A tökéletes karácsonyhoz elengedhetetlen a könyv nyújtotta élmény: az advent idején a könyvesboltokban való boldog bóklászás, a latolgatása annak, hogy ki mivel lenne boldog. A friss nyomdaillatban, a papír semmivel össze nem téveszthető aromájában fürdeni, majd a csomagolás, az ajándékozás momentuma, ahogy a lapok átpörgetésekor felfénylik az ajándékozott arca és az élmény, amit nekünk nyújt a könyv, az énidő tökéletes megélése, a kikapcsolódás, az ünnep nyújtotta semmittevés valódi tartalommal történő megtöltése a történetek által. Az idei kínálatból most a kedvenceimet hoztam el, azokat, amelyek engem is bármikor elvarázsolnak.
Mörk Leonóra – Cukrászbolt a narancsfához
Már a cím sokat sejtető. Ha valaki ismeri és szereti Nóra finom stílusát, csodás karaktereit, szerethető történeteit, akkor most sem fog csalatkozni, igazi karácsonyi regényt tart ugyanis a kezében. 1664 decemberében üstökös tűnik fel az égen Amszterdam fölött. Az emberek riadtan találgatják, mit jövendöl: balszerencsét hoz-e, vagy azt ígéri, hogy a pestisjárvány sújtotta város lakóinak sorsa végre jobbra fordul. A városháza előtt összegyűlt tömegben ámulva követi az égi jel útját Maaike, a tésztaműves lány is, aki egy fájdalmas csalódás után talált új otthonra a nagynénje házában. Kis boltjuk, A narancsfához címzett csemegesütöde egyaránt menedéket kínál a tél hidege és a szív fájdalmai ellen. Miközben a város Szent Miklós ünnepére készül, és a levegőt betölti a spekulatius keksz fűszeres illata, új vásárló tűnik fel a cukrászboltban. Hendrik éveken át a Kelet-Indiai Társaság hajóorvosaként járta a világot Ázsiától Amerikáig, de egy súlyos betegség és egy váratlan örökség miatt úgy döntött, Amszterdamban kezd új életet. Először csak gyerekkora ízeit keresve nyit be a narancsfa jele alatti üzletbe, ám amikor egy előkelő páciense megbízásából nyomozni kezd egy mérgezéses eset ügyében, újra kereszteződnek útjaik Maaikéval. El tudják-e feledtetni egymással a múltat? És valóban erősebb-e a szeretet a halálnál? A kötet különlegessége, hogy a 17. századi Hollandiába vezető történetet a holland aranykor ma is elkészíthető, kedvenc süteményreceptjei egészítik ki, az almás pitétől a marcipángyümölcsön és a palacsintán át a szirupos ostyáig.
Richard Osman – Gyilkosokra utazunk
A Csütörtöki Nyomozóklub szívszorító és szórakoztató történetei után Osman most más vizekre evez, a nyugdíjas csapatot hagyja pihenni (rájuk fér, kemény négy évük volt) és új gárdával új történetek irányába indul. Wheeleréknél a gyilkossági ügyek megoldása egyszerű családi vállalkozás,Steve Wheeler ráérzett a nyugdíjas élet ízére, időnként ugyan még mindig kinyomoz ezt-azt, de már ragaszkodik ahhoz, amit megszokott: a kocsmakvízekhez, a kedvenc padjához vagy a macskájához, aki mindig otthon várja. Túl van élete kalandos szakaszán. Az adrenalint újabban csak menye, Amy munkája biztosítja számára, Amy Wheeler ugyanis úgy gondolja, az adrenalin jót tesz a léleknek. Ha az ember személyi testőrként dolgozik, minden egyes nap újabb veszélyek lehetőségét hordozza. Amy pedig éppen egy világtól elzárt szigeten gondoskodik a hírhedt regényíró, Rosie D’Antonio védelméről, amíg egy holttest és egy nagy táska pénz fel nem dúlja paradicsomuk nyugalmát. Izgalmas hajsza veszi kezdetét a világ körül. A kérdés már csak az, hogy vajon Amy és Steve képes lesz lekörözni a gyilkost?
