Trófea, újratöltve

A múltkori jó élményeinkre alapozva, egy kis könnyű esti vacsorára
benéztünk a Margit híd lábánál fekvő Trófeába. Ha nem hagytam volna
abba 2 év után a komolyzenei tanulmányaimat: zongorázni tudnám a
különbséget.
 

Először is a hely szűkös, a választék szintén. A svédasztal
megközelítése nem túl szerencsés. Míg Újbudán az étterem központi
részén kapott helyet a kínálat, itt a sötét étterem füstös, dohányzós
részén átvágva lelünk rá a választékra, ami hagy némi kívánnivalót maga
után.

Talán nem is ez a legfájóbb a hellyel kapcsolatban, hanem az, hogy a
frissensütéshez nem magunk vadásszuk össze a pácolt husikat, hanem egy,
a munkában megfáradt szakács szúrós tekintete mellett, a harmadik féle
kipróbálandó halat, vadat már enyhén pironkodva, lesunyt szemmel kérjük.

Ezen felül apró figyelmetlenség a háttérzeneként szolgáltatott Wham
karácsonyi nóta, a véletlenszerűen beállított, asztalterítőket
gondosan kerülő spotok (szeretem látni, amit eszem!!!)…

Maga a vacsora alapvetően finom volt.

Az előételnek begyűjtött sajtok
(nagy pirospont, Újbudán ezt nagyon hiányoltuk), makik, hústekercsek
mind nagyon finomak voltak.
 
 
A fokhagymakrémleves szintén kellemes
meglepetés volt, a pirított tésztás croutonnal. Ám a főétel kapcsán már
kevéssé voltam elájulva. A spirituszon melegedő készételeket most
kihagytam, helyette vettem a bátorságot és négyféle húst kértem,
grillen. Ebből a sertésszűz nyersen került a tányéromra, a cápával
pácolási bajaim voltak és a naphal csak szimplán nem ízlett. Ez utóbbi
kettő még nem is fájna, de azt a szép, mustárpácos szűzérmét azért
megsüthették volna….
 

A desszertválaszték egész bőnek tűnt, így szereztem is többfélét. A
mákosguba csodás volt, nem száraz, nem ázott, nem túl édes, nem
ízetlen, enyhén meleg…pont úgy, ahogy kell. Az almáspite szintén
felülmúlta a várakozásaimat, ám az epres/csokis profitelor, a kissé
ízetlen csokitorta és a keményre sikeredett bécsi meggyes nem volt
fogamra való.

 
 
Egyszóval a hely nem a legszerencsésebb, a választék lehetne nagyobb és
a grillnél szolgálatot teljesítő alkalmazottat figyelmeztethetnék a
nyers sertéshús-evészet veszélyeire.
  • Digg
  • Del.icio.us
  • StumbleUpon
  • Reddit
  • Twitter
  • RSS

Karalábéleves húsgolyókkal

Tavasz van? A napsütés igenlően bólint, én még hitetlenkedem, de közben már a tűzhelyen rotyog az első nagyontavaszi leves.

Hihetetlen, de van, aki nem szereti. Az egyik barátunk épp tegnap húzta össze virtuálisan a szája szegletét, mikor megemlítettem, hogy mi lesz a mai ebéd. Ilyenkor sokszor azt gondolom, hogy pusztán az a probléma, hogy még nem evett olyat, ami jól van elkészítve.

Persze ezzel korántsem azt kívánom leszögezni, hogy a Bölcsek kövén ülve, az én fakanalam alól kanyarodik ki a legeslegjobb étel, de hiszem, hogy az alapanyagokból más és más minőségű étel hozható ki. Arról nem beszélve, hogy ezek az alapanyagok milyenek.

Most olasz karalábékkal hozott össze a Sors.

DSC_2423_v

Karalábéleves, húsgolyókkal

3 nagy és friss karalábé

2 dl tejföl

1 ek finomliszt

1 ek vaj

30 dkg sertéscomb

1/2 bögre rizs

1 tojás

bors

1 csokor petrezselyem, esetleg szárított

A karalábékat megpucoltatom a férjemmel, majd már önkezüleg apró kockákra vágom. Vajon, minimális vizzel megpárolom.

A rizst kétszeres vizben megpárolom, majd összekeverem a ledarált combbal, a tojással és sóval, borssal fűszerezem. Vizes kézzel apró gombócokat formálok és a vizzel felöntött, kicsit zuborgó levesben óvatosan megfőzöm.

A tejfölt elkeverem a liszttel és behabarom a levest. Picit sózom, petrezselyemmel megszórom.

(Tudom, hogy túl egyszerűnek tűnik, de a tavaszi leveseknek, főzelékeknek pont ez a titka. Nem kell őket agyon bonyolítani, csak ki kell szabadítani az ízüket és élvezni.)

