MIRELLE Atelier

Az idei tavasz meghatározó feladata volt a terasz, amelyet már nagyon régóta szerettem volna berendezni. A halogatásnak mindig megvolt a maga oka, amikor beköltöztünk maximum grillezni mentünk ki, aztán teregetésre használtam, majd amíg a Nők kicsik voltak, addig rózsaszín gyerek kerti bútorok, elképesztő mennyiségű széttaposott gyurma, felfújható medence és néhány megrágott fűszernövény uralta.

Tároltunk itt biciklit, egy darabig rádióamatőr antennaparknak is tűnt, aztán az elmúlt években rákaptunk a nyáresti kinti üdülésekre, hol egy kávéval, gin toniccal vagy épp a fly radarral a kezünkben ültünk kevéske, szedett-vedett bútoron, néztük az eget, a hunyorgó csillagokat, a hegygerinc mögül fénypászmával előbújó repülőket.

Persze a déli fekvés sosem kedvezett se a növényeknek, se a napközbeni kint tartózkodásnak. Hol ilyen, hol olyan árnyékolással próbálkoztunk, a flórát pedig ma már jelentős részt a muskátlik színes hada és a kinyírhatatlan bogárűző büdöske adja, a többiekről az évek tapasztalata lebeszélt.

Egyszóval a terasz valahogy mindig folyamatban volt. Idén azonban nem volt kecmec, a karantén feladta a leckét, hamar egyértelművé vált, hogy online társadalmi létünk egyik záloga a kellő mennyiségű tér, amihez most ideje volt hozzákapcsolni ezt a helyiséget is.

Annával ketten vettük magunkra ezt a terhet, alapvetően fix elképzelések mentén hagytuk, hogy két hónap alatt – amennyire az idő, az üzletek nyitva tartása és áruválasztéka engedte – organikusan összesűrűsödjön mindaz, amitől otthonos, lakható, szerethető és sokrétűen használhatóvá válik a terasz.

Gyakorta megmerítkeztünk a Kik, a Pepco, a Mömax és a Jysk kínálatában, nem vetettük meg az ALDI és a Lidl középső sorát sem, sőt esténként kitartóan túrtam a Marketplace oldalát, apróbb dolgok után kutatva. A növények szintén így jöttek haza, hol itt, hol ott akard egy cserépnyi csoda, amit szépen beleillesztettünk az alakuló ábrándunkba.

Ami most készen lett. Összeraktuk, megteremtettük, szeretjük. Remélhetőleg – ha elmúlik ez a furcsa május – lesznek végre olyan esték, amikor a fagyhalál kockáztatása nélkül ülhetünk kint, hogy hallgassuk a környék madarait. És nem csak a reggeli kávé, a napindító jóga, az online francia óra, a délutáni olvasás, hanem az esti beszélgetések helyszínévé is válik a terasz.

A koronavírus-járvány ideje alatt több idő jut a családi étkezésekre, 10-ből 5 háztartásban pedig a gyerekek is kiveszik a részüket a konyhai munkából – derült ki a Nestlé által készített reprezentatív kutatásból, amely a magyar családok étkezési szokásait vizsgálta a karantén ideje alatt. Ha közös sütés-főzésről van szó, egyértelműen a palacsinta a sztár, a receptválasztásnál legtöbbször már az interneten keresünk, a menü összeállításánál pedig a családtagok ízlése a legfontosabb szempont.

A karantén, illetve az otthoni oktatás ideje alatt sok családban jut több idő a közös étkezésekre, mint korábban – derült ki a Nestlé az Egészségesebb Gyerekekért program keretében a magyar családok körében készült reprezentatív kutatásból. A felmérés célja az volt, hogy megvizsgálja az étkezési szokások átalakulását a járvány idején. A karantén alatt a válaszadók egyharmada együtt ebédelt a családjával, náluk ez lett a nap fő étkezése. A megkérdezettek negyven százaléka szerint nem történt változás a járvány előtti időhöz képest, ők többségében férfiak és közel kétharmaduk vidéken lakik.

Tízből öt családnál hetente többször is közreműködnek a gyerekek a sütés-főzésben, napi szinten viszont már kevesebben segítenek. Sok háztartásban a gyerekek döntenek a menüről, így közvetetten bár, de ők is hozzájárulnak a család táplálkozási szokásainak alakításához. Az országban egyértelműen a palacsinta a sztár, ha közös sütésről van szó: a szülők közel fele vonja be a gyerekeket ennek elkészítésébe, akár a fővárosról, akár vidékről legyen szó. Nagyon népszerűek még a különböző édességek és péksütemények, ezek elkészítésénél szintén szívesen segédkeznek a kisebbek. Általánosan az jellemző, hogy a felnőttek bevonják a gyerekeket az ételkészítésbe, legyen szó a recept kiválasztásától kezdve a tojások feltörésén át az alapanyagok előkészítésééig. Mindössze a válaszadók 23 százaléka mondta azt, hogy náluk semmilyen konyhai feladatot nem látnak el a gyerekek.