Gunnar Gunnarson – Advent
„Ünnepek közeledtével ki-ki a maga módján készülődik. Mindenki másképpen” – így kezdődik a világirodalom egyik legszebb karácsonyi elbeszélése, a nagy izlandi regényíró klasszikus története, amely Hemingway Az öreg halász és a tenger című elbeszélését is inspirálta. Benedikt, az egyszerű pásztor hűséges kutyája és egy vezérkos kíséretében minden adventkor magányos útra indul a kietlen és viharos felföldre, hogy akár életét is veszélyeztetve szembeszálljon a természet erőivel, megmentse és hazaterelje a környékbeli nyájakból elkóborolt, a felföld legelőin rekedt birkákat. Embert próbáló küldetésének legfőbb indítéka az élet tisztelete, a szenvedőkkel való együttérzés és a létezés csodája fölötti ámulat. Az igaz történet ihlette kisregény az izlandi sagák mélységével és egyszerűségével mesél szeretetről és hűségről, türelemről és kitartásról. Kötetünk Gunnarsson egyik nagy jelenkori tisztelője, Jón Kalman Stefánsson utószavával jelenik meg.
Benjamin Stevenson- Idén karácsonykor is mindenki gyilkos
Stevenson tavaly jött, látott és beköltözött a magyar krimirajongók háztartásába. Ezt meghálálandó itt is van egy kis karácsonyi csemege, a tőle megszokott, egyedi stílusában. Van pár jelentős különbség az ausztrál és az európai karácsony közt. Példának okáért nálunk nem havazik. És, szigorúan a saját tapasztalataim alapján, az emberek sokkal többet öldökölnek ilyenkor. Vagyis megint helyben vagyunk. Miután megoldottam két meglehetősen komoly gyilkossági ügyet, a harmadik esetem akkor veszi kezdetét, amikor valaki szó szerint elveszíti a fejét egy karácsonyi bűvészelőadáson. Szenteste írom ezeket a sorokat, és őszintén szólva az egész helyzet egy adventi naptárra hasonlít. Huszonhárom nyom és egy gyilkos, mert nyilván a legfinomabb falat mindig a végére marad. Nincs egyszerű dolgom. Karácsony van, szóval mindenkinek megvan a maga indítéka. Nem arra kell rájönnöm, ki akarta holtan látni ezt a szerencsétlent – hanem hogy ki előzött meg mindenkit. Ernest Cunningham, mindannyiunk kedvenc ausztrál nyomozója visszatér egy fergeteges karácsonyi különkiadásra, melyben az eddigi legfurább gyilkossági ügyével szembesül.
John Scalzi – Az irányító
Scalzi könyvei kötelező elemei lettek az utóbbi 10 évben a karácsonyi bakancslistáknak. Szerencsére az író és a magyar kiadója is bírja az ütemet, az idei fa alatt is ott pihen már a legfrissebb kötet, Az irányító. John Scalzi három kisregényében a tőle megszokott könnyed hangnemben helyez radikálisan új megvilágításba hétköznapi helyzeteket, tálal izgalmas történeteket és gondolkodtat el életről és halálról, méltóságról és erkölcsről, erényekről és bűnökről. Egy alternatív jelenben majdnem lehetetlenné válik gyilkosságokat elkövetni. Az áldozatok 1000 esetből 999-szer visszatérnek az élők közé. Hogy hogyan? Senki nem tudja. De a tény megváltoztat mindent. Nemcsak a háborúkat és a bűnözést, de az egyszerű hétköznapi életet is. Új szakmák és hobbik jelennek meg, régóta létező szokások és iparágak alakulnak át. Tony Valdez irányítóként dolgozik – törvényesen, engedéllyel rendelkező hivatásos gyilkos, aki a halálba segít és visszahoz mindenkit, aki igényli a szolgáltatását. Bár jobbára rendkívül kockázatos műtéteknél előzi meg a természetes halált szükség esetén, korábban megjárta a szürke zónát, és tisztában van vele, hogy nem minden szaktársa tartja be a törvényt. Így, amikor egy kétes ügyletekben dolgozó irányítónak hirtelen nyoma vész, a Chicagói Rendőrség Tonyt kéri meg, hogy segítsen nekik eligazodni az újraárazott életnek és halálnak ebben a szürreális labirintusában.
