MIRELLE | gasztro- és lifestyle magazin

Az áprilisi szeszélyesség, a feltámadó szél és szemerkélő eső ellen Annával a biztos nyárba menekültünk a napokban: felkerestük a nemrég nyílt JUNE Budapestet a Mom Park aljában és megmerítkeztünk a mediterrán életérzésben. A June nem csak nevében, hanem hangulatában is a kora nyár frissességét, üdeségét, lendületét hozza. Itt még nincs kánikula, a szél még a májusi virágok múlóban lévő illatával terhes, miközben a nap már finoman bronzba vonja a bőrünket. Ez az az idő, amikor még nem az árnyékot keressük, hanem a nap éltető sugarait, a fény misztériumát élvezzük.

A JUNE ezzel az üdeséggel fogad, textíliáiban Itália integet felénk, hangulatában és az étlapon finoman Közel-Kelet, miközben a magyar jegyek is – nagyon tudatosan – helyet kapnak a kora nyári nap alatt. A dolce vita hangulatába öltöztetett vendégtér szinte örvénylik körülöttünk, a süllyesztett bárpult, a hatalmas üvegfelületek és az ügyesen izolált, de a boxos hatást messze kerülő szeparék lehetőséget teremtenek az intimebb jelenlétre a térben, a napi bélyegzővel ellátott étlapon pedig békés együttélésben kínálják magukat a kelet és Kelet-Európa legjobb fogásai, mediterrán tételei bízva a sharing adta lehetőségekkel élő vendégek fantáziájában. Merészen hagyatkoznak annak jó ütemérzékére, de teszik mindezt a jól szabott étlap biztonságában.

A belső tér komplexitásához szervesen hozzátartozik a zenei világ és a csevegő vendégek hangja, megteremtve azt a fajta mediterrán nyüzsgést, ami csak tovább növeli a hely autentikusságát. Ebben a vibráló közegben érkezik a grillpadlizsán, amely hibátlan állagával könnyed ellenpontjaival, lágy krémességével hódít, rajta savanyított hagyma, mellette pirított csicseri és a rubin gránátalma-szemek, alatta pedig tahinis joghurt.

A zöld shakshuka igazi remekmű, az egymást szerető alapanyagok a chili szentségében találkoznak, a melengetően csípős, teljes fogásként is értelmezhető mennyiséget posírozott tojás koronázza.

Kerül még elénk roppanós vadbrokkoli, valamint egy miso lazac bowl, grillezett lazaccal, vadrizzsel és quinoával, amely színében is megidézi a nyarat, valamint jalapeno burger mediumra sütve, naked, azaz bucimentes állapotban érkezik, ropogósra sült bacon-kalapot viselve. A hús hibátlan, a kisebb-nagyobb porciónyi fogásainkkal teljes egésszé válik.

Közben egy-egy Sunset Spitz Martini eleganciáját élvezzük, kilépőként pedig egy karakteres, olasz pörkölésű, 100% arabica eszpresszóval zárjuk ezt a hibátlan, napfényes, különleges budai gasztro-kalandot. A JUNE nem csak ebédre, hanem vacsorára, reggelire, egy koktélra vagy épp egy hétvégi brunchra is várja vendégeit, remek konyhával és a nyár ígéretével.

A kis színpadok intimitásával semmi sem ér fel. Ahol a színész és a közönség között egy újféle minőségű kapcsolat jön létre, ahol a színjátszás őszinteséggé válik, a manírok mozdulattá szelídülnek. Ebben a térben a kisebb lendület is elég, a távolság hiánya koncentráltabbá teszi a mondanivalót, az arcot kapó közönség pedig felszabadítja az előadót, s valami egészen egyedi születik itt, estéről estére.

A Víg Szalonban Hegyi Barbara önálló estjén az életén, családja történetén kalauzolja át vendégeit. Zabolázatlan életörömmel mutatja be azokat, akik valaha is megfordultak az élete színpadán: szülőket varázsol, tantikat, családi özvegyeket hív életre, meginvitálva a közönséget a nagy közös asztalhoz. Mesél a gyerekéveiről, a színházhoz kötődő viszonyáról, mintha egy évszázad társasági lapjaiból szemezgetne. A legjobb filmgyári történetekkel szórakoztat, receptek buktatóin vezet át, csodás és teljességgel hihető adomákat mesél férfiakról. Emléket állít a kollektív történelmünk fájdalmait megélő családtagjainak és ismeretlen hősöknek, miközben féktelen energiájával ő maga is végig jelen van, mintha ezekből a puzzle-darabokból ott, a szemünk előtt építené fel önmagát, és adna magyarázatot saját lényére.

