Romani platni

A Ferencváros szívében, a Tűzoltó utcában található a Ferencvárosi Tanoda, ahol a lakáséttermek mintájára egy cigány étterem nyílt. A tanoda szervezésében, az ott dolgozó szociális munkások és néhány vállalkozó kedvű és főzni szerető cigány asszony segítségével működtetett étterem a társadalmi beidegződéseket, előítéleteket próbálja feloldani a gasztronómián keresztül. A választott út remek, hiszen a gasztronómia az adott nép kultúrájának kvintesszenciája. A választott alapanyagok, az elkészítés módja, az emberek, akik elkészítik mind-mind mesélnek az adott nép kultúrájáról, életkörülményeiről.

A Romani platniban rendezett vacsorák nem steril körülmények között zajlanak. Nincsenek nyakkendős pincérek, a konyha és a benne dolgozók nem válnak külön az étteremben étkezőktől. A konyha egy légtérben található az étteremmel, a vacsorát az azt megfőző asszonyok kínálják a vendégeknek, s az utcai élet zajai is beáramlanak.

Az általunk kóstolt ételek finomak voltak, igen laktatóak és beszédesek. A szegényes életkörülmények között is leleményes háziasszonyokról meséltek, arról, hogy hogyan próbáltak a család számára ételt varázsolni az asztalra. A tésztában gazdag ételsorban azonban nem csak a szűkös anyagiak formálta gasztrokultúra csillant meg, hanem az életöröm is, hiszen minden fogás egyedi, stílusos és finom volt.

Az antidiszkiminációs főzőcsoport 15 fős vacsoráira a Romani platni blogján keresztül lehet jelentkezni, ahol a következő vacsorák időpontjai mellett a kóstolt ételek receptjeit is megtalálhatjuk.

Tags:

  • Digg
  • Del.icio.us
  • StumbleUpon
  • Reddit
  • Twitter
  • RSS

Chez les Français

Buda erős léptekkel húz a pesti gasztrovilág után. Ahogy látom ebben egy egészen sajátságos úton jár, mert személyes kötődés kialakítására alkalmas reggelizőhelyekkel támad. A sokáig Csipkerózsika álmát alvó Városmajorban is sorra nyílnak a szerethető, kávézót pékséggel és bolttal ötvöző helyek.

Igazi francia hangulat kint is, bent is

A múlt hét végén egy igazán autentikus helyre bukkantunk a családdal, a Chez les français-re. A helyet franciák hozták létre, ők is üzemeltetik és a maguk ízlése szerinti, vidéki Franciaországot kívánják megmutatni az érdeklődőknek. Nem kell messzemenőkig frankofónnak lenni ahhoz, hogy értékelni tudjuk a finom croissant, a roppanós, rozsliszttel gazdagított baguette-t, az ementálitól a roquefort-on átívelő minőségi sajtkínálatot vagy a nyúlpástétomban, kis kolbászkákban, sonkákban rejlő potenciált.

Egy aprócska ementáli a jóféle sajtkínálatból

A Chez les Français  a későn kelők mekkája, igazi tízóraizásra, napközbeni kávézásra alkalmas hely. A kávé mellé a croissant-on kívül különféle szendvicseket kínálnak, akad náluk többféle quiche és sütemény. A helyben sütött pékárukon kívül zseniálisan jó macaroonokat is tartanak. A klasszikusok mellett a kacsamájast és a roquefortost érdemes kipróbálni, egészen különlegesek.

Az elmaradhatatlan macaroon-ok, hátul a májas és a roquefortos

Akit Budán ér a reggel, vagy napközben egy jó kávéra és szendvicsre vágyik, annak javaslom, hogy térjen be a Franciákhoz. :)

A Chez les Français-ben készült többi kép ITT megtekinthető.

