MIRELLE | gasztro- és lifestyle magazin

13 éves voltam, mikor anyával kettecskén levonatoztunk az olasz csizmán, Rómáig. Hatalmas élmény volt, talán az első olyan nyaralás, aminek minden mozzanatára emlékszem. Mivel egy kulinárisan érzékeny közegben nőttem fel, így 18 év távlatából is bennem élnek azok az újszerű ízek, amiket előtte soha nem éreztem.

Igaz, hogy indításnak Velencében belefutottam életem legrosszabb pizzájába, de aztán csupa pozitív gasztroélmény ért, miközben a Grand Canale-n vaporettóztunk, paloták képtáraiban csellengtünk, Szent Antal sírját látogattunk, majd a Forum Romanum kövei között próbáltam Graves világát feleleveníteni.

Ekkor ettem először igazi mortadellát, azokat a finoman levegős péksüteményeket, amire a magyar sütőipar az azóta eltelt idő alatt sem volt képes felverekednie magát.

Rómában a Pantheon mögött ettem krumplis, rozmaringos pizzát és kissé arrébb, közel a Capitoliumhoz ettem az első rizssalátámat.

Olasz rizssaláta

1 nagy bögre rizs

1/2 kg borsó

2-3 szép sárgarépa

20 szem olívabogyó

20 szem kapribogyó

olíva olaj

1 citrom leve

só

1 tk rozmaring

1 tk kakukkfű

A rizst kis olajon kifehérítem, picit sózom, kétszeres vízben megfőzöm. Amikor kész, tálba teszem és hagyom hűlni. A borsót megfőzöm, a répát karalábékanálla formázom, főzöm. Ha kész összekeverem a rizzsel, majd egy citrom levét rácsurgatom, kis olíva olajjal selymes fényt varázsolok a rizsre, fűszerezem.

Grillhúsokhoz, sült csirkéhez tökéletes.

Az alapanyagok végtelen variációjával kerülhet bele főtt tojás, egyéb zöldfűszer, paradicsom….szinte akármi.

Ma pihenünk. Jön az Edömér, a Nők vissza is élnek vele, babaházaznak, sajátos bújocskát játszanak, mindent elmesélnek és az összes bibijüket leragasztatják.

Mi meg eközben lopva próbálunk az Élet nagy kérdésein rágódni, fotókat nézni, enni és rekreálódni. Magyarul tespedni. De a Nők mellett erre esélyünk sincs. Enni legalább sikerül.

Szamócás piskóta

50 dkg aprócska szamóca

2 tojás

2 tk sütőpor

20 dkg rétesliszt

15 dkg cukor

1 csomag vaníliás cukor

8 dkg vaj

1 ek víz

1 ek rum

A fentieket a szamóca kivételével kézimixerrel összeboronálom, majd egy 26 centis szilikon tortaformába borítom és megkoronázom a megmosott, lecsumázott szamócával.

190 fokon, tűpróbáig sütöm.

"Embertestvér, ki erre jársz a nyáron,
a
dombtetőn, barát vagy idegen,
ne gúnyolódj e három
jómadáron,
kik itt lengünk a sárga zsinegen:
bőrünket,
nézd, a víz lemosta régen,
nyelvünk megzöldült, mint a
rézgaras,
és így forgunk a korhadó kötélen,
pökhendi
táncban, mint a szélkakas;
hasunk, amelybe bort tömtünk s
kalácsot,
mint vén ribancmell, ráncos, sárga folt,
s
szívünk, amely a názáreti ácsot
sohsem dicsérte, már a
sárba folyt.
Ne röhögd ki gyalázatunkat, vándor,
s ne csak
mibennünk lelj bűnt és hibát,
s ha majd a meggymagot kiköpted
szádból,
rebegj értünk egy Áve Máriát:
– hogy a gonosz
Hold szarván el ne essen,
s az égig jusson e három zsivány,
s
ruháik foltján többé ne nevessen
a grófkisasszony és az
úrilány –
de kérd reánk az Úr kegyelmét,
hogy a bitóról
hófehéren
megoldja Villon árva lelkét
Krisztus
nevében.
Ámen, ámen."

/Francois Villon: Az akasztófavirágok balladája, – részlet -/