A darab hibátlanul szerkesztett, jó ritmusérzékkel összeállított stand-up. Dinamikájában ott a közönséggel való együttműködés lehetősége, de nincs benne kényszer, aki úgy érzi, az pusztán sodortatja magát a történetekkel. Ha nagyon keresnem kéne, hogy mire emlékeztet műfajában és felépítésében ez az este, akkor leginkább Vámos Miklós Lehetetlen című egykori műsorát említeném, amely hasonló, színházi környezetben mutatta be egy-egy életút mérföldköveit.

Hegyi Barbara azonban egymaga viszi a szót, ezernyi módon elevenítve fel a múltat, történeteiben az élet szeretete, az étel szeretete a vezérfonál. Felszabadító és egyben elgondolkodtató est, amelyen együtt szavalhatunk Verlaine-t franciául, osztozhatunk a legjobb pulyka receptjében és versenyezhetünk azon, hogy tudjuk-e pontosan melyik fogást milyen eszközzel illik elfogyasztani. Mindezt jó szívvel és kiváló humorral tálalva.

Egészségünkre.

(rendező: Tollár Mónika)

A Béke régóta a kedvenc elvonulós helyeim közé tartozik a városban, nagyon szeretem a Zsolnay Kávéházat, amihez különösen kedves emlékek fűznek és az emlékeknek sora szerencsére tovább gyarapítható. Most – az anyák napi meglepetésnek egyenesen tökéletes – Sisi’s Garden kollekcióval ismerkedtünk meg a Nőkkel. Anna az ünnepek idejére hazalátogatott, így ebben a ragyogó tavaszban vált esedékessé megülni ezt az ünnepet is, ha már így együtt vagyunk.

A Radisson Blu Béke Hotel patinás falai között működő Zsolnay Kávéház idén tavasszal valóságos virágoskertté változott. Bechmann György cukrászmester legújabb víziója, a Sisi’s Garden kollekció nem csupán szemet gyönyörködtető kreációk sora, hanem igen tudatosan felépített tisztelgés Erzsébet királyné emléke előtt. A titkos kertet nem csupán a királynő kedvenc virága, az ibolya inspirálta kollekció alkotja, hanem az ahhoz kapcsolódó különleges szerviz a lila dekorációval egyedivé tett vendégtérben.

Miért is az ibolya?

Erzsébet királyné életét a végletek jellemezték: megszállottan ügyelt 50 centiméteres darázsderekára, és rajongott bizonyos desszertekért, amelyeket főétel helyett fogyasztott. Sisi imádta a kandírozott ibolyát és az ibolyafagylaltot, amelyet a bécsi Demel cukrászdából rendelt legszívesebben. Az ibolya nemcsak a kedvenc színe volt, hanem az íze is megnyugtatta, idővel ez a virág a királyné személyes márkájává, belső világának és melankóliájának kivetülésévé vált. Az ibolya egyébként a tizenkilencedik századi virágnyelvben a szerénységet, a hűséget és a rejtőzködő szépséget jelképezte, ami tökéletesen rezonált Erzsébettel.

Az ibolyafagylalt a királyné abszolút kedvence volt, amelyet Sztáray Irma udvarhölgy feljegyzései szerint gyakran fogyasztott uzsonnára. Ez az édesség valódi ibolyakivonatot tartalmazott, amelynek előállítása rendkívül munkaigényes volt. A kandírozott ibolyaszirom egy másik emblematikus csemegéje volt. Egyébként az ibolya virága az emberi szervezet számára nehezen emészthető rostokat tartalmaz, így a 19. századi arisztokrata hölgyek körében azért is vált népszerűvé, mert a sokuk életét meghatározó diétát alig befolyásolta. Sisi kedvelte még az ibolyás szörpöt és az ibolyával ízesített bécsi kávét is.

Klasszikus ízélmény 21. századi köntösben

Bechmann György kollekciója nagyon szép ívű, a mutatós, ibolyafókuszú monodesszert köré épülő italok, a ibolyával gazdagított krémmel töltött bonbonok a teljesség élményével ajándékozzák meg azt, aki belép Sisi kertjébe. A Zsolnay Kávéház tavaszi zsongása, a porcelánok finom koccanása, az egyedi szerviz együttesen teremtik meg a méltó keretet az anyák napi ünnepléshez.