 

  • Digg
  • Del.icio.us
  • StumbleUpon
  • Reddit
  • Twitter
  • RSS

Meggyes bedobós, a klasszik

Tegnap ügyet se vetve a konyhában lévő 30,4 fokra, este 6-kor bekapcsoltam a sütőt, mert a Nők enni vágytak. Már délelőtt kiénekeltek a hentesnél néhány boldog csirkecombot, majd ezt kérték vacsora gyanánt. Így aztán néhány cukkinit felkockáztam, hozzáhajítottam három szintén felkockázott paradicsomot, meglocsoltam olíva olajjal, sót és kakukkfüvet szórtam rá, majd ezen az ágyon megsütöttem a combokat. S ha már be volt kapcsolva a sütő, csináltam egy kis desszertet is.

A délelőtti piacmustráról velünk jött egy kilónyi meggy, így most abból készült a bedobós süti, de jóformán bármilyen, nem túl vizes gyümölccsel elkészíthető.

Meggyes bedobós

1 kg meggy

30 dkg rétesliszt

7 tojás

10 dkg vaj

1 cs sütőpor

25 dkg cukor

2 tk vaníliás cukor

6 ek víz

3 ek rum

1 citrom héja

csipetnyi só

A meggyet megmosom, leszárazom és hagyom lecsöpögni. A tojások sárgáját a cukorral habosra keverem, majd hozzáadom a vajat, a vizet és a rumot és a sót. Alaposan elkeverem, belereszelem a citrom héját is. Hozzáadom a sütőporral elkevert lisztet, s végezetül a tojások felvert habját. Egy zsírral kikent, rétesliszttel kiszórt tepsibe öntöm a masszát és a meggyeket szép sorjában, jó sűrűn beledobálom. 185 fokon sütöm, amíg a tésztának szép sült színe nem lesz (a tűpróba is tökéletesen megteszi).

Tags: ,

  • Digg
  • Del.icio.us
  • StumbleUpon
  • Reddit
  • Twitter
  • RSS

Salaam Bombay

Múlt héten, a kánikulát megelőző nyárban egy remek ebéden vettem részt a Table Free és a Lucullus szervezésében. Akik régóta követik a blogot, tudják, hogy elkötelezett csodálója és követője vagyok az indiai konyhának. Nem csak főzöm, hanem sokszor tesztelem is, így igazi öröm volt számomra, hogy egy eddig nem próbált indiai étterembe szólt a meghívás.

Az indiai konyhához Magyarországon valahogy hozzánőtt a füstölőszagú félszuterén enteriőr, amivel ez – az egyébként indiaiak által vezetett – hely végre szakítani tudott. Az utcaszinten lévő étterem európai konyhát sejtető belső kialakítása nagyon kellemes, a falakon lévő dekorációkban ütközik a modern Bombay/Mumbai tengerparti sztrádájának gigantikus látképével a plafonról belógatott szári, s az eklektikus sokszínűséget az étlap autentikus indiai fogásait kiegészítő magyar borkínálat csak fokozza.

Az ételekben azonban nincs semmi fúziós. Az általam kóstolt pácolt húsok hibátlan fűszerezéssel bírtak, a chutneyk tökéletesek voltak és a hagyma pakorát egyszerűen képtelenség volt abbahagyni, annyira jó ízű és ropogós volt.

A különféle curryk gazdagon voltak elkészítve, bár a daal egy kicsit túl híg volt ahhoz, hogy a csodálatos naanra szedve ne csorogjon szerte szét. A pualo rizs meg már a látványával is lenyűgöző volt.

Régen ettem ennyire kiegyenlített minőségű indiai menüsort. A magas nyitás után a folytatás is hozta a kezdeti nívót, egyedül a desszert okozott némi galibát, bár ennek részint én vagyok az oka. A magyar borok mellett az étterem olasz fagylaltokat is kínál és a desszertként kapott fagylaltok számomra a túlédes kategóriába tartoztak. Szívesebben zártam volna egy mangó lassival a menüsort, de ez az egyetlen hiba, amit fel tudok róni.

A fagylalttól eltekintve csak javasolni tudom a helyet. Menjetek, próbáljátok ki, hogy milyen a jó indiai konyha.

Tags:

  • Digg
  • Del.icio.us
  • StumbleUpon
  • Reddit
  • Twitter
  • RSS