehér még nagyon erősen tartja magát. Amit nem is csodálok, hiszen nekem a türkiz és a tűzpiros a két kedvenc színem, mégsem vagyok benne biztos, hogy ilyen színű falak között élném az életem.

trikék

A kedvenc színemmel egyébként eléggé magamra maradtam a magyar társadalomban, amely messzemenőkéig a kékért rajong a legjobban, de a beszélgetések során az is egyértelművé vált, hogy ez a színpreferencia sok esetben csak a fejekben van meg, autót, ruhát, kiegészítőket és a ház külső-belső falának színeit nem ez alapján választják a legtöbben.

trifehér

Ami alapvetően nem baj. A fehér szín ugyanis remek választás, mindenhez passzol, optikailag tágítja a teret, világosabbá teszi a környezetet és bármikor festhetünk rá egy-két dekorszínnel, ha éppen úgy tartja kedvünk.

A felmérésben a fehér mellett a kedvelt felszínek között jelentek meg a sárgás-narancsos színek is, illetve a kávés, fahéjas, csokoládés földszínek előretöréséről árulkodtak az adatok. Meglepő még az is, hogy az élénk és meleg árnyalatok mellett a szürke is utat tör magának, s ha nem is ötven árnyalatban, de egyre többféle módon üti fel a fejét a lakásbelsőkben.

triháló

 

  • Digg
  • Del.icio.us
  • StumbleUpon
  • Reddit
  • Twitter
  • RSS

Delirium sörvacsora

A belga söröket nem kell bemutatni. Aki már egyszer találkozott a több évszázados hagyományokkal rendelkező sörfőzdék prémium söreivel, tudja, hogy a belgák értenek a sörgyártáshoz, a klasszikus könnyű lágersöröktől az IPA sörökön át egészen a különféle ale-ekig. A söreikre jellemző a gazdag, telt aroma, a viszonylag magas alkoholtartalom, s a játékosság, ami összetevőkben, ízekben és dekorációban is egyaránt megmutatkozik.

Az immár rendszeressé váló belga sörvacsorák mostani vendége is egy ilyen játékosságáról ismert sörfőzde volt, a Huyghe. A de Laet család tulajdonában lévő sörfőzde kínálatába tartozik többek között a La Guillotine, a Mongozo, vagy a sokak által ismert és kedvelt Floris, de ha egyetlen egy sörcsaládot kellene kiemelnem a teljes szortimentből, az minden bizonnyal a Delirium lenne.

IMG_20170412_204531

Az esténk sörei

Kun Arnold séf és Salamon György sörszakértő azonban nálam bölcsebben kívánt eljárni, nem a rózsaszín elefántot helyezte előtérbe, hanem – a sörgyár képviseletében jelen lévő Patrick Van Leijsen értő előadásával párban – olyan menüsort állított össze, amely átfogó képet adott a Huyghe főzde színes palettájáról.

A Mongozo prémium pilsnerével indítottuk az estét, a kellemes, üde, tiszta, könnyen értelmezhető sör kortyolgatása közben Patrick elmesélte a sörfőzde több évszázados történetét. Az 1654-ben alapított főzde azonban nem a múltban él, a sorozatos megújulások, fejlesztések, a volumennövekedésnek köszönhető terjeszkedés mellett nagy figyelmet fordítanak a környezettudatosságra is, folyamatosan azon dolgoznak, hogy minél kisebb ökológiai lábnyommal rendelkezzenek. A sörgyártáshoz felhasznált energia 20%-át napenergiából nyerik, a fennmaradó 80%-ot pedig szélenergia adja. A sör készítésekor felhasznált töménytelen mennyiségű vizet is a lehető legkisebb mennyiségre redukálják, a rendszer tisztításához újrahasznosított vizet alkalmaznak.

Mire a 67 ismert sörtípus legkedveltebbjével, a pilsnerrel végzünk, már érkezett is az első Delirium a sorban, a Delirium Nocturnum, amely 8.5%-os alkoholtartalmával már a jól ismert vonalat képviseli. A barna ale 1998-ban került be a kínálatba. Az édesgyökérrel és korianderrel fűszerezett sör egyik fő jellemzője a csokoládés, karamellás aroma, amihez banános zöld almás felhangok társulnak. Ezeket a jegyeket a jól megválasztott malátáknak (négyféle malátával készül), a komlónak és az élesztőnek köszönheti. Kellemes, jól iható felső erjesztésű sör, amelyet még egy kicsit palackban is érleltek.

IMG_20170412_200638

Delirium Nocturnum kacsamájpástétom házi kaláccsal és friss zöldségekkel

A Delirium családban tartozó Argentum is ugyanígy születik, igaz itt egy IPA sörről beszélünk, amely a Delirium Tremens 25. évfordulójára készült. A kesernyés sört ötféle komlóval készítik, s karamelles felhangjaiért háromféle maláta felel. A citrusos ízű sört kifejezetten kellemes kesernyés utóíz kíséri.

Mire megérkezett a főételünk, a már sokat emlegetett Delirium Tremens is terítékre került. Az ikonikus ital meglehetősen kacifántos utat járt be a nagy sikert megelőzően. Alapvetően egy célpiacra készülő sör volt, 1988 végén az olaszok igényeltek egy viszonylag erős ale-t, s a Huyghe két hónap alatt el is készítette és le is gyártotta nekik a megfelelő italt. Saját piacukon csak 89 tavaszán kezdték el forgalmazni, s az egyik kedvelt genti sörözőben hamarosan már a hónap sörének választották. A rajongás azóta is töretlen, a víziókkal kecsegtető, fűszeres, gyümölcsös ízű sörnek hatalmas rajongótábora van.

IMG_20170412_213948

Póréhagymás, tejszínes pulykamell Delirium Tremens sörös, kék sajtos csiperkegombával és zöld tséztával

A desszerthez a Delirium család egy újabb tagja társult, a piros gyümölcsös Red. A minimális keserűséggel, lágy gyümölcsös aromával bíró sör nem véletlen lett a világ női sörfogyasztóinak az egyik kedvence. A meggyel és bodzabogyóval készített sör különlegessége, hogy a piacon ez volt az egyik első gyümölcsös sör, amelyet egy kifejezetten erős alapsörből állítottak elő. A Delirium Red-et megelőzően főleg 3-3,5% körüli alkoholtartalmú gyümölcsös sörök uralták a piacot, de a Red trendet teremtett, ma már bőséggel válogathatunk a testesebb, erősebb gyümölcsös sörök között is.

A vacsora záróakkordjaként ízelítőt kaptunk a Norbertinus szerzetesek által készített Averbode sörből, amelyet a Huyghe 2014-ben az apátság sörfőző hagyományait alapul véve kezdett el készíteni.

A menüsor végére teljes és átfogó képet kaptunk nem csak a vacsoránál felszolgált sörökről, hanem az egész gyártás, sörfőzés mögött húzódó filozófiáról, a különféle előállítási módokról és most finoman vághatjuk a centit a májusi Belga Sörfesztiválig, ahol újra és újra, kedvünk szerint végigkóstolhatjuk ez a remek sörsort.

Tags: ,

  • Digg
  • Del.icio.us
  • StumbleUpon
  • Reddit
  • Twitter
  • RSS
Page 10 of 491« First...89101112...203040...Last »