MIRELLE Atelier

A pénteki ragyogó napsütés után, szombaton erős kétségeim támadtak a másnapi időjárással kapcsolatban. Félő volt, hogy a hosszas, több hónapnyi munkával megszervezett vásárunk az időjárás áldozatává válik.

Vasárnap hajnalban azonban már látszott, hogy az égiek megkönyörültek rajtunk és a Finománia második születésnapján rendezett, lassan már hagyományosnak nevezhető kézműves kirakodóvásáron senki nem fog megázni és megfázni.

Edömér barátnőmmel kiegészült csapatunk kora reggel kélt útra, hogy mi is hozzájáruljunk ahhoz, hogy mire az első vendégek megérkeznek minden a legnagyobb rendben legyen. Az árusok mellett a ház most is saját – egyre bővülő kínálatú – standdal készült, valamint Zsolti végre megmutathatta a nagyközönségnek, milyen fagylaltcsodák megalkotására képes. Nem is akart szűnni a sor a fagylaltospult előtt.

A téli vásáron megtapasztalt gasztronómiai olvasztótégely újra működésbe lépett. Gasztromán ismeretlenek és ismerősök, kóstolni, beszélgetni vágyó barátok, törzsvendég  séfpalánták özönlötték el a kertet. Ettek, vásárolgattak, kóstoltak, beszélgettek, változó sorrendben.

Mi pedig figyeltük, ahogy a fákon átsütő nap által pettyezett füvön jöttek-mentek az emberek, apró babák talpaltak mezítláb, a kerti asztaloknál családok ebédeltek, lábukat/gyereküket lógatták a medencébe. Néztük, ahogy a sátrak alatt eladó és vásárló összehajolt egy-egy portéka felett, ahogy üzletek köttettek, barátságok kaptak ölelésben-kézfogásban újabb megerősítést.

Nagyon kellemes, rendkívül fárasztó és hihetetlenül pozitív nap volt a tegnapi. Örülök, hogy sokakkal megint sikerült találkoznunk, hogy másokkal végre találkoztunk és hogy most már mindenki tudja a Rosiban, hogy ki is az az Edömér.

További vásári képek ITT.

A múltkori RTL-ben készített egészséges curry kapcsán, már az adás alatt eszembe jutott, hogy az a bizonyos Bains még egészségesebbé tehette volna az ételét, ha a csirke helyett nyúlból készíti.

Mivel nem  nagyon tudtam, hogy milyen végeredménnyel járna egy nyúlból készített curry, ezért tegnap egy adag színhúst hoztam haza a kísérleteimhez. Azt kell, hogy mondja, tökéletesen bevált. Miután rájöttem, hogy az ügyesen formára csomagolt termékről hol és milyen hártyákat kell lebontani, igazán omlós fűszeres ragu lett az eredmény. A Nőknek nagyon ízlett.

Nyúlcurry

1 kg nyúl színhús

2 nagyobb fej vöröshagyma

2 gerezd fokhagyma

garam masala fűszerkeverék

olíva olaj

só

Az olajat felhevítem, majd a fűszerkeveréket kicsit megpirítom rajta, hozzáadom a hagymát és hagyom dinsztelődni. Mikor már majdnem jó a hagyma, akkor az apróra vágott fokhagymát is hozzáadom. A húst lehártyázom, falatnyi darabokra vágom és a hagymára borítom. Kifehérítem, majd felöntöm annyi vízzel, hogy épp ellepje.

Közepes lángon, fedő alatt főzöm a húst, amíg meg nem puhul, ekkor kicsit sózom, majd rizzsel körítve tálalom.

További nyúlhúsos receptek: www.gasztrabbit.blogspot.com

Mikor tél végefelé, a tavaszi kurzusok kialakításakor Eszter elmesélte, hogy hogyan képzeli a váci piacozós Finomániát, be kell vallanom voltak kétségeim. Egyrészt az idő, a koránkelés, a délelőtti komplett menüsor lefőzése mind-mind megoldandó problémának tűnt.

Persze csak azért, mert nem tudtam hogy milyen csodálatos idő lesz, milyen lelkesek lesznek a séfpalántáink, hogy milyen gyönyörű a kora reggeli Duna-part és hogy milyen klassz hely a váci piac.

A piacok az utóbbi 20 évben gyökeres átalakuláson mentek át és a HACCP, a 21. század és még ki tudja hány követelménynek való megfelelésből steril, barátságtalan, plázákra hajazó helyek jöttek létre. A magam részéről már a békási ferde napernyők adta félárnyéknak és az árnyékban megbújó néhány őstermelőnek is szívből tudok örülni, de most szombaton, Vácon rá kellett döbbennem, hogy milyen messze van az igazi, lassan elfeledett piacoktól a békási. Bezzeg Vácon. Pezsgett az élet, csodás illatok, gyönyörű zöldségek, kedves idős nénik és bácsik forgatagában telt a reggel. Kóstoltunk, vásárolgattunk, bele-bele szerettünk egy-egy kilónyi cseresznyébe, kicsattanóan szép, mélypiros eperbe, vagy épp egy disznósajt ejtett rabul minket.

Zsolt és a csapat közösen vadászta végig a piacot, megvitattuk az árat, a minőséget, Zsolt mesélt az árulkodó jelekről, amikor az árut már nem szabad megvenni, ételötletekkel zsonglőrködött, majd mikor már mindünk kosara elnehezedett, akkor friss lángost reggelizett a csapat és a már igencsak vakító napfényben visszakomplotunk a Szigetre és hazaindultunk főzni.

Nőkkel a piacon:

(Zsófi majdnem kiszorult a képről. :))

Bizony, bizony ilyen is van.

Egy Gurpareet Bains nevű indiai szakácsnak köszönhetően a világ 2009 óta birtokában van a világ legegészségesebb, igenmagas ORAC értékkel bíró curry-jének. Az eredeti recepten itt-ott módosítva a curry könnyen elkészíthető. Igazából a rizs mikóban történő főzésétől tekintettem el és a szokásos vízben, fedő alatt párolást választottam, ami szerintem kíméletesebb módja az alapanyag felhasználásának, mint a mikróban való elkészítés.

Áfonyás csirkecurry, basmati rizzsel

50 dkg csirkemell

20 dkg friss áfonya

2 ek frissen reszelt gyömbér

50 dkg zsírszegény joghurt

4 gerezd fokhagyma

1 tk kurkuma

2 ek őrölt fahéj

1 kk őrölt chili

A fokhagymát apróra vágom, majd kevés olíva olajon megfuttatom. Rászórom a kurkumát, a fahéjat, a chilit. Kicsit pirítom, majd félrehúzom és rádobom az apró falatokra vágott csirkehúst. Közepes lángon 5-6 perc alatt kifehérítem. Amíg készül a hús, addig a joghurtot összekeverem az áfonyával, a gyömbérrel, adok hozzá egy kevés friss koriandert és sózom, majd az egész keveréket a csirkéhez adom és további 10 percet főzöm.

A húst az alábbi rizzsel kínálom:

1 bögre basmati rizs

1 nagyobb reszelt sárgarépa

1 vöröshagyma

2 tk római kömény

1 tk kurkuma

1 marék borsó

Olíva olajon kipattogtatom a köményt, majd megdinsztelem az apróra vágott hagymát. Hozzáadom a lereszelt répát, majd néhány perc múlva a rizst, a kurkumát, pici sót, majd a rizs mennyiségének kétszeresének megfelelő vízzel felöntöm és fedő alatt párolom. A végén a borsót is a rizsre szórom és még néhány percet párolom fedő alatt.