MIRELLE Atelier

Valami egészen meglepően finomat.

A múltkori vácrátóti sétánk után, az arborétum kertjében ráleltem egy standra, ahol házi lekvárokat lehetett kapni. Igen sokfélét. Volt bodza, áfonya, ribizli, galagonya, dió… Ez utóbbi kettőből vettem is egy-egy üveggel. Eddig a diót próbáltam ki: nagyon finom. 

Szerencsére nem kell Vácrátótig elmenni, ha elhasználom, mert a békási piacon péntekenként árulnak. Szörpöket, lekvárokat, mézet. (van fokhagymalekvájuk is, az lesz a következő áldozat)

Diólekváros recept holnap!

Erre a csodára tettünk ma szert Szentendrén. Az étcsokoládé rudakban epres mandulamarcipán lapul, egy cseppnyi chilivel megbolondítva.

Annyira jól hangzott, hogy nem bírtunk neki ellenállni. És nem csak a csomagolás gusztusos és a belbecs reménykeltő, de a kivitelezés is igen sikeres. A markáns, de nem túl agresszív (50%-os) étcsokoládé mellett remekül érvényesül a gyümölcsös marcipán és a chili is pont annyira erőteljes, amennyire kívánatos egy édesség esetében.

Meglepő mód mind a négyünknek ízlett. Az étcsokoládékerülő férjem is elismerte, hogy kellemes. A Nők falták, én meg élveztem a torkomat körül ölelő chili kellemes érzését.

Niederegger marcipán

Ez van. A férjem valamiért ki nem állhatja a csőben sült dolgokat. Meg a rakottakat sem, a tésztaételekről nem is beszélve. Én ezt egy darabig tiszteletben is tartom, aztán egyszer csak szembe jön velem valami olyan alkotóelem, ami mégis lázadásra késztet. 

Az ellenszegülésemet most egy hatalmas fej, gyönyörű brokkoli váltotta ki.

Brynzás brokkoli 

1 gigantikus brokkoli

4 egész tojás

25 dkg túró

10 dkg brynza

15 dkg húsos szalonna

só

1-2 tk curry

A rózsákra szedett brokkolit currys, sós vízben megpárolom. A tojásokat felütöm, elhabarom, az áttört túrót és a lepirított szalonnát, zsírjával együtt belekeverem. A brynzát kézzel belemorzsolom. Óvatosan sózom. Egy nagy jénaiba belefektetem a lecsöpögtetett brokkolit, nyakon öntöm a szószommal, majd a 200 fokra melegített sütőbe dugom. Addig sütöm, amíg szépen meg nem pirul a teteje.