MIRELLE Atelier

A nyári fesztiválszezon és a hőség már javában tombol, a tudatos hidratálás pedig sosem volt ennyire stílusos, elegáns és mélyen jelentőségteljes. A Waterdrop idén újra bebizonyítja, hogy a legapróbb mindennapi rutinunk – mint a tiszta víz fogyasztása – egyben az önkifejezés és a szolidaritás erőteljes eszközévé is válhat. Különösen igaz ez most, a Budapest Pride felvonulás közeledtével, amikor a társadalmi felelősségvállalásunkat is megmutathatjuk a világnak.

A márka idei üzenete kristálytiszta: légy jelen, igyál tudatosan, és ünnepeld a sokszínűséget minden egyes kortyban! Az exkluzív, limitált Drink with PRIDE kollekció nem csupán a nyári ruhatárunk és a fesztiválszettjeink legmenőbb statement kiegészítőit vonultatja fel, hanem egy alapvető emberi értéket állít a középpontba. Ez a kollekció az egymás iránti feltétlen elfogadásról szól, és annak a jognak az elismeréséről, hogy mindenki önmaga lehessen, pontosan úgy, ahogy a saját egyedi teljességét a legszebben meg tudja élni.

A dizájn és a fenntarthatóság találkozásából született kollekció kulcsdarabjai tökéletesen illeszkednek a pezsgő nyári mindennapokba. A kollekció szíve a megszokottnál nagyobb méretű, varázslatosan szivárványszínű Rainbow üvegkulacs, amely praktikus füles kupakjával a környezetszennyező műanyag palackok stílusos, környezetbarát alternatívája. Mellé érkezik a limitált Celebration doboz, amely 25 darab Microdrink italkockát rejt 11 különböző, vibráló ízben, hogy a folyadékpótlás valóban színes és változatos élmény legyen. A szabadtéri programokhoz és városi piknikekhez az ultrakönnyű, puha és villámgyorsan száradó Pride mikroszálas törölköző nyújt tökéletes kényelmet, míg a felvonulás és a koncertek forgatagában a sikkes Pride papírlegyező hoz azonnali, hűsítő felüdülést.

A Waterdrop elkötelezettsége ráadásul jóval túlmutat a szép dizájnon: a márka immár ötödik éve a Rainbow termékek eladásából származó bevétel 10%-át közvetlenül két kiemelkedő szervezet, a Queer Base és az Outright International számára ajánlja fel. Ezek az alapítványok az LMBTQIA+-közösségek jogaiért, a globális szolidaritásért és a rászorulók pszichoszociális támogatásáért dolgoznak nap mint nap.

A nyári hőség és a hosszúra nyúló esték tökéletes alkalmat kínálnak a Közel-Kelet lüktető, fűszeres és végtelenül friss konyhájának felfedezésére, amikor a nehéz fogások helyét átveszik a hűsítő mártogatósok, a citrusos aromák és az illatos, parázson sült húsok. Az autentikus élmény megélésére tökéletes a budai oldal nyüzsgő középpontja, a Széll Kálmán tér, a Pingrumba oázisa. A pesti Dobrumba kistestvére a budai origóban is meghonosította azt a kozmopolita, de igencsak otthonos vendéglátást, amely a Földközi-tenger keleti medencéjétől egészen Indiáig merít a gasztronómiai tradíciókból. Az otthonos, puha árnyékokkal és szerethető fénnyel teli terekben szálló fűszerillat azonnal kiszakít a hétköznapok rohanásából.

Az asztalra kerülő fogások sorát a közel-keleti étkezések elmaradhatatlan alapkövével, a hummusz és a jeruzsálemi saláta párosával érdemes indítani. A levantei konyha sarokkövének számító csicseriborsó-krém évszázadok óta a közös étkezések és a megosztás szimbóluma, amely a régió szinte minden kultúrájában központi szerepet tölt be. A Pingrumba verziója a selymességével és a tahini kiegyensúlyozott arányával hódít, miközben a tetejére halmozott jeruzsálemi saláta hozza meg a várva várt nyári frissességet, a roppanós textúrát. A friss zöldségek és fűszernövények, valamint a tiszta olívaolaj elegye csodálatos kontrasztot alkot a krémes bázissal, amit gőzölgő, puha pitával tunkolva a legélvezetesebb elfogyasztani, de pirított gluténmentes kenyérrel is páratlan élmény.

A hűsítő nyári kínálat kihagyhatatlan szereplője a hideg sült paprika leves, amelyben a tahini krémes selymessége tökéletesen simul a paprika mély, édeskés karakteréhez. A fogás izgalmas textúráját a mandula roppanóssága, vibráló, nyári frissességét pedig a ribizli fanyar eleganciája koronázza meg.

