Mirelle

Ha azt mondjuk, Közel-Kelet, sokunknak először az ezeregy éjszaka meséi, a bazárok átható fűszerillata és a baklava édes íze jut eszébe. Ez az ikonikus desszert azonban sokkal több egyszerű édességnél – ma is szenvedélyes viták tárgya.

A baklava története valószínűleg az ókori Asszíriáig nyúlik vissza, ahol már időszámításunk előtt 8. században készítettek vékony rétegekből álló, dióval töltött édességet. A mai formájában ismert baklava azonban az Oszmán Birodalom konyhájában nyerte el végső alakját, a Topkapi palota cukrászainak keze alatt, akik tökélyre fejlesztették a papírvékony rétestészta, azaz a filotészta készítésének művészetét.

De mi is pontosan a baklava? Alapjaiban véve papírvékony tésztalapok sokasága, amelyeket vajjal vagy olajjal kennek meg, között pedig darált dióféléket – leggyakrabban pisztáciát, diót, kesudiót vagy földimogyorót – rejtenek. Az egészet sütés után cukorsziruppal vagy mézzel öntik le, ami átjárja a rétegeket, létrehozva azt a karakteres, egyszerre ropogós és szaftosan omlós textúrát, ami miatt milliók rajonganak érte. 

A török baklava – különösen a gaziantepi – azonban külön fejezetet érdemel. Gaziantep városa 2013-ban nem véletlenül kapta meg az UNESCO-tól a “gasztronómiai kreatív város” címet. Az itt készülő baklava olyan szigorú szabályok szerint készül, mint a francia pezsgő vagy a pármai sonka. A helyi pisztácia – amit “zöld aranynak” is neveznek – adja az édesség karakterét. A gaziantepi baklava rétegei olyan vékonyak, hogy a helyiek szerint a valódi baklaván keresztül olvasni lehet az újságot. A pisztáciát speciális módszerrel őrlik, ami biztosítja a töltelék tökéletes textúráját.

Baklava

És ha már a régió különlegességeiről beszélünk, nem mehetünk el szó nélkül a katmer mellett. Ez a Gaziantep és Kilis városokban őshonos édesség a baklava közeli rokona, mégis egyedi karakterrel bír. A katmer készítésénél a tésztát még a baklavánál is vékonyabbra nyújtják, majd különleges, krémszerű kaymakkal töltik. A végeredmény egy olyan desszert, ami egyszerre ropogós, krémes és omlós.

Érdekesség, hogy míg a hagyományos baklava több napig is eltartható, a katmer igazi “carpe diem” édesség – azonnal fogyasztandó, amint elkészül, különben elveszíti azt a különleges textúráját, ami miatt a helyiek már hajnalban sorban állnak érte a legjobb cukrászdák előtt.

Katmer -frissen, melegen az igazi

Ma már a világon mindenhol készítenek baklavát, és minden régiónak megvan a maga változata. A görögök például mézzel készítik és főleg dióval töltik, míg a libanoniak narancsvirágvízzel vagy rózsavízzel ízesítik a szirupot. De ha az ember egyszer megkóstolta az eredeti gaziantepi baklavát vagy a kilisi katmert, nehéz visszatérni bármely más verzióhoz – ezek ugyanis nem egyszerűen édességek, hanem évszázados szakértelem és hagyomány tökéletes megtestesülései.

Az idei év gasztronómiai trendjeit egyértelműen a fenntarthatóság és az ízélmény újragondolása határozza meg. Az éttermek és a házi konyhák világában olyan izgalmas irányok rajzolódnak ki, amelyek egyszerre ötvözik a jövőbe mutató technológiákat és az ősi bölcsességeket.

A fermentálás újhulláma mindent elsöpör – de most nem a klasszikus kimcsiről vagy kombucháról beszélünk. A világ vezető séfjei olyan különleges alapanyagokkal kísérleteznek, mint a fermentált virágszirmok vagy a hosszan érlelt gyümölcslevek. Ezek nem csak ízbombák, de a bélflóránknak is igazi támogatói.

Az “ocean-to-table” mozgalom most éli virágkorát. A séfek és az éttermek újra felfedezik a tenger kevésbé ismert kincseit: a wakame és dulse algák például már nem csak ázsiai éttermekben, hanem európai fine dining helyeken is feltűnnek. A fenntartható tengeri farmokról származó kagylófélék – különösen az osztriga és a kékkagyló – most nem csak ínyencségként, hanem környezettudatos választásként is szerepelnek az étlapokon. Az olyan, korábban mellőzött halfajok, mint a makréla vagy a szardínia, most újragondolt, kreatív fogásokban térnek vissza, miközben a túlhalászott fajok tudatosan háttérbe szorulnak.