Ínyenc_v

Tags:

  • Digg
  • Del.icio.us
  • StumbleUpon
  • Reddit
  • Twitter
  • RSS

Ham and eggs

 
Miután lassan már mindenki rádöbbent, hogy a csöppnyi szufflétálakban csodás vacsorát lehet sütni, bennem is megérett a gondolat, hogy egy rohanós, vásárlós nap befejezéseként valami illatos, az alkotóelemeket tökéletes szimbiózisba olvasztó vacsorával lassítsunk.
 
 
Szufflétálban sült ham and eggs, 4 személyre
 
4 szelet jamon serrano vagy prosciutto crudo
 
4 tojás
 
6-8 koktélparadicsom
 
2 szál újhagyma
 
4 szelet ementáli
 
rozmaring
 
 
A szufflétálat zsírral kikenem, majd belefektetem a sonkát, ráhelyezem a sajtot, a félbevágott paradicsomokat belehelyezem, rozmaringgal, felmetélt hagymával megszórom, ráütöm a tojást, ezt cseppet sózom, majd a sonka kilógó felével betakargatom.
 
200 fokra előmelegített sütőben addig sütöm, amíg a tojás a látható felületen teljesen "kifehéredik".
  • Digg
  • Del.icio.us
  • StumbleUpon
  • Reddit
  • Twitter
  • RSS

Indiai vacsora: corma, vindaloo, curry

Kriszta barátném és Topi barátunk általában havi perioditással nálunk tölt egy estét. Ilyenkor a Nők boldogok, mert friss, gyötörni való alany jelenik meg, akikkel extra meséket lehet felolvastatni, akik lovacskázak velük vagy levesest hajlandóak játszani a már pizsomában feszítő tündérkékkel.
 
Magam részéről a beszélgetésen, esetleges társasozáson kívül a főzésért szeretem ezeket az estéket.
 
Készülök, ötletelek, beszerzem a hozzávalókat, majd alkotok.
 
Most az indiai konyhával szerettem volna megismertetni őket. Arra, hogy rém autentikus legyek nem vállalkoztam eddig sem és most sem az vezetett, hogy beszerezhetetlen alapanyagú, csak tandoorban készíthető ételeket válasszak. Inkább olyasmit kerestem, ami jellemzően közvetíti azt az ízvilágot, amit számomra az indiai konyha képvisel.
 

 

Csirke corma

1 kg csirkemell

2 ek kókuszreszelék

1/2 l kókusztej

1 nagyobb fej vöröshagyma

2 gerezd fokhagyma

1 tk őrölt gyömbér

3 tk chicken tikka fűszerkeverék

A csirkemellet apró darabokra vágom, kis vajon lepirítom. Egy tányérral félreteszem. A visszamaradt vajban megpirítom a fűszereket, majd a aprított hagymát, fokhagymát megdinsztelem. A húst visszateszem, kókusztejjel felöntöm. A reszelt kókuszt egy száraz serpenyőben megpirítom, majd ezt is a csirkéhez adom. Egy kevés szárított chilit adok hozzá, sózom és takarékra véve hagyom, hogy az ízek összeérjenek.

 

Marha Vindaloo

1 kg marhalábszár

2 nagy fej vöröshagyma

szárított chili

4-5 tk vindaloo fűszerkeverék

3 tk friss, reszelt gyömbér

2 gerezd fokhagyma

2 darabka fahéj

bors

A hagymákat összeaprítom, vajon megdinsztelem. A húst összevágom, minden oldalát megkapatom. Fűszerezem. Az eresztett levén kívül egy kevés vizzel felöntöm, hogy ellepje, majd lassan főzöm. Az elfővő vizet visszapótlom, amíg a hús meg nem puhul. Ekkor hagyom a szószt besűrűsödni. 

Ha a társaság bírja: lehet jó erős.


Karfiol curry

1 nagyobb fej karfiol

1 közepes vöröshagyma

3 ek vaj

3 tk curry por

1 nagy paradicsom

4-5 ek tejföl

A karfiolt megfőzöm. Kis vajban a karikára vágott hagymát és a gyömbér
megpirítom. Hozzáadom a darabokra vágott paradicsomot, a tejfölt, a
fűszerkeveréket és a karfiol rózsáit. Összerottyantom.

 

Házi naan

50 dkg finomliszt

7g szárított élesztő

1 tk só

3-4 ek tejföl

nagyon kevés langyos víz

Az alapanyagokat összedolgozom, kicsit hagyom kelni, majd lapokat nyújtok belőle és forró, száraz serpenyőben megsütöm.

Tags: ,

  • Digg
  • Del.icio.us
  • StumbleUpon
  • Reddit
  • Twitter
  • RSS