Mirelle

Ez annyit tesz lengyelül: Jó étvágyat! Egészségedre!

Hát étvágy volt. Már hetekkel az út előtt gyomorilag edzettünk…

Igen, a góral gasztronómia igazi nehézágyúkat tartogat. Nem az a franciás, öntettel körülölelt 2 grammnyi valami, amit szigorúan kisujjeltartva lehet fogyaszatni, hanem kifejezetten tunkolnivaló, kanállal belapátolható ételekből lehet választani. De az egésznapos túrázás után, nem is nagyon vágyik másra az ember.

Szögezzük le azonban, hogy a rusztikusság nem megy az ízek rovásásra. Nem holmi betonkockaméretű, ízetlen kalóriabombákról van szó, hanem gondosan megalkotott salátákról, jól fűszerezett grillhúsokról és ízes egytálételekről.

Gyerekkoromban, amikor a szocializmus vívmányaként totális élelmiszerhiány volt Lengyelországban, nem volt ekkora választék. Volt az úton meg útfélen kapható kecske- és tehénsajt, zurek (krumplileves), barcz czerwony (céklaleves), fasolka (nagyszemű fehér paradicsomos bab, kolbásszal), bigos (lengyel székelyképoszta), fritki (sültkrumpli), pstang (pistráng), rebarbara kompót és nagy ritkán kotlet (szelet hús kisütve).

Aztán jött a változás és hirtelen olyan mennyiségű étel lett a korábban kifosztott üzletekben, éttermekben, ami értelemeszerűen magával hozott egy választékbővülést. Új ízek jelentek meg az étlapon, főleg hús. Kolbászok, hurkák, csülök (golonko), amiket finom szószokkal, alufóliában sült krumplival és érdekes salátákkal kínálnak (mazsolás káposztasaláta, citromos, édes répasaláta, céklasaláta).

A mostani út alkalmával is nagyságrendileg végigettük a kínálatot. Nekem gyerekkori vonzódásom van a barczhoz meg az egytálételekhez, a fiúk érthető okokból inkább a húsokat favorizálták. A lányok meg boldogan és elégedetten kóstolták végig a választékot.

És amiről még feltétlenül meg kell emlékeznem: a sültzsíros kenyér. Ez előételként rendelhető a legtöbb étteremben. Húsdarabokban gazdag sült zsírt hoznak ki, meg azt a jó sűrű kenyerüket. Sajnos kihagyhatatlan.

Megjöttünk!!!

Szép volt, jó volt és a mi kis elhagyott lakásunkba belépni volt a legeslegjobb. Lányok estig abba se hagyták a játékaik újrafelfedezését. Viszont ebben a néhány napban láttak igazi havat, hegyet, szánkóztak órákon át, ették az egyzlotys sajtot, a Samanta cukrászda remekeit és a parasztkonyha magávalragadóan egyszerű és ízes fogásait a Watra, a Góral Burger valamint a Kolorowa nevű vendéglátó egységek és a menedékházak jóvoltából.

Néhány kép:

Dolina Koscieliska

Morskie Oko (mögöttünk a befagyott tengerszem)

A napokban kulináris beszámolóval és néhány recepttel is jövök, ígérem.

Egy időre elköszönök. Pénteken pihenni és gasztrotúrázni indulunk a Tátrába, Zakopane-ba…..ahogy Anna mondja Apumáméba.

Mindenkinek virslimentes szilvesztert és ízekben gazdag új évet kívánok!

Megérkezett! Az előzetes egyeztetéseknek megfelelően, az ünnepi vacsorát követően megjött a KisJézus! Persze ennek leginkább a Nők örültek, főleg, hogy számukra még hallható az angyalok sietős suttogása a fa körül.

Mivel gyerekkoromból emlékszem rá, hogy milyen nehezemre esett a vacsora végett megszakítani a frissen szerzett játékaimmal való ismerkedést, így természetesen először megettük a levest és a főételt, majd a Nők az apjukkal és a nagyapjukkal számüzetésbe vonultak a gyerekszobába, mi meg anyával gyors ütemben leizzadtuk a sminkünket, amíg megleltük a kiégett körtét a frissiben felvillanyozott fán. Merthogy a villanyszerelést a fa díszítése előtt suttyomban megejtettem, így a fényekkel egyetemben a fa csak az angyalok érkeztekor debütált…

A vacsorára thai kókusztejes ráklevest tálaltam, majd roston sütött mediterrán lazacfilét és rozmaringos sült rákot adtam a jónépnek, comté sajtos charlotte krumplival (örök hálám Christophe-nak) és kukoricasalátával a lányok nagy örömére.

Desszerthez meg anya Verhetetlen Beiglijét ettük és egy tálnyit az általam összesütött mindenféléből (gesztenyéskifli, hókifli, Mocha Choca, mézeskalács, vaníliáskifli).

Persze a főételről megint nem készült fotó (szokásos okokból…), de mivel a rákleves mindannyiunk nagy megelégedésére szolgált, így felkerül a hétköznapi menük sorába. Lazacot meg szintén fogok készíteni.

Gasztroblogger ajándékok (A Pettsonos könyv közös a Nőkkel):

Beigli-ügyben még jövök majd egy poszttal.