MIRELLE Atelier

A karácsony előtti időszakban – s az év többi részében is – kedvelt időtöltésem a legjobb cukrászdákban találkozni a barátaimmal, anyával, beülni egy kávéra a férjemmel vagy épp a Nőkkel kutatni fel azokat a sütiket, amik eddig még kimaradtak a szórásból.

Ennek az ünnepváró, desszertező időszaknak megkerülhetetlen állomása a Fény utcai Auguszt. Egyrészt az egész gyerekkorom ehhez a cukrászdához köthető, és – a nosztalgián kívül  – a cukrászda jelene is kedvemre való.

Az Augusztban jó ízűek a sütemények, ott vannak a klasszikusok, a sokmagvas sós apró, az ulmi kalács, a rétesek, az Auguszt krémes, ünnep előtt a beigli és a számtalan édes aprósütemény, aminek nem lehet, de nem is érdemes ellenállni.

Emellett viszont mindig találok izgalmas újdonságokat is a pultban, amelyek nem a divatra reflektáló “egynyári” desszertek, sokkal inkább egy nemzetközi kitekintést követő, bölcs és alapos műhelymunka eredményei.

Az idei évben sincs ez másként, Augusztéknál jó a beigli, van mákos, diós, gesztenyés, aszalt szilvás, sőt Ibolya jóvoltából jó eséllyel egy-egy rúd fügés beiglire is lecsaphatnak azok, akik időben megveszik vagy előrelátóan megrendelik.

A fügés beiglin kívül, Ibolya számtalan új finomsággal készül az ünnepre. Egy tartalmas francia út után, az ott oly kedvelt bûche de Noël és a rokonlátogatásra tökéletes gâteau de voyage tanulmányozását követően, megalkotta a saját receptúráit.

Így született meg a Passió kenyér, amelyet a passiógyümölcs és a kókusz jellemez, a Csokis kenyér, amely aszalt gyümölcsökben gazdag csokoládét többféle módon is tartalmazó finomság és a Pisztáciás-málnás kenyér, amelynek tésztája leginkább a financier aprósüteményre emlékeztet.

Nem is csoda, hiszen az 1890-es években, amikor maga, a gâteau de voyage megszületett, az első utazó sütemények (ok, a gâteau de voyage jobban hangzik) egyike a financier volt, de bármilyen sütemény azzá nemesedhet, ha bírja az utaztatást és nem igényli, hogy azon nyomban megegyük, ahogy elkészült.

De a pisztáciás-málnás élményhez szerencsére nem kell sokat utazni, elég a Fény utcáig menni a 4-6-os villamossal, s egy jó forró csokoládé vagy egy fűszeres, citrusos teapuncs mellé kérni egy vagy két szeletet.

A Jókenyér régóta a kedvenceim közé tartozik. Egyrészt a szezámmagos háromszögük addiktív, másrészt az a szemléletmód is az, ahogy Klára a saját üzemét nem csak irányítja, hanem gondoskodik róla, részt vesz a mindennapokban, süt, terméket fejleszt, megfontoltan lép előre. Már a januári gyárlátogatás alkalmával is elismeréssel adóztam a precízen és bölcsen felépített munkafolyamatoknak, az átlátható és számunkra, laikusok számára is könnyen lekövethető útnak, ahogy a rozskovásszal, élesztővel készített bucik kenyérré nemesednek.

A korábbi látogatás ellenére, az idei túra is számos újdonságot tartogatott.

Tudtátok például, hogy eddig ha egy termékben 5 azaz öt százalék teljes kiőrlésű liszt volt, akkor már teljes kiőrlésű termékként lehetett piacra dobni??

Azaz a jóhiszeműen megvásárolt pékárunk, péksüteményünk hazudott nekünk, pontosabban a készítői – a jogszabály engedékenysége okán – alaposan átverhettek minket.

Ahogy Ludwig Klára elmondta, a szabályozás most megváltozott (végre!), s mostantól már csak a 60%-os teljes kiőrlésű liszt tartalma mellett lehet egy terméket teljes kiőrlésűként feltüntetni.

Szerencsére számukra nem hozott sok változást a módosítás, mivel a teljes kiőrlésűnek hívott termékeik eddig is  100%-ban teljes kiőrlésű gabonából készültek.

A termékpalettát azonban bővítik, az eddigi pékáruk sorát most péksüteményekkel toldották meg, hogy az édességre vágyók is megszerezhessék a megfelelő élelmi rostot. A dolog egy pillanatig sem szól a lemondásról: a teljes kiőrlésű finomságokban mindenből a legjobb kerül: teljes értékű gabona és a termék típusának megfelelő töltelék, azaz dió, mák vagy épp kakaópor.

A hétvégi gyárlátogatás oka, ugyanis részint az volt, hogy készíthessünk magunknak rendkívül finom kakaós csigákat, s – a vásárlók előtt egy kicsivel – megismerhessük az új termékcsaládot. A vajas leveles tésztába igen sok kakaót tettünk, majd nagyon ügyesen feltekertük, felszeltük, sütőlapra fektettük, s amíg a csigán kelt, majd sült, addig mi bejártuk a Jókenyér üzemét, a gyerekeink meg – értő felügyelet mellett – meggyúrták és kisütötték a hétvégére való zsemlét, kiflit és felvéreztek minket a harmadik adventre épp ideális mennyiségű egyedi mézeskaláccsal.

