MIRELLE | gasztro- és lifestyle magazin

Egy kis könnyed levezetésre vágytam, így összeállítottam a gyors tepertős tésztám felét, némi módosítással és megtöltöttem sült szilvalekvárral.

Szilvás papucs

30 dkg finomliszt

10 dkg töpörtyűkrém

1 tojás sárgája

1 csomag szárított élesztő

0,7 dl tej

1 csapott ek. tejföl

só

frissen őrölt fekete bors

sült, hozzáadott cukor nélküli szilvalekvár

Az alapanyagokat alaposan összedolgozom, majd a tésztát egy közepes keverőtálba teszem, tiszta konyharuhával letakarom, fél órát meleg helyen kelesztem. Finoman lisztezett felületen ujjnyi vastag téglalapra nyújtom, majd 3-4 centis téglalapokra/kockákra vágom, amelyek közepébe egy csík lekvárt teszek, majd a tészta ellentétes sarkait összecsípem, alaposan összesodrom a tésztát.

180 fokra előmelegített sütőbe tolom, és addig sütöm, amíg a tészta alja megszínesedik (mivel nincs rajta tojás és töpörtyűs a tészta, csalóka a dolog, érdemes többször ránézni sütés közben).

Furcsa dolog ez a karantén-lét, kicsit szembemegy a valósággal. Ez nem csak a feje tetejére állított életritmusunkon látom, hanem az olvasási szokásaim változásain is. Tavaly, mikor az egész kezdődött, akkor egyszerűen nem bírtam koncentrálni. Minden nehezebb könyv kihullott a kezemből és az egyetlen, aki valamelyest ki tudta simítani az idegeimet és lágy, biztonságos stílusával lekötötte a zakatoló elmémet, az Agatha Christie volt. Az ötven évvel ezelőtt kiadott Albatrosz könyvek hibátlanul vizsgáztak, a fordítás nem porosodott el, igaz hol Gábor Miklós, hol Domján Edit hangján szólaltak meg bennem a szereplők, de ez a kis patina pont jót tett a történeteknek.

Aztán nyárra helyre állt a rend, jöhettek a nehezebb, tartalmasabb anyagok is, a figyelmem újra az övék volt. És most év elejére újra kicsit megtörtem, olyannyira, hogy még egy régi Fable is a kezembe került, hogy jól újra elolvassam, nevetve a tréfáin és szememet forgatva a rengeteg túlíráson, amit leszámítva még mindig meg kell állapítsam: a nő tehetséges.

A limonádé után azonban valami köztesre vágytam, egy kicsit tartalmasabb, de nem túl nehéz könyvre, ami szórakoztató, de nem buta. Így bukkantam A Picasso kaland-ra.

A Picasso kaland mindent tud, amit egy jó strandkönyvnek tudni illik. Van benne szerelem, romantika, lehet benne bizonyos karakterekért drukkolni, akadnak nagyon jól utálható antihősök, sok benne a fordulat, de kellően kiszámítható, hogy ne kapjunk szívszélhűdést és az egész meg van fejelve azzal a mézédes, levendula illattól terhes napsütéssel, amiben ott hallatszanak a kabócák és a tenger morajlása.

A történet több szálon fut, két főhőssel, akik közül egyértelműen Ondine az igazán nagy formátumú egyéniség, az ő története határozza meg az összes többi karakter mozgását (kivéve Picasso-ét). A történelmi hitelesség mezsgyéjén mozgó könyv mögötti munka egyértelműen látszik, a festőről plasztikus, de azért jelentős mértékben idealizált képet kapunk, szépen kiteljesedik a Provence-i gasztronómia is a lapokon, érezni a fokhagyma, a kakukkfű illatát, és az ember nagyon hamar azon kapja magát, hogy listákat gyárt, hogy mit is kéne végigennie arrafelé, ha egyszer újra neki lehet majd indulni.

Addig azonban érdemes felkapni ezt a könyvet, kimenni a kertbe, kiülni a teraszra, begubózni a kanapé bal sarkába és kicsit elmélyedni Ondine, Julie, Céline és a mindüket összekötő Picasso kalandjaiba.

Egy hiánypótló közösségi applikáció segít összegyűjteni az Amerikában lévő magyar vonatkozású helyeket, helyszíneket, a függetlenségi háborútól napjainkig létrejött – történelmi, kulturális vagy akár gasztronómiai – „magyar nyomok” hálózatát folyamatosan felépítve. A HuGo alkalmazás ugyanúgy segít a kint élő magyarok közösségépítésében, mint a kontinensre látogató honi „nyomkeresők” kíváncsiságának kielégítésében.