Soha, egy pillanatra nem bántam meg, hogy a város addig ismeretlen szegletében, Csillaghegyen telepedtünk meg anno és kezdtük el a közös életünket. Ideérve egy csapásra megváltozott  a város perspektívája, az addig kirándulásnak számító Szentendre a szomszédom lett, és ebben az optikában a Római-part is egy nagyobb sétatávvá zsugorodott, amelyet gyakran – más-más célokat tűzve ki – tettünk és teszünk meg a mai napig.

Harcsahalászlé, éhező kutyával

A Római pont annyira nem a miénk, hogy mindig legyen ok díszbe öltöztetni a szívünket, közben meg pont annyira a miénk, hogy figyeljük a rezdüléseit, meglegyenek a törzshelyeink, ahova nem a hírverés, hanem a rutin viszi a lábunk. Ezért is örültem a kissé hűsre sikeredett március végén érkező meghívásnak: ünnepel az Evezős, ünnepeljünk vele. Mert az Evezős pont ez a belakott hely, ahova mindig visszatérünk, amit mindig jó szívvel ajánlunk, ahol a gluténmentességem sem akadály (van gm hekk, amit külön is sütnek), ahol lehet sütkérezni, árnyékból szemlélni a Megyeri-híd csúcsait, a szemközti part madarait, vagy a kacsázó, hintázó gyerekeket, ahonnan Yolán is boldogan csaholhat a biciklit kergető, futókkal kocogó vagy épp a Duna vizétől csöpögő kutyákra.

Ledérebben öltözve szoktam itt állni, de így se rossz

Évtizedes állandóság, szakmai alázat

Az Evezős Sörkert titka az állandó minőségben és a személyzetben rejlik. Bár az étterem jóval régebb óta a part szerves része, mégis idén jubilál, tíz éve annak, hogy ugyanaz a stabil és lelkes csapat tölti meg élettel a Római-part ezen szegletét, ami igen ritka kincs a vendéglátásban. Bár a szezon áprilissal indul a vendégek számára, a társaság már jóval korábban megkezdi a felkészülést, alakítanak a kínálaton, mindig ráncfelvarrnak egy kicsit, miközben nem feledkeznek meg azokról a fogásokról sem, amelyek nélkül mit sem érne egy jóféle Római-parti étterem. A számok is önmagukért beszélnek, egyetlen szezon alatt elképesztő, 5,2 tonna hekk sül ki aranybarnára a konyhán, ami jól mutatja, hogy a klasszikusok iránti rajongásunk töretlen.

Street food – egy csipetnyi hazai virtussal

Bár a nosztalgia fontos hívószó, az Evezős csapata tudja, hogy a fejlődés megkerülhetetlen. Az idei étlap finomhangolása során a vendégek igénye volt az iránytű. A kínálatban nagyobb hangsúlyt kaptak a nemzetközi street food tételek, de nem a megszokott megoldásokkal, hiszen a fogásokba belecsempészték a magyaros karaktert is. Az egyszerű hekk-savanyú-kenyér vonalon túl, az bőven kimozogva újult meg a tálalás is, egy könnyed bisztójelleget öltve.

Smash és sajtos is van

A „Társasági Kikötő”, ahol mindenki otthon van

Az Evezős nem csupán egy sörkert, hanem egyfajta közösségi origó, a Római-part társasági kikötője. Egy olyan laza tér, ahol a zene és a vízparti atmoszféra természetes egységet alkot. A programkínálat idén is bőséges, a megszokott, jól ismert, nosztalgikus dallamok mellett új fellépők frissítik fel az az idei nyári estéket, a gyerekesek megújult gyereksarokkal találkozhatnak és havi rendszerességgel lesznek különféle gyerekprogramok is a legkisebbek szórakoztatására, sőt jótékonysági akciókkal is készül az Evezős. Május 30-án a Batyu Színház Mesemalac című előadása nemcsak a közönséget varázsolja el, hanem nemes célt is szolgál: az Egy Lépéssel Több Alapítvány támogatott családjai is a vendégek között lesznek.

Mindenki kedvére válogathat az étlapról

Hűsítő kedvesség a négylábúaknak

A gazdik pontosan tudják, hogy a kutyás életmód a Rómain alapkövetelmény. Az Evezősben nem csak szívesen látják őket, hanem kiemelt figyelmet kapnak, a tavalyi nagy siker után visszatér a kutyafagylalt. A Fürree természetes alapanyagokból készült hűsítője garantáltan a kutyusok kedvence marad, miközben a család többi tagja a jeges fröccsét kortyolgatja a fák árnyékában.

Naná, hogy van palacsinta (is)!