Sütőtökös pite, nem csak Hálaadásra

A Hálaadás ünneplését tavaly vezettem be. Nem, nem holmi ünnephalmozó perverzió vezet minket így karácsony tájékán, egyszerűen csak tetszett az együttevés gondolata, és nem mellesleg a menüvel sem volt különösebb bajom. Igaz, kicsit európaibbra hangoltam, de a lényeg megmaradt, minden résztvevő boldog volt. Azaz adta magát, hogy idén is a konyhában töltöm a szombat délelőttöt, hogy aztán közösen adjunk hálát a rengeteg finomságért az asztalon.

sütőtököspite_v

Sütőtökös pite

1 csomag omlós tészta 

40 dkg pucolt tök

2 marék apró szemű zabpehely

10 dkg cukor

1 mk. mézeskalács fűszerkeverék

1 csomag vaníliás cukor

2 dl tejszín

3 db tojás

A tököt apróbb kockákra vágom, megfőzöm, majd botmixerrel krémesítem. A krémet hagyom langyosra hűlni, majd elkeverem benne a tojást, és a tejszín. Fűszerezem is, jöhet a vaníliás cukor és a mézeskalács fűszerkeverék, majd belekeverem a zabpelyhet és picit hagyom állni.

Közben az omlós tésztát kicsomagolom, ha kell, akkor pitetál méretűre nyújtom, és úgy számolok vele, hogy egy kisujjnyival a pitetál pereme fölé érjen a tészta. A maradékot kiszúróval formázom.

A sütőt bedurrantom. 180 fokot irányzok elő neki, majd a tésztát a tálba fektetem, a tökmasszát rákanalazom, és erre ültetem a formára szabott maradék tésztát. A pitét a sütőbe tolom, majd a hőfokot 160 fokra visszaveszem. 20 perc elteltével visszaállítom a 180 fokot, és ezen sütöm addig, amíg a massza megszilárdul és a tetejére tett tésztadíszek is megszínesednek.

 

 

 

Tags: ,

  • Digg
  • Del.icio.us
  • StumbleUpon
  • Reddit
  • Twitter
  • RSS

Az örömünnep katonái: a Diótörők

A karácsonyi időszak közeledtével egyre több otthonban tűnnek fel a diótörők. A sajátos kinézetű bábukat sokan Csajkovszkij híres balettjából ismerik, elterjedésüket is sokszor ehhez kötik, holott a karácsony és a diótörő közös múltja sokkal régebbi gyökerekkel bír.

Az első diótörők a 17. században Németországban keltek életre, innen indult a karrierjük. A kézzel készült és festett figurák a helyi folklór részét képezték, mélyebb jelentéssel is bírtak, mivel a német kultúrkörben nem csak diótörésre alkalmas háztartási kellékek voltak, hanem mágikus erejű tárgyak. A diótörők jelenlétükkel védelmezték a családot, és elűzték a gonosz szellemeket. Épp ezért sokszor ajándékozták őket, és így kerülhettek egyszer csak a karácsonyfák alá is.

A diótörő katonahadak a 19. században hódították meg Európát, a „diótörők atyja”, Friedrich Wilhelm Füchtner seiffeni műhelyében 1872-ben kezdte meg a ma is ismert design sorozatgyártását.

dio1_v

A dekoratív diótörő babák tengerentúli népszerűségét mégsem a kereskedelmi forgalomba kerülés hozta meg. Elterjedésükhöz nagyban hozzájárultak a második világháborús, németországi szolgálatukból hazatérő amerikai katonák, akik szuvenírként vitték magukkal a színes hadsereg apró tagjait. Ezt követte Csajkovszkij Diótörőjének amerikai bemutatójának sikere, amely szintén nagyot lendített a bábuk ismertségén: a balett megtekintése rövidesen ünnepi tradícióvá, a karácsonyi készülődés elengedhetetlen részévé vált.

dio2_v

A diótörő figurák tehát a nyugati kultúra karácsonyi dísztárgyaivá lettek, örök dicsőségüket az 1995-ös alapítású Washington állambeli Diótörő Múzeum szentesítette,  egy 6000 darabból álló különleges gyűjteménnyel.

A mai, modern gyártású, de hagyományos formákat idéző diótörők – elődjeikkel ellentétben – főként dekorációs célokat szolgálnak. Bár eredeti funkciójukkal már csak ritkán rendelkeznek, amit az ünnepi késülődés során elvárunk tőlük, azt teljesítik: élénk színeikkel, tiszteletet parancsoló testtartásukkal, peckesre pödört bajszukkal vonzzák a tekintetet. Számos méretben és kivitelben léteznek, legyen szó LED-es világítással felturbózott, embernagyságú szobrokról, kedves figurákról, vagy aprócska, karácsonyfadíszként fellógatható változatokról. Kék, fehér, zöld, piros és arany színeikkel az ünnepi lakásdekoráció központi elemeivé váltak, és mindig emlékeztetnek arra, hogy – akárcsak a balettben a daliás hercegként megelevenedett diótörő a karácsonyfát és a hercegnővé átváltozott kislányt – ők is védelmezik meg az otthonukat.

dio3_v

„Pattogó tűz a kandallóban – fűszeres puncs, forró csokoládé, forralt bor, kinek igénye szerint – pár szem mazsola, mogyoró vagy dió ropogtatása – Csajkovszkij ellenállhatatlan dallamai mellett.