Az amerikai függetlenség kikiáltásától napjainkig tartó majd’ 250 év emlékeit és létező magyar vonatkozásait igyekszik feltérképezni – az App Store-ból már letölthető, de hamarosan Androidon is elérhető – HuGo applikáció. HuGo korunk kalandkereső huszárja, aki Amerikában járja a magyar kötődésű helyeket és megosztja azokat. „Talán kevesen tudják, de a függetlenségi háborúban egy magyar huszár, Kováts Mihály az amerikai lovasság megalakításában vállalt komoly szerepet, majd a harcokban vesztette életét. Ő egy olyan szimbólum, aki a magyarok szerepét mutatja a független Egyesült Államok létrejöttében és az USA történelmében, ezért is választottuk a huszár figurát az applikáció ötletének megszületésekor” – mesélik az ötletgazdák.

A HuGo az amerikai magyar szervezetek aktív bevonásával született meg, az appot a washingtoni székhelyű Hungary Foundation fejlesztette. “Mi, magyarok, több száz éve hozzájárulunk Amerika fejlődéséhez, szinte nincs olyan szeglete az USA-nak, ahol ne találnánk magyar lábnyomokat” – mondja Smith Lacey Anna, az alapítvány vezetője.  

Az applikáció immár több száz magyar vonatkozású helyet jelölt meg, a kaliforniai kürtőskalács készítőtől a Washingtoni Nemzeti Katedrális, Bossányi Ervin magyar festő-iparművész által készített ablakaiig, a magyar származású Róth Imre (Emery Roth) által tervezett ikonikus New York-i felhőkarcolótól (St. Moritz Hotel) egy Pennsylvaniaban található autentikus magyar tanyáig vagy egy dobos torta “lelőhelytől” Kossuth Lajos valamelyik szobráig.

A HuGo nem csupán a magyar érintettségű, amerikai helyeket bemutató online térkép, de egy közösségi alkalmazás is, melyre a felhasználók folyamatosan tölthetik fel az általuk felfedezett, ide illő helyeket. Mindemellett egy olyan applikáció, amely egyrészt erősíti az Amerikában élő magyarok összetartását illetve egy olyan közösség is egyben, mely segíti a felhasználókat. Azokat, akik az USA-ban vakációznak, de a felhasználók közt lehetnek vegyes, amerikai-magyar házasságban élő családok, ahol mondjuk a kint született gyermekeknek segíthet az app a közösségi élmények elérésében vagy a kulturális információcserében. Szintén hasznos lehet a HuGo alkalmazás a magyar „világjáróknak” illetve a Magyarországba „beleszeretett” amerikaiaknak vagy olyan, azonos érdeklődésű körű, magyar kötődésű csoportoknak, melyek aktívan szeretnék tartani egymással a kapcsolatot.

„A „jenki huszár” app indulásának apropója a ’48-as forradalom és szabadságharc közelgő ünnepe, jelentősége pedig a világjárvány idején különösen aktuális, hisz’ a kényszerűen izolálódott egyéneknek, családoknak, csoportoknak nagy szüksége van az összetartozás élményére” – mondja Smith Lacey Anna. 

Az applikáció egy közösségi aktivitást is kezdeményez, melyben arra buzdítja tagjait, hogy minél több helyet gyűjtsenek össze és rakjanak fel az alkalmazásra. A HuGo közösségi oldalán most induló játékban – kisebb nyeremények mellett – a főnyeremény egy retúr repülőjegy az Egyesült Államok és Magyarország között.

Úgy tűnik, már minden és mindenki készen áll a tavasz fogadására, csak jönne végre az a harsogó napsütéses jó idő, amiben van miért és hol felsercinteni a sörös dobozokat, és abban az elképzelt idillben fogyasztani a söröket, amely már erre az évszakra született.

A Borsodi újdonságai is izgatottan várják a szezont: a felsőerjesztésű, szűretlen, kissé fűszeres Borsodi Gyömbér Ale és a már sokszor bizonyított, sörrel remekül muzsikáló meggy savanykás-édességével játszó Borsodi Meggy Ale jó partnereink lesznek ezen a tavaszon.

A Borsodi Sörgyár megújhodásának, a portfólió frissítésének már tavaly is tanúi lehettünk, akkor született az extra komlós Borsodi Hoppy, valamint a vállalat történetének első felsőerjesztésű terméke, a Borsodi IPA. A sikeres fogadtatást a termékkör bővítés követte, ennek eredményeit élvezhetjük mostantól.