„Azok a gyerekek, akik részt vesznek a főzésben több zöldséget és gyümölcsöt fogyasztanak, nyitottabbak egészségesebb étkezési szokások kialakítására, kiegyensúlyozottabban táplálkoznak, a közös főzés során jobban megismerik az összetevőket, fogásokat, alapanyagokat. Vezető élelmiszeripari vállalatként arra törekszünk, hogy minden lehetséges platformon edukáljuk a szülőket és a gyereket, illetve irányt mutassunk abban, hogy ne csak együtt főzzenek, de egészségesebb fogásokat is készítsenek. Kiemelten fontosnak tartjuk a gyerekek támogatását a megfelelő táplálkozási szokások kialakításában, ezért is indítottuk el 2018-ban a Nestlé az Egészségesebb Gyerekekért programunkat” – mondta Tompa Gábor, a Nestlé vállalati kommunikációs igazgatója.

A receptválasztáshoz mindenféle segítséget igénybe vesznek a szülők, de a gyerekek kívánsága a megkérdezettek közel 80 százalékánál döntő szempont. A kutatásból az is kiderül, hogy bár vidéken az ebéd többségében a családi recept szerint készül, összességében már elsősorban az interneten vadászunk receptek után. A napi menü kiválasztásánál legtöbbször a család ízlése mérvadó: a válaszadók 72 százaléka úgy főz, hogy az étel mindenki szerint finom legyen, és csak ezt követő szempont, hogy egészséges és tápláló étel kerüljön az asztalra. A megkérdezettek kicsit több mint felének fontos, hogy az otthoni alapanyagok felhasználásával készüljön az ebéd. Összességében a szülők inkább főznek, mint rendelnek: utóbbi opcióra csak 7 százalékuk szavazott.

A karantén egészen sajátosan hatott a magyar társadalomra. Szinte még el sem dőlt, hogy lakásainkba zárva várjuk majd a járvány lefutását, már felvásároltak minden fellelhető élesztőt, és napokig üresen tátongtak a boltok korábban liszttől roskadozó polcai.

Majd megtörtént a zárás, és új istenség született: a kovász. Elképesztő lelkesedéssel és kitartással vágott bele rengeteg, a konyhai kreativitás magában épp felfedező vagy a gasztronómiában már jártas ember a kovászok nemzedékeinek nevelésébe, vagy elégedett meg az élesztő kínálta lehetőségekkel és kezdett el különféle kenyércsodákat, kelt tésztás péksüteményeket gyártani a családjának.

De ez nem csak a közösségi platformok képeiből volt egészen jól lekövethető, hanem a Pek-Snack felméréséből is, amely ebben a helyzetben arra kereste a választ, hogy mit és hányszor sütöttek a magyarok a karanténban, ezért online kutatást készített 2020. május 4. és május 24. között. A kérdőívet 3039-en töltötték ki, közülük 2909 nő.

A válaszadók 71 százaléka arról számolt be, hogy valóban több időt tölt sütéssel a járványhelyzet idején, mint egyébként. 85 százalékuk hetente legalább egyszer süt, de a legtöbben hetente 2 alkalommal készítenek valamilyen finomságot a családjuknak. Több mint 50 százalékuk 60-120 percet is eltölt egy-egy alkalommal a sütéssel és az előkészületekkel.

A kutatás arra is rávilágított, hogy a válaszadók 43 százaléka a karantén idején valóban igyekezett ritkábban boltba menni, viszont a friss pékáruról nem akart lemondani, részint ezért is sütött otthon. A megkérdezettek több mint 35 százalékának pedig fontos szempont volt az is az otthoni sütésben, hogy tudja, milyen alapanyagokból készül a süteménye, kenyere.

A házipékek közül a legtöbben (28%) – nem meglepő módon – édes péksüteményt (főleg kakaós csigát) készítenek, így második helyre csúsztak le a sós péksütemények (pogácsák, kiflik). A kenyérsütéssel csak a válaszadók 10 százaléka próbálkozik.

A megkérdezettek 77 százaléka pedig azt a népszerű megoldást is szívesen választotta már, amikor a fagyasztott pékáruból otthon készített friss, meleg terméket. Ezek között a termékek között is a pogácsa és kakaós csiga számít a legnépszerűbbnek.

A hétvégi főzésünk egyik nagy terve volt a grillezés, amit a szeles-esős idő erősen felülírt, azaz az eredeti receptötletemen módosítanom kellett, így születtek a gratinírozott gombafejek.

Szalonnával töltött gombafejek gratinírozva, kakukkfüves gombaraguval

1 tálcányi óriás csiperke

1 tálcányi portobello gomba

10 dkg húsos szalonna kockázva

10 dkg trappista

1 dl tejszín

1 dl víz

1 tk morzsolt kakukkfű

frissen őrölt fekete bors

só

A gombák tönkjeit leválasztom, félreteszem, a kalapokat egy nagyobb tepsibe teszem, finoman sózom, borsozom, majd a szalonnát elosztom benne. A sajtot ráreszelem a kalapokra, egy bögrényi vizet locsolok a gombák alá, majd a tepsit a 190 fokra előmelegített sütőbe tolom.

A tönköket félbe vágom, majd vékonyan felszeletelem. Kevés olajon, gyakori kevergetés mellett lepirítom, majd tejszínnel és egy kis vízzel felöntöm. Sózom, borssal, kakukkfűvel ízesítem. Nagyon kis lángon párolom, amíg a sütőben elkészülnek a töltött gombák.

Amikor elkészült, akkor a tányérra helyezett gombákat a raguval meglocsolom, a kész fogást párolt rizzsel tálalom.