Mindig is tudtuk, hogy a kis ózdi nagy dolgokra hivatott, de az még minket is meglepett, hogy a Josera kiválasztotta az infludogok közül és lehetőséget biztosított számára, hogy élete fotózásán vegyen részt. A Josera és a világhírű kutyafotós, Christian Vieler közös hétvégéje nem csupán egy kutyafotózós esemény volt, hanem egy igazi ünnep, amely mind a kutyáknak, mind a gazdiknak igazán örömteli pillanatokat tartogatott.
Aki ott járt, tudja, hogy a fényképezőgép előtt nem trenírozott modellkutyák álltak, hanem igazi családtagok: játékos, csillogó szemű, néha szétszórt, szerethető négylábúak. Pont azok a modellek, akikkel Vieler dolgozni szeret, hiszen tőlük kapja meg az igazi, őszinte reakciókat. A Josera filozófiájába ezért is illeszkedik tökéletesen ez az együttműködés, hiszen Christian is ugyanazokban az értékekben hisz: az állatok jóllétében, a minőségben és az őszinte kapcsolatban. A márka Németországban már több mint nyolcvan éve fejleszt prémium- és szuperprémium eledeleket, Vielerrel közösen, a szeretet és humor nyelvén mutatja meg, mit jelent igazán figyelni egy kutyára.
Yolán is első perctől otthon érezte magát a rendezvényen. Annak ellenére, hogy összes terrier őse minden reaktivitása ott tombol ebben a négy kilós kis testben, nagyon hamar egy hullámhosszra került Christiannal és teljesen magától érthetődő módon követte az utasításait, együttműködött vele. Nem voltak hangos parancsszavak, csak jóféle jutalomfalatok, Christian rutinja és kisugárzása, ami azonnal hatott.
A férfi, aki a pillanatot fotózza
Christian Vieler története szinte mesébe illő. Az első fotóit a nappalijában készítette, éveken át csak a saját örömére. Egy újságíró fedezte fel az Instagramra feltöltött képeit, amelyek nem sokkal később már bejárták a világot: a kutyák, a levegőben elkapott jutalomfalatokkal egyszerre lettek humorosak, meghatóak és annyira ismerősek. Christian számára ekkor vált visszavonhatatlanul a kutyafotózás hivatássá.
A fotós azóta is a spontaneitás mestere, nem utasít, nem parancsol, inkább figyel. Szerinte egy jó fotó alapja, ha a kutya képes elkapni egy falatot vagy legalább megpróbálja. A helyszínen a kedvenc jutalomfalatját használja, néhányszor eldobja, hagyja, hogy a természetes reakció megtörténjen. „Akkor is jó kép születik, ha nem sikerül elkapnia” – mondja nevetve. – „A reakció a lényeg.”
Munkái szinte mindig stúdióban készülnek, mert a fények és a kontrollált környezet adják meg azt a letisztultságot, amit szeret. „A stúdió az én világom.” – vallja.
Amikor magyar kutyákkal dolgozott, különösen jó tapasztalatai voltak. A budapesti gazdik kedvencei fegyelmezettek, nyugodtak és együttműködőek. „Amerikában sok a doodle, és ott keményebb munka, mert szanaszét szaladgálnak” – meséli nevetve. A fotózások során több magyar fajtával is találkozott: magyar vizslával, pulival és kuvasszal is.
A siker titkát azonban nem technikában, hanem kapcsolatban látja. Amikor arról kérdeztük, mit tanácsolna egy kezdő kutyafotósnak, nem a fényről vagy a beállításról beszélt, hanem az érzelmekről.
„Figyeld a kutyádat. Ne csak ültess le egy székre. Játssz vele, fuss vele, dobálj neki, hagyd, hogy történjen valami. A jó fotóban ott van a mozgás, az élet és az öröm.”
Yolán – apró termete ellenére – nagyon ügyesen elkapta a falatokat, rendkívül szépen nézett a kamerába, amely oly jól elcsípte a karakterét. Az esemény mindannyiunkat boldoggá tett: Yolán az ajándékba kapott sípolóssal vonult aludni, mi pedig azzal a tudattal, hogy egy sztárral élünk.
