Advenio, advenire, adveni, adventum…
Minden kedves barátomnak, ismerősömnek, olvasómnak, ikres apáknak és
anyáknak, gasztroblogger-kolleginának és kollegának boldog karácsonyt
kívánok!
A Nők már nagyon várják a Szentestét. Gondosan visszaszámolnak, jó
nézni ahogy készülnek arra az estére, amikor felhangzik a csengőszó, a
karácsonyfánkon kigyúlnak a fények. Úgy érzem, hogy tisztában vannak
azzal, hogy a Mikulás és a Jézuska fizikai valójában nem vesz részt a
karácsonyban, de van annyi veleszületett érzelmi intelligenciájuk, hogy
ezen túllépve élvezzék az ünnep, a milliónyi fény misztériumát.
Én meg újra gyerek vagyok. Elnézem őket, ahogy hajnalban ágytól
gyűrötten, kócosan futnak az adventi naptárhoz, hallgatom, ahogy
terveket szőnek, ajándéklistákat írnak és igen büszke vagyok a Zsófira,
aki ma reggel – az ohoda felé baktatva – kijelentette, hogy ő
mostanában annyi ajándékot kapott, hogy a Jézuskának nem is kell
hoznia.
Boldog, békés együttlétet mindenkinek.
És finom falatokat. 😉
