Sercegés és erdőzúgás

Vannak örömmel forgatós szakácskönyvek, amelyekből nem feltétlen az azonnali főzéshez keressük ki a receptet, inkább a minőségi énidőhöz tesznek hozzá a jelenlétükkel. Ilyen Segal Viktor és Vida József közös alkotása, a Széchenyi Zsigmond idézetekkel tarkított, erdei finomságokat felvonultató gasztrokalandkönyv.

segalkonyv_v

A tematika már önmagában izgalmas, hiszen az elmúlt húsz évben annyi irányból fogtuk meg, értelmeztük újra, teremtettük meg megint és megint a saját gasztronómiánkat, de valahogy a vadak, a halak, az erdő és mező kincsei kicsit mindig perifériára szorultak. Persze szeretjük, hiszen különlegességet, egyedi hangot csempésznek a konyhába, a nagyüzem mellett megcsillantva a valódiság régen látott értékét, de mégsem tudtak soha igazán reflektorfénybe kerülni.

Nagy öröm számomra, hogy az erdő, a természet adta kincseket nem csak a vadakon keresztül szeretné bemutatni a könyv, hanem azt a sokszínűséget öleli fel, amelybe a gombáktól, a bogyókon át, a halakig minden beletartozik. A könyv és alkotói nem ragaszkodnak a természetben való főzéshez, de bőséggel akad olyan fogás, amelyet el lehet készíteni a szabad ég alatt, elfogyasztani meg aztán végképp itt érdemes.

Az ízléses gasztrofotók, a kellemes természetfotók, a jó hosszúságú, informatív, de mégis személyes bevezetők mellett a könyvben átgondolt, könnyen kivitelezhető recepteket találhat az olvasó, amelyek segítségével könnyedén megidézhető egy nagyon szeretnivaló, emberléptékű konyha, amelyben tényleg fő vezérelv a szezonalitás, és amely nem csak használja, hanem végtelenül becsüli is a természetet, a környezetét.

Tags: ,

  • Digg
  • Del.icio.us
  • StumbleUpon
  • Reddit
  • Twitter
  • RSS

Honorokban mért idő

2021 van, és immár a fiatalságom második éve fullad otthon töltött órákba. Tavaly tavasszal, a karantén kezdetekor én is nagy motivációval vágtam bele az edzésbe, amikor még nem is sejtettem, hogy egy évvel később sem fogok tudni mást kezdeni, mint otthon ülni. A kezdeti lelkesedésem azóta megkopott, és a sokféle sportág, amit itthon tudtam űzni kikopott. 

Amikor ősszel bejelentették, hogy megint online oktatás lesz, kicsit pánikba estem, hogy most mi lesz velem, ha nincs heti 5 testnevelés órám és az idő sem elég jó ahhoz, hogy görkorcsolyázni tudjak. Na, igen, nem is történt semmi. Nem csináltam konkrétan semmit.  Csupán megfogadtam, hogy rögtön, az első napsütéses napon megyek görkorcsolyázni, hogy a mozgás kicsit fizikailag és mentálisan is helyre rakjon, a hosszú és unalmas tél után. Szerencsémre az első igazi tavaszi nappal jött is a tesztalanyom, a HONOR Watch ES, majd két héttel később megérkezett a nagy testvér, a HONOR Watch Gs Pro is. 

Az elmúlt egy hónapban igyekeztem mindkét órát alaposan kipróbálni, a lehető legtöbb funkciójával együtt, ami valljuk be egyiknél sem volt könnyű, hiszen rengeteg mindenre képesek, különösen a Honor Watch Gs Pro. A képességeik mellett természetesen a megjelenésükkel is foglalkoztam, hiszen – még ha karanténban is, de – egy 16 éves lányként nekem is fontos, hogy mit mivel és hogyan viselek. Ez az első darabnál nem is okozott nagy gondot, hiszen egy egyszerű, vékony, letisztult óráról beszélünk, minden ruhámhoz remekül passzolt, főleg, hogy meg a számlapot is az öltözékemhez tudtam igazítani, a huawei health appon keresztül (ami egyébként – boldogan tapasztaltam, hogy – az iOS rendszert futtató okostelefonon is hibátlanul működik). 