A meleg előételek közül kiemelkedik a gránátalmával tálalt csirkemáj, amely a merészebb, karakteresebb ízek kedvelőinek nyújt nagyszerű élményt. A belsőségek gránátalmasziruppal történő házasítása a perzsa gasztronómia egyik legnemesebb öröksége, a savanykás, az édeskés és a mély, szaftos ízek tökéletes egyensúlyára épül. A Pingrumba klasszikusai között előkelő helyet foglal el ez a fogás. A hirtelen megkapatott májat a sűrű, gyümölcsös szósz elegánsan bevonja, miközben a rászórt, rubinvörös magok friss fanyarságukkal tökéletesen ellensúlyozzák a máj nehezebb karakterét.

A Pingrumba egyik legautentikusabb fogása kétségtelenül a shakshuka. Az észak-afrikai, tunéziai gyökerekkel büszkélkedő shakshuka dús, fűszeres paradicsomágyban tálalt tojásos alapja mára az egész közel-keleti régió univerzális és megunhatatlan kedvencévé vált. A Pingrumba shakshuka-univerzumában megtalálható szaftos, fűszeres borjúhúsgolyókkal gazdagított fogás komoly, tartalmas tétel. A sűrű, sült paprikától és érett paradicsomtól édeskés, finoman csípős szószban tökéletesen lágy marad a tojás, a falatnyi borjúfasírtok tiszta íze és textúrája pedig teljessé teszi az öntöttvas edényben érkező rusztikus fogást.

Az intenzív fűszerezésű ételek és a nyári meleg mellé elengedhetetlen pár hűsítő ital. A ház szezonális koktélkínálatában megtalálható sake alapú Yuzu Twirl ideális választás. Nem véletlen, hogy a Kelet-Ázsiából származó, rendkívül komplex aromájú citrusfajta, a yuzu a modern bárkultúra egyik legizgalmasabb alapanyaga, amely a mandarin, a grapefruit és a citrom legszebb jegyeit egyesíti. A koktél fanyar, elegánsan kesernyés és élénk savai remekül rezonálnak a közel-keleti konyha fűszereivel, különösen a gránátalmás csirkemájjal és a shakshuka gazdag paradicsomosságával. A Pingrumba-élmény így válik kerek, egész estéssé váló gasztronómiai programmá.

Kérem alássan, megdőlt a tévhit: a nyár a belvárosi flaszteren is piszkosul élvezhető. A Grumpy csapata bebizonyította, hogy van az a hely és van az a kínálat, ami a mediterrán hangokat úgy felerősíti az ember lelkében, hogy röpke pillanatok alatt jut el a Klauzál utcából Fréjus-be. A Klauzál a belvárosi brunch-origó, ez az a vidék, ahova minden valamirevaló turista reggelizni jár. Nem is csodálom, a választék igen széles, mire az ember lejön a körútról, a világ illatorkánját szeli át, bejárva szigetet, kontinenst, hogy a végén megpihenjen a kozmopolita külsővel, jóféle délszaki hangulattal megáldott Grumpy-ban és megállapodjon.

Pest felett az ég

Így tettünk most Edömérrel, randevúink következő etapját ide, ebbe a bájosan vonzó, szerethetően köznapi, zsizsegő, élő szövetbe terveztük. Asztalt az utcára nyíló ablakba kértük, kint is, bent is, ebben a köztes létben kívántunk lenni, talján módra szemlélni a közt, élvezve a hátországunk minden kincsét. Az új, nyári étlap hívta életre a mostani látogatásunkat, megnézni, mivel rukkoltak elő Szisziék, de a klasszikus kedvencek csábításának most sem tudtunk ellenállni, mert van, amiért az ember visszajár.

A Grumpy tényleg egészen más nívón üzemel, mint a sima brunchozók, nem két szendvicsből akar életen át tartó profitot, itt a kínálat egésze maga a hely filozófiája, Sziszi vendégszeretetéből mindenki a maga módján, de biztosan részesül.

Könnyű ebédre vágytunk, koktéllal és sok történettel körítve, én rögvest megtaláltam az ideálist egy bazsalikomos gines long drink formájában, Edömér a brunch terminológiát követve egy Mimózában látta megtestesülni a tökéletest.

A nyári étlap számos nagysikerű fogást hív életre, olyanokat, amelyek Szisziék kívánságládájában landoltak, törzsvendégek kérték, a szezon, a hangulat vagy épp Sziszi fantáziája alkotta készre. Így egyensúlyozunk lélekben a ropogós kalamári falatok, a zöldekkel ügyesen körített, újkrumplival párolt branzino, a spárgával kínált steak, a felütött tojással besütött, gazdag shakshuka, a zöldség schnitzel és az omlós tésztaágyon készített spárga között.

Itt van választék

Edömér spárgavonalon mozog, a karakteres zöldhöz karakteres húst választ, jöhet a steak. Nálam a shakshuka és a branzino között zajlik a tusa, a lecsó a nyári létezésem alapja, de mivel Sziszi Gennaro branzínójaként hivatkozik a fogásra, rajongó lelkem dönt: Gennarónál ma senki nem interpretálja jobban és szerethetőbben az olasz konyhát, nincsenek kétségeim, minden hitemet Gerraróba és Sziszibe vetem.

