Jön a kánikula!
…és vele együtt a meleg, esőmentes nyáresték….kertben, teraszon. Ehhez meg csodás kiegészítő egy üveg Cidre. Ami viszonylagosan potom áron MÉG MINDIG kapható a Lidlben….
user's recent comments(0)
Az abc-t, mint üveggolyót….
Kaptam egy üveggolyót Konoktól. Most volt időm nézegetni, játszani vele, figyelni, ahogy a fény megváltoztatja a színét….
A = Anna lányom
Á = Álom (ritka vendég, de nagyon szeretem)
B = Barátság (mostanában volt "szerencsém" sokat gondolkodni a dolgon…)
C = Cirógatás (Zsófi nagyon édesen űzi)
Cs = Család
D = Dobozok (Fontos kinyitni őket??)
Dz = …
Dzs = …. erről csak a magyarított nevek jutnak eszembe …..áááááááá…..
E = Edömér barátnőm
É = Élet (mindenek felett)
F = férj-feleség (szintén kerregett erre a témára az agyam…)
G = Görögország (nagyon vágyom….)
Gy = Gyöngyök (örök sérelmem, hogy nincs érzékem ehhez a fajta kreatívkodáshoz)
H = Hold
I = Inni (kell, tanulom, de teve vagyok…)
Í = Írás (Nulla dies sine linea)
J = Játék (Neki, Nekik, Nekem)
K = Könyv és kényelem
L = Levél (írott és hulló egyaránt)
Ly = Lyuk (Gaiman jut eszembe….vajon át lehet hullani az alsóvilágba?)
M = Munka (Kinek mit jelent….)
N = Nem (kimondani tudni kell)
Ny = NYÁR (egyértelműen!!!)
O = Ostoba (folyvást ilyenekbe ütközöm)
Ó = Óra (számít? nagyon????)
Ö = Önzés (Barátsággal egyetemben tűnődéseim tárgya)
Ő = Ő, igen, még mindig Ő, pedig már 7 éve 
P = Pékség (szeretem az illatát)
Q = Qsl-lap (ilyen az élet, ha az ember kapcsolatba kerül a rádióamatőrséggel)
R = Romantika (ízléssel és mértékkel, bármikor)
S = Semmi (néha annyira jó, hogy "van")
Sz = Szépség (gyönyörködöm a lányaimban)
T = Tárgyak (Bika vagyok, mit tagadjam….)
Ty = Tyííí (Edömér tudja)
U = Ág utca (a hazavágyó nosztalgikus gyerekszív)
Ú = Út (akár Coelho értelmezésében…)
Ü = Ünnep (Szeretem!!)
Ű = Űr (sose fogom megérteni, de azért próbálom)
V = Visszatérés (van ilyen??)
W= Jó kis család az enyém, büszke is vagyok rájuk!
X = …
Y = …
Z = Calzedonia
Zs = Zsófia lányom
Szeretném továbbgurítani Vaviknak, Eszternek, Grenadine-nak, Málnának és Mannának.
Tiramisu
Tegnap grillezni készültünk. Amiből persze nem lett semmi. Pontosabban a lávakő beköltözött a konyhapultra, a kolbászok tepsibe heveredtek és a sütő grillrácsa alatt szoláriumoztak, a többiek átminősültek benti köretnek, a desszerteknek meg úgyis mindegy volt. Így aztán a grillközeli élményt tartva ettük magunkat degeszre.
Desszert gyanánt egy nagy adag sárgabarackos-málnás clafoutist készítettem meg egy tálkányi tiramisut.
Tiramisu
4 tojás
25 dkg mascarpone
3 dl tejeskávé
5 kocka cukor
3-4 ek méz
2 ek rum
20 dkg olasz babapiskóta
2 ek holland kakaópor
A kávét lefőzöm, levesestálba öntöm, tejjel, cukorral és rummal kikeverem. A tojásokat szétválasztom. A sárgájukat kikeverem a sajttal és a mézzel, majd felverem a fehérjéket és azt is beleforgatom. A babapiskótákat óvatosan megáztatom a kávéban (de nem hagyom, hogy szöttyös legyen!!), lepakolom egy sorba, majd ráhalmozom a krémem egyharmadát, majd újra áztatott piskóta, krém, piskóta, krém. A tetejét megszórom kakaóporral és a tálamat legalább 4-5 órára a hűtőbe teszem.
Poreč, ízek
Egy félpanziós, gyerekekkel megspékelt miniszünidő nem igazán alkalmas kulináris magasságokra. Az ember reggel a németekkel kezd, este a németekkel folytatja, majd az óvárosban megverekszik az össze többi náció képviselőivel. De ha maga a szálló képes igényes konyhát vinni, akkor mindjárt nem olyan nyomasztó reggel a németekkel kezdeni és este a németekkel folytatni.
Mert ugyan a németek sokan vannak, mi viszont fifikásan tudjuk, hogy mit kell keresni, hogy a ránézésre kicsinyke pizza messze jobb az általam kóstoltak 80%-nál, hogy a mások által került rántott kagyló finom, a natúr hekk ízes, a dalmát sonka alatt dinnye rejtőzik és a reggeli legjobb tartozéka a mortadella.
Szóval a szállodánk kedvesség, tisztaság és ésszerűség mellett a konyhaművészet terén is csillagos ötösre vizsgázott. A lányok is nagyon jókat ettek, bár szerintem ők nem értették, hogy miért vagyunk meghatva a hibátlan, zsírtalan fánkoktól, a tökéletes marhahústól….ők inkább a délutáni fagylaltért epekedtek, meg az esti süteményekért, amik messze maradtak a nagymagyar átlagtól.
Az ízletes és sokszínű, néha betegesen össze nem illő, de megkívánt dolgok elfogyasztása után, besétáltunk a városba. Itt másfajta kulináris élmények vártak. A Nőket a jégre tett rákok vonzották, engem lekötött a fagylaltzsonglőrködésben jeleskedő cukrászok előadása.
Miután bejártuk a városka fő csapásait, végignéztük az összes bóvlit a szürkületben, kerestünk egy kellemes kis kávézót, ahol a Nők fagylaltot kaptak, mi felnőtt Nők meg alkoholizáltunk. Mis-Mas-t ittunk, amit a férjemmel még az első horvát utunkon fedeztünk föl vagy egy kis koktélt.
Egyszóval, annak ellenére, hogy igazi ellátott turistaként tengődtünk a szállónkban, mégiscsak sikerült jókat ennünk.