Bár sztereotípnek tűnhet, de a gasztronómiát kedvelő barátaink, ismerőseink bizony örülnek a szakácskönyveknek. Egyetlen feltételnek kell csupán teljesülnie: olyat válasszunk, ami megfelel az érdeklődésüknek. Ez az idei szezonban rendkívül könnyen megoldható, mivel számos magyar és nemzetközi szinten ismert és elismert szerző könyve került a boltok polcaira, ezekből szemezgetek most.

Nagy Zita: Vegán reggelik

Életmódváltóknak, tudatosan étkezőknek, ételintoleranciában szenvedőknek kitűnő és praktikus ajándék, de mindenevő barátainkat vagy önmagunkat is meglephetjük ezzel, a reggelit teljes körűen körüljáró könyvvel. A tojás, tej, méz, hal és hús kihagyásával is teljes receptek között számtalan gyerekbarát fogás is található, hiszen Zita saját fiaira is gondolva állította össze a recepteket. Nagyon dicsérendő, hogy a termékek köré csoportosított receptcsokrok egyes elemeinél nem csak az elkészítési idő kerül feltüntetésre, hanem az egy adagra számolt kalória, illetve a fogás szintén egy adagra vetített szénhidrát tartalma.

Gianni: Olaszol l’enni jó

Gianni az utóbbi 10 évben a magyarok tudatában egyértelműen eggyé vált az olasz gasztronómiával. Ez a megtisztelő, de egyben rendkívüli elvárásokkal is terhes pozícióban Gianni jól helytállt, hiteles nagykövete maradt a talján konyhának. Az Olaszul l’enni jó messze több egy sima szakácskönyvnél, az olasz csizma mentén végigkalauzoló könyvben a receptek közül kibomlik Gianni életpályája, hitvallása, az olasz konyhához fűződő viszonya. A nagyon olvasmányos, spontán, nyitott, az olvasóval őszinte hangot megütő, manírmentes történetek élvezetes egységgé kovácsolják a számtalan – igényesen és gondosan összeállított – recepttel tarkított könyvet.

Energia falatok

Gyerekkorunk gyors és kedvelt desszertje volt a kókuszgolyó, amit nem csak íze,  gyors elkészíthetősége, hanem formája miatt is imádtunk. Az Energia falatok szerzői is ezt vették alapul, amikor megalkották a falatnyi golyóbisokra alapozó könyvüket. Az egészséges alapanyagokra építő édes és sós golyók leírása mellett, számtalan tippet találunk arra nézvést, hogy hogyan alkossuk meg a saját sós vagy édes, gyümölcsös, zöldséges, magvas energiagolyóbisunkat.

Budai Zsanett, Tonté Barbara: Romani gastro

A Romani gastroban az a nagyszerű, hogy egy olyan szakácskönyv, amelyből valóban lehet főzni az egyszerű hétköznapokon is. A házias fogásokat tartalmazó, gondosan megírt recepteken érződik az idő, az, hogy hány és hány generáción keresztül értek, formálódtak, csiszolódtak, s hogy ezek a nemzedékek egy-egy receptben együtt forgatják a fakanalat. A hagyományokkal jól arányítva helyt kapnak a modern felfogású receptek is, a street food, azok az alapanyagok, amelyek csak az elmúlt években váltak megkerülhetetlenné. Az otthoni ízeket megidéző receptek között sok ismerős akad, de olyanokkal is szép számmal találkozni, ahol az alapanyagok egyértelműen jelen vannak az életünkben, de a könyvben szereplő fogást magát nem ismerjük. Még.

A kilencvenes évek óta technikai nomád vagyok, vándorló, aki használja, amit a kor kínál, s mostanság irigykedve nézem a Nőket, akik már abszolút bennszülöttek, figyelem azt, ahogy a különféle médiumokat “fogyasztják”, ahogy ügyesen teremtenek egyensúlyt az online és valós kapcsolataik között, ahogy számukra természetes a nemzetközi kitekintés és nem meglepő, hogy kiterjedt kapcsolati hálóval bírnak Arubától Brightonig.

Amíg nekünk a Facebook jelenti az otthonunkat és a Messengeren üzenjük meg egymásnak, hogy kell-e fű a nyúlnak vagy van-e tej a hűtőben, addig a Nők a közösségeiket már a Viberen építik. Létezik osztálycsoport, vannak kisebb-nagyobb, érdeklődési körüknek és baráti relációiknak megfelelő mikrocsapatok.

A Viber térhódítására nem csak én figyeltem fel, hanem nálam jóval okosabbak is észrevették, hogy a digitális bennszülöttek előszeretettel fogyasztják itt az információkat és kérdés esetén nem szívesen írnak panaszleveleket, az ügyfélszolgálattal nem levélben, sokkal inkább chaten kívánnak kommunikálni, azonnali választ várnak, a postafurdultával való érkezés már kései nekik.

De nem csak a panaszok, a felhasználóban felgyűlő kérdések okán jó a chat, hanem a célzott keresés is könnyedén megvalósítható a megfelelő keresőszavak beírásával, amire nem egy személytelen üzenet a válasz, hanem a chat mögött működő, “személyiséggel” ellátott chatbot adja meg a személyre szabott válaszokat.

A Kínában már évek óta működő mechanizmus most elérkezett hozzánk is, a Telenor és jó néhány magyar nagy vállalt együttműködésével elindultak azok a Viber csatornák, amelyeken nem csak a telefonkönyvünkben lévő ismerőseinkkel kapcsolódhatunk össze egy újabb formában, hanem a minket foglakoztató kérdésekre, kérésekre érkezhet releváns válasz. A márkák között megtalálható a Sziget, a Telenor, a Netpincér, a Profession.hu, a Nosalty, a Borháló és Index.hu is.