Virtuális szünet két óra között, és egy kis virtuális tavasz a kijelzőn

Virtuális szünet két óra között, és egy kis virtuális tavasz a kijelzőn

A második órával kicsi több dolgom volt, hiszen egy jóval méretesebb, sokkal férfiasabb óráról beszélünk. Itt még a számlapok között is kevesebb színes, vidám mintát találtam. Személy szerint én imádom a férfias megjelenésű órákat, ezért is gondoltam még a teszt előtt, hogy valószínűleg ez jobban fog tetszeni. A markáns dizájn azonban meglehetősen nagy mérettel jár. Nekem túlságosan naggyal, így a csuklómon kis sebeket is okozott. Természetesen nem véletlenül ekkora, hiszen, mint azt feljebb említettem, rengeteg mindenre képes – és nem csak szoftveresen – az eszköz. Ami teljesen megdöbbentett, az a vízkifújó nyílás az oldalán, sosem láttam ilyet még egyetlen vízálló eszközben sem. Nagyon tetszett, szerintem plusz élmény az úszás végén megnézni, hogyan csöpög ki a víz az óra oldalán, miközben az egy erősebb sziréna hangját utánozva ordít. Igen, ordít. Ugyanis az óra igencsak hangosan kommunikál a tulajdonosával, de szerencsére a hangerősség könnyedén beállítható. A beállításokban rengeteg más hasznos dolgot is testre szabhatunk, talán az egyik leghasznosabb a kedvenc funkcióink főoldalra tűzése. Nekem mindkét órán ugyanazok szerepeltek itt, pulzusmérés, a stressz szintem mérése és az alvásom adatai. 

A kendőzetlen igazság a pulzusomról

A kendőzetlen igazság a pulzusomról

Ezekből csupán a legfontosabb adatokat látjuk a kijelzőn, részletesebben a telefonon lévő saját alkalmazáson belül tudjuk megtekinteni. Ezekkel a funkciókkal már korábbi okosóráminál találkoztam, kivéve a stressz méréssel. Már a korábban tesztelt HONOR óránál meg is írtam, hogy milyen szívesen kipróbálnám, ha lenne rá lehetőségem. Most volt. Kiderült, hogy rendkívül stresszes vagyok. Tisztában voltam vele, hogy szociális eseményeknél a stressz szinte teljesen felemészt, de azt nem hittem volna, hogy az online órákon is ugyanolyan ideges vagyok, mint egy vagy több idegen emberrel való találkozásnál.

Pokémon-vadászat sétának álcázva, vagy fordítva

Pokémon-vadászat sétának álcázva, vagy fordítva

 A stresszintem elemzésénél csak egy jobb program van: a rengeteg sport funkció. Szinte mindent lehet velük mérni. Tudják rögzíteni kinti vagy benti futást, gyaloglást, úszást, biciklizést szintén szobában vagy levegőn, túrázást, a síelésnek több fajtáját, evezést és még sok mindent. Az első óra egy kicsivel kevesebbet képes mérni ezeknél, de így is több mint 90 sportnál lehet társunk. Nálam állandó probléma volt, hogy elfelejtettem bekapcsolni a mérőt egy tevékenység kezdetekor, szerencsére az órák felismerik a tevékenységet, így – ha egy kicsit késve is indul, de – nem marad el a teljes edzés rögzítése. Ha ez nem lenne, akkor valószínűleg egyszer sem vettem volna fel mozgás adatokat ebben az évben, hiszen gyakran megfeledkeztem róla, hogy van rajtam óra. Ez részben annak is köszönhető, hogy egyszer bekapcsoltam az éjszakai módot, aztán napokra jól el is felejtettem kikapcsolni, és – igazi műszaki lévén – jó darabig nem is jöttem rá a problémára. 

Egyszóval a karanténévben is praktikus dolog az okos karóra, hiszen az amúgy is részint a magunk analizálásával töltött időt hasznossá képes tenni, olyan objektív adatokkal gazdagítva önnön feltérképezésünket, amelyek valóban hozzáadhatnak egy életmódváltáshoz vagy csak ahhoz, hogy tudatosabban, egészségtudatosabban éljük az életünket.

Telefonként is remekül funkcionál

Telefonként is remekül funkcionál

Tags:

  • Digg
  • Del.icio.us
  • StumbleUpon
  • Reddit
  • Twitter
  • RSS

Utazzunk szemüvegben!

Aki ismer, tudja, hatalmas szemüvegkeret-fanok vagyunk. Anna a simulékonyabb példányokat kedveli, én a kicsit harsányabb, de nem öncélú, hanem a személyiségemmel összhangban lévő modellekben találom meg a számításaimat.