Magyari Hajnalka – Trendi nő a szocializmusban
Traktoroslányból jól öltözött dolgozó hölgy, majd menő csaj: hosszú utat járt be a trendérzékeny nő a szocializmus évtizedei alatt, amíg az ötvenes évek puritán mintájától eljutott a rendszerváltás időszakának szexi poszterlány-imázsáig. Sokszor kellett kreatívnak lennie, ügyesen egyensúlyoznia a ráerőltetett női szerepek és a folyamatosan változó nőideálok között, hogy ne váljon sem államellenséggé, sem a társadalom által megbélyegzett rosszlánnyá. Egy azonban biztos: olykor szélsőséges divathóbortjaival, mai szemmel viccesnek látszó frizuráival, susogó szoknyája alól kibukkanó nejlonharisnyás lábával színesebbé tette a szürke szocialista hétköznapokat.
Hogyan lett a Rákosi-korszak puritán asszonyaiból a hatvanas évekre sikkes pesti nő? Hogyan lett az egykor burzsoá csökevénynek bélyegzett szépségápolás a mindennapi ember számára is elfogadott gyakorlattá? Miért válhattak széles körben népszerűvé a Kádár-korszak hiánygazdaságában olyan luxusszolgáltatások, mint a fodrász vagy a kozmetikus? Melyek voltak a kor divatos kezelései, és milyen szépségápolási praktikákat alkalmaztak a nők a gyakorlatban? Hogyan változott a női test megjelenése és megítélése a közvéleményben és a korabeli sajtóban? Hogyan és hol ismerkedtek a szocializmusban a társat kereső magányosok? A történész szerző ezekre a kérdésekre keresi a választ egyszerre informatív és olvasmányos, a kor hangulatát megidéző könyvében.
Rényi Ádám- 20 év! Két zenés évtized a Madách Színházban
Éppen húsz éve, hogy a nagy múltú Madách Színház hajója Szirtes Tamás irányításával a zenés műfaj mellett horgonyzott le. Minden a zene, a tánc és a színpadi játék hármasa körül kezdett forogni, az új éra pedig megannyi sorsot írt újra a színpadon és a színfalak mögött. A londoni Westend és a New York-i Broadway legsikeresebb musicaljei magyar alkotók értelmezésében, az igazgató-rendező világszínvonalú rendezésében hódítják meg a közönséget, a csillogás, a könnyedség, a katartikus pillanatok mögött azonban emberfeletti teljesítmények, küzdelmek és nem ritkán kudarcok és fájdalmak állnak. Ebben a könyvben életmeséken keresztül leshetünk be a flitteres ragyogás mögé, a hűség, a kitartás, a szolidaritás, a szerencse és persze a tehetség és a professzionalizmus történetei ezek; kapcsolódások, találkozások elbeszélései, amelyeknek ott és akkor kellett megtörténniük ahhoz, hogy estéről estére megszülethessen a csoda. A 20 ÉV! – Két zenés évtized a Madách Színházban egy különleges emlékkönyv, ami, ha teljességet nem is, de keresztmetszetet ad a változásokról és az állandóságról a színház és a “színháziak” életében.
Al Pacino – Sonny Boy
Az ikon. Az olasz férfi. Hirtelen és indulatos, a tekintetében minden ott pihen, érzelmei skálája a végtelentől a végtelenig tart. Pacino történetét nagyjából 1973 óta követi a világ, mióta Coppola felfedezte és körömszakadtáig ragaszkodott hozzá, hogy ő legyen Michael Corleone a Keresztapában. Addigi filmejei, színházi produkciókban nyújtott zseniális alakításai csak kevesekhez jutottak el, innentől azonban már – a soha cserben nem hagyott színházi közönség mellett – a nagyvilág is részese lehetett annak, ahogy Al Pacino megformálja a szerepeket, magára ölti, eggyé válik vele. Most egy nagyon kellemes, jó olvasatú memoárban írja meg élettörténetét. Al Pacino mozgalmas, megpróbáltatásokkal teli, művészileg kiteljesedett életében mindig is a céltudatosság és a szeretet volt az iránytű. A szerelmed cserben hagyhat, az ambícióidat letörhetik, azok a fények, amelyek vakítóan rád ragyogtak, idővel elhalványulhatnak. De a szakmád, a színészmesterség iránt táplált mély szeretet, elkötelezettség és szenvedély végigkísér az utadon. Az egyes szám első személyben megírt életrajzban a színész egy különleges utazáson társául fogadja az olvasót. Őszintén feltárja előtte karrierje meghatározó pillanatait, nehéz döntései okát, és a legszemélyesebb érzéseit, gondolatait – annak történetét, hogyan lett a kis bronxi Sonnyból – ahogy a barátai becézték – Hollywood ünnepelt, Oscar-díjas színészfejedelme.
