Diós pite
Bizony, bizony. Nálam is napvilágot
látott egy ilyen papíralapú gyermek. Hosszú, nagyjából egy éves
munka után büszkén jelenthetem: megírtuk!
Megírtuk azt, amire nekünk anno a
legnagyobb szükségünk lett volna. Egy gyakorlati tanácsokat
tartalmazó könyvet, ikreseknek.
Most határozottan büszke, elégedett
és fáradt vagyok.
csipet só
8 dkg vaj
Barátom az iwiw. Megtaláltam az ominózus lap szerkesztőjét. Felhívtam. Most próbálom megérteni az emberi bunkóság okait….
Kérdeztem találkozott-e az emailem-mel. Állította, hogy még nem. Vázoltam a tényeket, miszerint egy általam alkotott receptet fedeztem fel az ő oldalukon, saját szövegezéssel, képpel és természetesen forrásmegjelölés nélkül.
Erre nem kezdett el szabadkozni, hanem emelt hangnemben közölte, hogy receptet kitalálni nem lehet, ergo jómagam is loptam a receptet, szóval jobb lenne, ha nem ugrálnék…
Javasolta, hogy írásban tegyek panaszt, amit ő majd egymaga jól elbírál és dönt.
Szóba hoztam a 2001. évi CVIII. törvényt, erre még gunyorosabb lett, mondván, hogy nála leledzik a webszervere, így lehuzatni se tudjuk…… persze ez azért nem így van (szerencsére).
Majd köszönés nélkül távozott az éterben….
Én úgy gondolom nem árt, ha kap úgy 50-60-100 levelet ( Seres Zoltán, szerkesztoseg@zug.hu)
Nomen est omen.