A növényi alapú fehérjék területén hatalmas az innováció. A laborokban fejlesztett húsok helyett most a gombaalapú alternatívák hódítanak – a micéliumból készült “húspótlók” textúrája és íze már a legnagyobb szkeptikusokat is meggyőzi. A jackfruitból készült pulled pork pedig már nem csak a vegánok kedvence.

Az “ősi gabonák reneszánsza” trend is új szintre lépett. A teff, az amaránt és a kamut olyan kreatív feldolgozási módokon jelenik meg, amikre eddig nem is feltételeztük – gondoljunk csak a teffből készült croissant-ra vagy a kamut-alapú ramen tésztára.

Az ízélmények terén a “comfort food 2.0″ hódít. A klasszikus családi receptek high-tech újragondolása ez: molekuláris gasztronómiai technikákkal készült mac and cheese, vagy szuvidált töltött káposzta. A nosztalgia és az innováció találkozása minden eddiginél izgalmasabb fogásokat eredményez.

A zero waste mozgalom már nem csak trend, hanem alapelvárás. Az éttermek és a háztartások is tudatosan törekednek arra, hogy a lehető legkevesebb élelmiszerhulladék keletkezzen. A “root-to-stem” (gyökértől a szárig) és a “nose-to-tail” (orrtól a farokig) filozófia szintén alapkövetelmény már, és nem marketing fogás.

Végül, de nem utolsósorban: a funkcionális ételek új generációja érkezett meg. Az adaptogén gombákkal dúsított kávétól kezdve a nootropikus (agyi teljesítményt fokozó) összetevőkkel gazdagított smoothie-kig, az ételek és italok már nem csak táplálnak, de célzottan támogatják a mentális és fizikai teljesítményt is.

Az idei trendek azt mutatják, hogy a gasztronómia egyre inkább a tudatos, fenntartható és egészségorientált irányba mozdul, miközben az ízélmények területén továbbra is a határok feszegetése zajlik. Az innovációt pedig már nem csak az ínyencség, hanem a bolygónk jövője iránti felelősségérzet is hajtja.

Ki ne emlékezne azokra a sokkoló Benetton-reklámokra, amelyek láttán egyszerre akartunk felháborodni és tovább nézni? A mögöttük álló zseniális és egyben megosztó fotográfus, Oliviero Toscani neve örökre összeforrt a divatipar történetének legmerészebb kampányaival.

Az 1942-ben Milánóban született művész már a génjeiben hordozta a fotográfia szeretetét, hiszen édesapja a Corriere della Sera fotóriportere volt. A fiatal Toscani a zürichi művészeti főiskolán tanult, majd hamar megtalálta egyéni hangját a divat- és reklámfotózás területén. Munkái már a kezdetektől sem a megszokott, idealizált világot mutatták,  helyette a valóságot kereste a kamera lencséjén keresztül.

A Benettonnal való házassága – ahogy ő maga nevezte ezt az együttműködést – 1982-ben kezdődött. Luciano Benetton személyesen kérte fel, hogy frissítse meg a márka arculatát. Amit ezután alkotott, az nem egyszerűen reklám volt, hanem társadalmi vita-katalizátor. Az első években még “csak” különböző bőrszínű modellek szerepeltek együtt a kampányokban, ami akkoriban önmagában is forradalminak számított.

De Toscani nem állt meg itt. A ’90-es években már olyan témákhoz nyúlt, mint az AIDS, a háború, a rasszizmus vagy a halálbüntetés. Leghíresebb – és egyben legvitatottabb – kampányai közé tartozott egy AIDS-beteg aktivista halálos ágyán készült fotója, egy olajjal szennyezett tengeri madár képe, vagy éppen egy véres katonaruha. A reklámok nem termékeket, hanem üzeneteket közvetítettek, és ez akkor teljesen új megközelítésnek számított.

Módszere egyszerű volt: a valóság nyers és kendőzetlen bemutatása. Ahogy ő fogalmazott: “Miért kellene egy pulóvert két mosolygó modellel reklámozni? A pulóver így is, úgy is pulóver marad.” Helyette olyan társadalmi problémákra irányította a figyelmet, amelyekről általában nem szívesen beszélünk.

