Hagymakrémleves

 
Nem a legtavaszibb, de a Trófeában töltött félsikeres vacsorám
legfinomabb elemén merengve mégiscsak ezt adtam szombaton, leves
gyanánt. Senki nem tiltakozott (Zsófia nemevésével nem számolok, neki
komoly sértődés adta joga volt a levesevés megtagadására).
 



Hagymakrémleves

4 nagy vöröshagyma

frissen őrölt bors

2 dl főzőtejszín

2 l csontlé, alaplé (esetleg kockából)

olaj

só

A hagymákat félbevágom, vékonyan felszelem, majd olajon egy kis víz
segítségével megpárolom. Amikor már kellően üveges és tartását vesztett
a hagyma, botmixerrel elsimítom, majd felöntöm húslevessel, tejszínt
adok hozzá és óvatosan fűszerezem.

Sajtos croutonnal tálalom.
 

Tags:

  • Digg
  • Del.icio.us
  • StumbleUpon
  • Reddit
  • Twitter
  • RSS

Aszaltbarackos kuglóf

Jön az újabb gasztropara… Húsvét.

Furcsa, valahogy ennek az ünnepnek
a kapcsán nem fog el az a fajta viszketés, ami – karácsonykor – már 3
héttel az ünnep előtt a konyhába űz. Most annyi az új, olyan szépen
színesedik a piaci paletta, hogy nem érzem a kényszert, hogy egy ünnep
apropóján beköltözzek a konyhába. Persze azért játszani most kedvem
támad. Így kalácsok és kuglófok terén kísérletezgetek.


Aszaltbarackos kuglóf

45 dkg finomliszt

4 dkg vaj

8 dkg cukor

2,7 dl meleg víz

7 g szárított élesztő

10 dkg aszalt sárgabarack

4 dkg mandula

A lisztet összekeverem a cukorral, élesztővel, a barackokat négybe metélem, a mandulát aprítom, majd a megolvasztott vajjal és a vízzel összeeresztve a kenyérsütő Dagasztás funkciójára bízom.

Másfél óra elteltével egy szilikonformába öntöm a tésztám és hagyom kelni, amíg a sütő felfűti magát 185 fokra.

Tags:

  • Digg
  • Del.icio.us
  • StumbleUpon
  • Reddit
  • Twitter
  • RSS

Körözött

 
A fánk hozományaként negyed kilónyi túró árvállt a hűtőben. Az
újhagymák szárai épp kezdtek magukba roskadni, nekem meg eszembe
jutott, hogy milyen jól esne egy kevéske kence vacsorára.
Amolyan körözött féle…



Körözött

25 dkg túró

1 csomag újhagyma szára

csipet só

1 tk pirospaprika

5 dkg vaj

2 ek tejföl

1 tk kömény

A túrót villával áttöröm, vajjal, tejföllel elkeverem, fűszerezem és az apróra vágott hagymaszárakkal megbolondítom.
 
  • Digg
  • Del.icio.us
  • StumbleUpon
  • Reddit
  • Twitter
  • RSS

Trófea, újratöltve

A múltkori jó élményeinkre alapozva, egy kis könnyű esti vacsorára
benéztünk a Margit híd lábánál fekvő Trófeába. Ha nem hagytam volna
abba 2 év után a komolyzenei tanulmányaimat: zongorázni tudnám a
különbséget.
 

Először is a hely szűkös, a választék szintén. A svédasztal
megközelítése nem túl szerencsés. Míg Újbudán az étterem központi
részén kapott helyet a kínálat, itt a sötét étterem füstös, dohányzós
részén átvágva lelünk rá a választékra, ami hagy némi kívánnivalót maga
után.

Talán nem is ez a legfájóbb a hellyel kapcsolatban, hanem az, hogy a
frissensütéshez nem magunk vadásszuk össze a pácolt husikat, hanem egy,
a munkában megfáradt szakács szúrós tekintete mellett, a harmadik féle
kipróbálandó halat, vadat már enyhén pironkodva, lesunyt szemmel kérjük.

Ezen felül apró figyelmetlenség a háttérzeneként szolgáltatott Wham
karácsonyi nóta, a véletlenszerűen beállított, asztalterítőket
gondosan kerülő spotok (szeretem látni, amit eszem!!!)…

Maga a vacsora alapvetően finom volt.

Az előételnek begyűjtött sajtok
(nagy pirospont, Újbudán ezt nagyon hiányoltuk), makik, hústekercsek
mind nagyon finomak voltak.
 
 
A fokhagymakrémleves szintén kellemes
meglepetés volt, a pirított tésztás croutonnal. Ám a főétel kapcsán már
kevéssé voltam elájulva. A spirituszon melegedő készételeket most
kihagytam, helyette vettem a bátorságot és négyféle húst kértem,
grillen. Ebből a sertésszűz nyersen került a tányéromra, a cápával
pácolási bajaim voltak és a naphal csak szimplán nem ízlett. Ez utóbbi
kettő még nem is fájna, de azt a szép, mustárpácos szűzérmét azért
megsüthették volna….
 

A desszertválaszték egész bőnek tűnt, így szereztem is többfélét. A
mákosguba csodás volt, nem száraz, nem ázott, nem túl édes, nem
ízetlen, enyhén meleg…pont úgy, ahogy kell. Az almáspite szintén
felülmúlta a várakozásaimat, ám az epres/csokis profitelor, a kissé
ízetlen csokitorta és a keményre sikeredett bécsi meggyes nem volt
fogamra való.

 
 
Egyszóval a hely nem a legszerencsésebb, a választék lehetne nagyobb és
a grillnél szolgálatot teljesítő alkalmazottat figyelmeztethetnék a
nyers sertéshús-evészet veszélyeire.
  • Digg
  • Del.icio.us
  • StumbleUpon
  • Reddit
  • Twitter
  • RSS