A branzínóra picit várni kell, figyelmeztetnek, de jó társaságban és jó környezetben repül az idő, Edömérrel az elmúlt egy hétben felgyűlt eseményeknek épp a végére járunk, mire asztalunkra kerül a medium steak és a papírburok féltő óvásában párolt hal, amely csodásan omlós, tökéletesen hőkezelt.

Az adagok meglepően nagyok, eredeti terveink ekként módosulni látszanak. A magam részéről gondolkodás nélkül nekiszaladnék egynek Sziszi gyönyörűséges french toastjaiból, ebben a gluténmentesség azonban megakadályoz, de mivel mostanában a fagylaltkészítés is a szenvedélyévé vált, így van mit tesztelnem, örömmel választom a minden földi jóval megpakolt fagylaltkelyhet. Edömér is tipródik, túl sok az inger, a végén enged a házias konyha csábításának és egy adag túrógombócot kér. Kis adag? Egészen apró. Öt pici gombóc. Teli levesestányér érkezik, érzéki kompozíció, a kora nyár tányérra téve, Edömér boldogan falatozik. A desszertek mellé a környék legjobb kávéja jár. Itt biztonsággal kérhetünk cortadót, egy nyelvet beszélünk, az ital hozza a fogások kvalitását.

A Grumpy-életérzés immár hazavihető

Vannak helyek, ahonnan az ember legszívesebben nemcsak a megnyugvást, hanem a fél kamrát is hazavinné. A Grumpy törzsközönsége addig ostromolta Sziszit az „ezt nem lehet valahogy megvenni?” kérdéssel, míg a kívánságláda tartalma végül testet öltött. Májustól a Klauzál utcai hely szintet lépett: elindult a Grumpy Deli. Ne egy arctalan webaruházra gondoljunk, hanem egy mélyen személyes, sallangmentes frankofón válogatásra. A polcokon és a virtuális kosarakban azok a megalkuvást nem tűrő granolák, a kávé mellé szánt, időt megállító vajas kekszek és különleges francia olajok landoltak, amelyekből elég egyetlen csepp, hogy a saját konyhánkban is reprodukáljuk a megszokott Grumpy-minőséget. Sziszi továbbra sem a trendeket, hanem az őszinte ízeket követi. A különbség csupán annyi, hogy a laza, belvárosi dolce far niente most már a saját étkezőasztalunknál is folytatódhat.

A nők szerepe megkérdőjelezhetetlen a filmkészítésben, a filmes szakma mégis sokáig mellőzte a női hangokat, a női látásmódot. Ennek a hiánynak a pótlására, a női alkotók támogatására és a filmipari sokszínűség erősítésére jött létre a La Femme International Film Festival Europe (LAFIFFE). Jelen voltunk az esemény nyitó sajtótájékoztatóján, most pedig már a frissen kihirdetett eredményekről számolhat be.

Az első alkalommal megrendezett európai fesztivál ünnepélyes gálaműsorral zárult a Hilton Budapest nagytermében, ahol átadták a kategóriák győzteseinek járó elismeréseket. A rendezvény az elmúlt napokban rendkívül pezsgő nemzetközi filmes együttlétet és közös gondolkodást hozott Budapestre. A Cinema City Mammut 2 moziban zajló vetítéseken közel 80 filmet láthatott a közönség, a szakmai párbeszédet pedig intenzív panelbeszélgetések mélyítették el neves hazai és külföldi szakemberek, producerek és stúdióvezetők részvételével.

A díjazottak között négy magyar vonatkozású produkció is szerepel. A legjobb rövidfilm díját Nagyistók Edit „Immortals” című alkotása kapta. A zsűri különdíjjal ismerte el diák rövidfilm kategóriában Varga Anna Boglárka „You are gonna kill a deer!” című munkáját. Az Origo Studios által felajánlott különdíjat a Fekete Fruzsina és Horváth Áron által írt „Forsaken” forgatókönyv nyerte el. Szintén magyar érintettségű a legjobb rövid dokumentumfilm, amelyet a Linda Marian rendezte amerikai produkció, a „Rocky’s Story” érdemelt ki.

A főbb nemzetközi kategóriákban a legjobb nagyjátékfilm a portugál-amerikai koprodukcióban készült „Honeyjoon” lett, Lilian T. Mehrel rendezésében. A legjobb dokumentumfilm díját a portugál „We are Two abysses” kapta. A fesztivál díszvendége, Arta Dobroshi koszovói albán színésznő és producer inspiráló filmes, illetve társadalmi munkásságáért vehette át az idei Legenda Díjat. Az esemény bebizonyította, hogy a női hangok ereje és a tapasztalatok megosztása megkerülhetetlen értéket teremt a filmművészetben.