A Benettonnal való együttműködése 2000-ben ért véget, amikor egy halálraítélteket bemutató kampánya túl messzire ment még a márka számára is. De Toscani nem változott – továbbra is hitt abban, hogy a fotográfia és a reklám feladata nem a szép illúziók kergetése, hanem a valóság bemutatása és a párbeszéd elindítása.

Munkássága alapjaiban változtatta meg a reklámipart. Megmutatta, hogy egy márka nem csak terméket, hanem értékrendet is képviselhet, és hogy a sokkoló őszinteség néha hatásosabb lehet, mint a legszebb hazugság. Bár módszerei vitathatóak, hatásuk vitathatatlan – a mai napig hivatkozási alapként szolgálnak, amikor a reklámok társadalmi felelősségvállalásáról beszélünk.

Toscani szerint: “A provokáció az egyetlen út a kreativitáshoz”. És bár sokan kritizálták, hogy a társadalmi problémákat használta fel reklámcélokra, tagadhatatlan, hogy olyan témákat hozott be a közbeszédbe, amelyekről máskülönben talán sosem beszéltünk volna.

Az évkezdet mindig a megújulás jegyében telik, egy nagy hétfővel indítjuk az évet, lendületesen és nagy elhatározásokkal vágunk bele, hogy megvalósítsuk azokat az álmainkat és vágyainkat, amik még váratnak magukra. Itt nem csak a munka, család, utazás vonalon mozoghatunk, hanem az egészség és szépség irányban is van miben kiteljesednünk. Ezeknek a céljainknak az elérésében nyújt valódi segítséget az Avon, aki a 2024-es év legjobb termékeiből ad remek válogatást. A tavalyi év csodái közül jól jön a januári megújuláshoz az Anew arcmaszk, a szabadalmaztatott protinolt tartalmazó Anew regeneráló arckrém és a minden hangulatot felülíró szikrázó szemceruzák széles palettája.

Fontos, hogy a bőrünk elég nedvességhez jusson és azt tárolni, feldolgozni is képes legyen. A szérumok és krémek mellett ehhez nagy segítséget nyújtanak a különféle arcmaszkok is, amelyek remek lehetőséget kínálnak egy kis pihentető énidőre, miközben hatékonyan táplálják a bőrünket. A téli időben – nem is gondolnánk mennyire – ki tud száradni a bőrünk. A hideg levegő, a szél, a fűtés, mind-mind hatással van a bőrünkre, egytől egyig szárítják. Az év eleji ragyogásunkhoz elengedhetetlen, hogy mindent megtegyünk a hidratált bőrért: az Avon Anew hidratáló és bőrfeltöltő 10 perces arcmaszk használatával akár megkettőzhetjük az arcbőrünk hidratáltságát, ami puha és kellemes tapintású lesz. A maszk hatékonysága a kétféle hialuronsavnak köszönhető, képes elérni a bőrfelszín mélyebb rétegeit is.

A jól előkészített és feltöltött bőrnek már csak egy igazán jó nappali/esti krémre van szüksége, az Avon Anew regeneráló krém az Avon által szabadalmaztatott protinollal segít megőrizni bőrünk fiatalos rugalmasságát, ragyogását és egészséges külsejét. A tavaly májusban megjelent krém pont ezen vágyainkhoz nyújt segítséget, használatával akár 7 nap alatt 7 erőteljes hatást érezhetünk és láthatunk bőrünkön. A krém ugyanis segíthet fokozni a bőrünk kollagéntermelését, sima és hidratált érzetet biztosít és a mindenki által rajongott niacinamiddal elősegítheti a bőrfelszíni sejtek megújulását, miközben mérsékeli a finom vonalakat és ráncokat, feszesiti és megerősíti a bőrt és növeli annak ragyogását, mindemellett intenzíven hidratál is.

Ha pedig már ragyog a bőrünk, akkor a sminkünk is igazán csilloghat. Ehhez tökéletes választás a Avon Glimmerstick Diamond szemkontúrceruza. A szem a lélek tükre, azaz nem hagyhatjuk ragyogó megjelenés nélkül! Most pedig  a Glimmerstick Diamond szemkontúrceruzával ez a ragyogás egy mozdulattal elérhető. A legújabb árnyalatok között válogatva mindenki megtalálhatja a számára ideálisat, ami illik a hangulatához és a szeme színéhez, és amivel nem csak a partik alkalmával jelenhet meg, hanem feldobhat vele egy átlag hétköznapot is.