Jaroslav Hašek – A távcsőaffér
Hašek nálam nem a Svejkkel írta be magát az életembe, hanem egy csodálatos novellával, amely valamikor a 90-es évek elején jelent meg magyarul, a Nyomozom a detektívet című kötetben. Ebben Mark Twaintől kezdve Karinthyn át sok nagyszerű író remek anekdotái találtak otthonra, többek között Jerome Klapka Jerome parádés írásai és Hašek csodálatos novellája, ami idővel nem csak az én kedvencemmé nőtte ki magát, hanem a Nők is szívesen hallgatták esti mese gyanánt. Ezért is örültem meg ennyire egy újabb nemSvejk kiadványnak. Jaroslav Hašek ifjú éveiben rengeteget utazgatott szerte a Monarchiában, a most megjelent kötetben az ebből az időszakból származó írásai olvashatóak először magyar fordításban. A novellák, leírások rendhagyó és szórakoztató utazásra invitálják az olvasót a békebeli k. und k. világ letűnt tájaira. Az átélt vagy mások szájából hallott – gyakran persze alaposan kiszínezett – kalandok mellett Hašek bemutatja a bejárt vidékek sajátosságait, görbe tükröt tartva a megismert népek különös vagy épp jellegzetes szokásainak, viselkedésének. Bennünket, magyarokat sem kímél, hol kacagtatóan vitriolos, hol komolyabb novellákban tűzi tollhegyre valaha élt honfitársaink viselt dolgait. És a hamisítatlanul hašeki, szatirikus fanyarság mellett itt-ott megszólal a szerző egy másik, alig ismert hangja is: az egyéni és közösségi drámára egyaránt fogékony, a nehéz sorsokat megrendítő líraisággal ábrázoló remekíróé.
Cziglán Karolina – Elfogadó kapcsolódás
Mindenkit úgy szeretni, úgy elfogadni, ahogy neki jó. Na, ezt a mai kor emberének is tanulnia kell és mikor is válik ez a létező legaktuálisabbá, ha nem a nagy családi összejövetelek idején, karácsonykor. Elég mélyek, hitelesek, bensőségesek a kapcsolataim? Hogyan engedhetném közelebb az embereket úgy, hogy ne veszítsem el önmagam? Gyakran eltávolodunk egymástól, vajon mit rontok el ilyenkor? Akiben felvetődtek már hasonló kérdések, az biztosan izgalmas kalandnak fogja találni az utat, amelyet a könyv olvasójaként bejárhat. Az intimitás, ez a sokszínű, egyszerre vágyott és ijesztő élmény a legszebb és legfájóbb tapasztalatok forrása is lehet. A szerző a sebezhetőség és az elfogadás fontosságát hangsúlyozza, valamint azt, hogy az intimitás megélésének alapja az önmagunkkal való kapcsolat. A kötet személyes történeteken keresztül teszi könnyen befogadhatóvá az intimitás paradoxonjának súlyos kérdéseit, emellett gyakorlatokat is kínál az olvasónak, amelyek segíthetnek, hogy hitelesebb és meghittebb kötelékeket alakítson ki a környezetében élő emberekkel. Az Elfogadó kapcsolódás mindazoknak szól, akik szeretnék gazdagítani kapcsolataikat, és nyitottak arra, hogy új perspektívákat fedezzenek fel bennük az intimitásról, legyen szó párkapcsolatról, barátságról vagy akár az önmagunkkal való kapcsolatról. A szerző nem ígér könnyű válaszokat, de annál inkább inspiráló kérdéseket és gondolatokat, amelyek segíthetnek az olvasónak a saját útját járni az intimitás felé.