Természetesen alap a magas minőség, a szemünk mindennél többet ér, de a minőségi lencse mellett a kialakítás, az anyagok, illetve a mögöttes tartalom is fontos. Éppen ezért kedvelem a Nők korosztályának egyik szószólóját, Millie Bobby Brown-t, aki meglepően érett gondolatait képes úgy közvetíteni a saját nemzedékének, hogy közben a korábbi generációkhoz is tud szólni.

Millie előző kollekciójának is volt egy jól felépített, erős vezérfonala, amely most is megtalálható a Vogue-gal közös #MBBDiaries kapszulakollekcióban, amíg tavaly a motivációs üzenetek jelentették az ívet, most a Millie-t inspiráló városok azok, amelyek jelentéstartalommal töltik meg a kereteket.

MARBELLA MBB x VOGUE EYEWEAR (5)_v

A négy – Marbella, New York, London és Los Angeles ihlette – meglehetősen markáns külsővel rendelkező keretből könnyű és nehéz is csemegézni: egyrészt naná, hogy találni benne számunkra is ideális darabokat, és naná, hogy nem egy ilyennel hoz össze a sors (Hogy válasszunk?!). 

MBB X Vogue mostani kollekciójának keretei közül számomra a Marbella a legvonzóbb, a laza nyári hangulathoz illő színekben választható darabból többet is el tudnék képzelni, mondjuk a fukszia színűt és a kéket.

A L.A. keret igazi klasszikus, úgy repít vissza gyerekkorom nagy nyomozós sorozataihoz, mint a villám, mégsem poros, nagyon is friss, pont annyit őrizve meg az eredeti vonalvezetésből, ami a retro esetében egészséges. A New York ihlette keret modellje nyugodtan lehetett volna Audrey Hepburn is, szinte látom rajta ezt a furcsa, izgalmas, ügyesen letisztult keretet. A londoni inspiráció pedig hozza azt a játékosságot, amit az előző kollekcióban megszerettem, ebben a furcsa, de nagyon jól hordható darabban minden ott van, amiért szeretni lehet.

MBB x VOGUE EYEWEAR_LONDON florence by mills (2) (1)

Tags: ,

  • Digg
  • Del.icio.us
  • StumbleUpon
  • Reddit
  • Twitter
  • RSS

Sandwich grófja és a nápolyi pizza – gasztromese a kedvencekről

Bár nem mondhatnám, hogy a Nőket nagyjából születésük óta nem fertőztem agyon a gasztronómia, az alapanyagok és a világ konyháinak feltétlen imádatával, Kalas Györgyi új könyve kapcsán azért egy kicsit sajnáltam, hogy:

  • A Nők nem épp 4-8 évesek,
  • Györgyi nem 10 éve írta meg a könyvét.

Ugyanis, ahogy egy múlt heti, kora nyárinak vagy késő tavaszinak nevezhető este, a teraszon ücsörögve olvastam a könyvet, egyetlen dolog hiányzott: egy mindenre fogékony kis elme, aki az ölembe kucorodva hallgatja a leírtakat.

Györgyi könyve tudniillik pont ennek a korosztálynak szól, és annak ellenére, hogy ennek a korosztálynak szól, meglepően sok adat és tény kap benne helyt, úgy, hogy nem egyáltalán nem egy száraz, lexikális tudásra épülő könyvet forgat az ember. Ügyesen oszlik el a lapokon minden infó, emészthető adagokban kerülünk közel egy-egy ikonikus, a gyerekek által a legtöbb esetben rajongásig kedvelt ételhez, ismerjük meg az eredetét, az alapanyagairól is sokat megtudva. Az igazi ikonikus, gyerekbarátnak is nevezett ételek sorában megtalálhatjuk – többek között – a hamburgert, a szendvicset, a pizzát vagy épp a szusit. Ezek közül néhánynak az elkészítésében is segít a szerző, a könyv végén akad pár gyerekszakácsokra optimalizált recept.

A történetekhez nagyon sokat hozzáadnak Horváth Ildi rajzai, a szöveg és a kép kéz a kézben viszi közelebb a következő generációt a gasztronómia megismeréséhez, hogy az étkezés minden esetben túlmutasson a szimpla táplálékfelvételen. Egy biztos, hogy a kedvencek bemutatásán keresztül gyerek és szülő egyaránt kedvet kap a mindennapjainkat megszépítő vagy csak ünnepekkor, nyaraláson elénk kerülő fogások, alapanyagok történetének megismerésére.

sandwich

Tags: ,

  • Digg
  • Del.icio.us
  • StumbleUpon
  • Reddit
  • Twitter
  • RSS