Mivel a karácsonyi színvilág időtlen, a diótörő katonák színei se mennek ki a divatból. A zöld huszárkabát a fenyőfát jelképezi, a piros nadrág az alma és a téli erdei termések színvilágát hozza el az otthonokba, a fekete csizma és sisak, valamint az arany korona a téli éjszakát és a csillagos égboltot idézi meg.

2020-ban a fő ünnepi szín a piros és annak harsány árnyalatai. Az idei karácsonyi kollekciónk inspirációi a család, a barátság, a közösség és az együtt eltöltött idő fontossága. Ha félreteszünk mindent, és megállunk egy pillanatra, oly mozdulatlanul és büszkén, akárcsak egy diótörő, ráeszmélhetünk: az a fontos, ami összetart, ami közös, amit érdemes megosztani másokkal. Az egymásra figyelés és a biztonságos, meghitt otthon mindig trendi marad. A diótörő figurák a tradíciók megőrzése mellett ezekre az örökérvényű üzenetekre is emlékeztetnek.” – vallja Boncz Péter, a Praktiker enteriőrstylistja.

dio4_v

Tags: ,

  • Digg
  • Del.icio.us
  • StumbleUpon
  • Reddit
  • Twitter
  • RSS

Csemegeboltból kávékirályság: Dallmayr

Az idei karácsonyhoz kicsit át kell magunkat hangolni. Nincs mese, a karácsonyi vásárok kedvcsináló estéi elmaradnak, nincs fázós séta a kivilágított belvárosban, és a közös nagy ajándékvadászatoknak sem idén jött el az ideje. A hangulatteremtésben azonban olyan nagy múltú és felettébb gyakorlott partnerünk lehet, mint a Dallmayr, aki 300 éve keresi a vásárlói kegyét, és valljuk be, világsikert ért el ezen a téren.

A Dallmayr története messze indul,  valamikor 1700 körül, amikor egy Christian Reitter nevű müncheni kereskedő üzletet kezdett működtetni a leendő Dallmayr-rel helyén. A kereskedés jó helyet választott, folyamatosan regnált és működött, egészen addig, amíg a névadó Alois Dallmayr 1870-ben át nem vette.

 dall1

25 év üzemeltetés után azonban megvált a bolttól és a meseszép épülettől, amit Anton Randlkofernek adott tovább. Ám Anton nem sokat tudott foglalkozni a bolttal, ellenben – korai halála után – özvegye, Therese vett át az üzletet és hatalmas sikereket ért el vele. Üzleti érzékének és a társadalmi kapcsolatok kialakításában mutatott tehetségének köszönhetően a Dallmayr csemegeüzlet  a bajor királyi beszállító lett, Európa egyik legjobb csemegeüzletévé vált, és a bajor királyi házon kívül másik 14 európai uralkodói udvarnak is  szállított!

Az üzlet megállíthatatlanul fejlődött, nem csak a partnerek mibenléte és számossága volt szemkápráztató, hanem a müncheni üzlet is egyre impozánsabb lett. Therese képességei azonban nem csak a hálózatépítésben mutatkoztak meg, hanem számos szokatlan innovációt hajtott végre: ő volt az első, aki banánt importált Németországba, valamint mangót és licsit rendelt Kínából. 

dall2

A sikert azonban beárnyékolta a világháború és az azt követő világégés, a luxuscikkek piaca összezsugorodott. Éppen ezért Randlkoferék újabb irányba nyitottak, Hermann Randlkofer döntése alapján a kávékereskedelem mellett döntöttek.

1933-ban csatlakozott Randlkoferhez a 19 éves Kornad Werner Wille brémai kávészakértő. Ő hozta létre az alapokat, alkotta meg a Dallmayr kávéra szakosodott részlegét, amely először csupán a csemegeüzlet egy külön részének indult. Wille elképesztően profin kezelte a kávét: maga vásárolta meg a nyers kávét, amit az ő felügyelete alatt pörköltek. Ekkor született meg a Dallmayr Kaffee.

dall3
Wille hamarosan már nem csak a cég kávészakértője volt, a háború után Wille és Randlkofer együttesen építették újjá a céget, az 50-es évekre nem csak az üzlet portálja újult meg, hanem újra szárnyalni kezdett a csemegeüzlet, a kávéértékesítés és születtek a korszakalkotó üzletek. Ilyen volt a BMW-vel való együttműködés. Az autógyár Amerikából behozott kávéautomatákat helyezett el alkalmazottai kiszolgálására, ezek feltöltését vállalta el a Dallmayr. Ma már több mint 40 000 Dallmayr automata található Németországban, Svájcban, Ausztriában és Kelet-Európában.

