Ahogy az ember könyvet borító és fülszöveg alapján képes választani, úgy szeretek bele néha étel- és életképekbe a neten. A múlt héten belefutottam egy csodálatos, pizzával teli pult látványába, ami egyszerre idézte fel a római útjaimat, ízek, illatok tolultak elő az emlékeim közül és innentől kezdve nem volt kérdés, hogy a D’Al Michele tesztelésre érdemes. […]
Pontosabban a nápolyi pizza. Az igazi nápolyi pizza. Mert ugye nápolyinak bárki nevezhető a pizzáját, de igazi, tanúsítvánnyal igazolt nápolyi pizza már kevés akad a városban. Konkrétan kettő. De az országban sincs több, sőt a környező országokból is kevesen szerezték meg az ehhez kellő – nápolyi szakemberek által – megítélt oklevelet. A Donna Mamma Pizza […]
Most már bizonyíthatóan tartunk a tavasz, a nyár felé, hajnalban madárdal üdvözöl, délben a kék égre nézek, és az olasz utunkat tervezem. Ebben a lélekemelő hangulatban a lehető legjobb dolog elugrani Nápolyba, és enni egy olyan igazi, egyszerűségében tökéletes pizzát. Zsófival így is tettünk, a hét elején felkutattuk a belvárosi dzsungel csendjében megbújó új Digó […]
Az egyke gyerekeknek van egy sajátja: megtanulnak önnön társaságukban lenni, sőt – annak ellenére, hogy folyamatosan egy testvérre, egy soha el nem szökő legjobb barátra vágynak – igényük van néha a minőségi magányra. Ezt a minőségi magányt manapság előszeretettel fordítjuk énidőnek, ami nagyon frappáns, de nem feltétlen fedi a valóságot, mert ugyan a delikvens ilyenkor […]