A vállalat fejlődése azóta is töretlen. A Randlkofer és Wille leszármazottak által közösen vezetett cég a fejlesztések mellett a bővítésre is gondolt. 2006-ban az egykori csemegeüzlet rekonstrukciója idején létrehozták a Dallmayr éttermet, valamint megnyitott a Café-Bistro Dallmayr. Amit 2014-ben a Dallmayr Akadémia követett.

dall4

Dallmayr-kávé

A családi vállalkozásként üzemelő Dallmayr folyamatosan keresi azokat a partnereit, akik hozzá hasonlóan hisznek a kiváló minőségű alapanyagban. Ebben rejlik a Dallmayr-kávé titka is: a legjobb termőterületekről származó kávékat vásárolják fel, amelyet utána a saját pörkölőüzemükben, a München melletti giesingi létesítményükben pörkölnek meg.

A világ számos pontjáról származó nyers kávék esetében a Dallmayr nem csupán a minőségre törekszik, hanem olyan családi vállalkozásokat keres partneréül, akikkel szorosan együttműködve tudja alakítani a kávékínálatát. A farmerekkel a Dallmayr szakemberei folyamatosan tartják a kapcsolatot, szakértőik rendszeresen ellátogatnak a termőterületekre, ellenőrzik a minőséget és valós támogatást nyújtanak a Dallmayr-rel együttműködő partnereiknek.

Az érett, gondosan válogatott kávészemről a kávécseresznyét mosással távolítják el, a fermentáció így nem az erjedő gyümölcshússal együtt történik, azaz a kávé ízjegyei is teljesen mások lesznek. Az eljárás pénz- és időigényes, ellenben a kávét a legkevésbé így érik negatív hatások az előkészítési fázis során.

A Dallmayr blendjeinek összeállítása ezek után kezdődik. A bevált és megszeretett ízprofilt kell az adott év terméséből kihozni, ez a Dallmayr szakértőinek a dolga. Az egyszerűnek tűnő feladat azonban hatalmas szakértelmet, türelmet és rengeteg kóstolást igényel, hogy a végén – az eltérő évjáratokból – a megszokott minőségű és ízprofilú Prodomo vagy Crema d’Oro blend megszülethessen.

dallmayr3_v

Tags: ,

  • Digg
  • Del.icio.us
  • StumbleUpon
  • Reddit
  • Twitter
  • RSS

Marbella csirkecombok

Kicsit időigényes, de az eredmény megéri az előkészítést, a csirke ebben az ételben képes omlós és ízletes lenni. Az összetevők kicsit furcsák, de ez senkit ne riasszon el, a végeredmény nagyon kellemes, szaftos. Rizzsel vagy krumplipürével tálalva tökéletes fogás, akár egy hétvégi menü részeként is.

Marbella csirkecombok

1,5 kg csirkecomb (alsó- és felsőcomb lehet külön is)

10 dkg magozott zöld olívabogyó

15 dkg magozott aszalt szilva

4 gerezd fokhagyma

2 db babérlevél

4 ek. olívaolaj

3 ek. vörösborecet

1 ek. szárított oregánó

frissen őrölt fekete bors

1 ek. barna cukor

1 dl vörösbor

3 ek. szeletelt mandula

A húst előző este előkészítem. Lemosom, majd egy nagyobb, fedhető tálba teszem. Az olajat egy edénybe öntöm, hozzáadom az ecetet, sózom, borsozom, oregánóval fűszerezem, valamint a zúzott fokhagymát is hozzáadom. Alaposan átkeverem.

A hús mellé a tálba tűzöm a babérleveleket, mellé szórom a szilvát és a magozott olajbogyót, majd a pácot a húsra öntöm, az edényt fedem, és egy éjszakára a hűtőbe teszem.

Másnap a húst egy méretes hőálló tálba pakolom, a köretét is mellérakom, majd a páclevet rácsorgatom. Hozzáadom a bort, a húst megszórom barna cukorral, a tálat fóliával lefedem,  az előmelegített sütőbe (180 fok) tolom, és nagyjából egy óráig sütöm, majd fólia nélkül a combokat lepirítom.

Tálaláskor a húst rizzsel vagy krumplipürével körítve kínálom.

marbella

Tags: , ,

  • Digg
  • Del.icio.us
  • StumbleUpon
  • Reddit
  • Twitter
  • RSS