MIRELLE Atelier

Te kit tartasz igazi, nagybetűs Nőnek? Kik a példaképeid és miért? Többek között ezekre a kérdésekre kereste a választ a dr. Gulácsi Bernadett diplomás közgazdász, jogász, szupervizor, coach képző szakember, a Coaching & Love Academy által szervezett kutatás vezetője.

Talán nem árulunk el nagy titkot, hogy a kutatás eredményeként az édesanya a válaszadók többségénél példakép, míg a résztvevők elenyésző százaléka ismeri el választottjuk édesanyját példaképnek. A közel 2000 fős válaszadók között 20%-ban szerepeltek fővárosi lakosok, több mint fele városi, a 30%-uk pedig községben, faluban vagy külföldön él. Az átlag életkor 46 év volt és a kitöltők 75%-ának van 1 vagy több gyermeke. 60%-uknak van valamilyen felsőfokú végzettsége, 19%-uk gimnáziumi, 18%-uk szakközépiskolai végzettséggel rendelkezik.

A kutatás azt mutatta, hogy elsősorban azok a nők lehetnek példaképek, akik meg tudják teremteni az egyensúlyt a munka és magánélet között, valamint elértek már valamit az életeben. Szintén sokan jelölték meg fontos kritériumként az ápolt megjelenést, erős, határozott kiállást, a harmóniát és az intelligenciát.

Érdekes adat, hogy a kutatás fő kérdésére a válaszadók 20%-a nem tudott megjelölni női példaképet. 42%-a nevezte meg az édesanyját, közel 1/3-a a nagymamáját találta igazi nőnek és példaképnek. 6-6%-ot kapott a barátnő és a gyermek megjelölése is, míg az anyósok mindössze 2%-ban kerültek megnevezésre. Szintén 2%-ban jelölték meg a válaszadók saját magukat példaképnek, ami tekintve a 21. századi elvárásokat a nők felé, meglehetősen csekély arány és azt bizonyítja, hogy saját magunkat és az elért eredményeinket nem értékeljük megfelelően.

Arra a kérdésre, hogy édesanyjukban mit találnak nőiesnek, a gondoskodás, kedvesség, szépség kapta a legtöbb jelölést. A válaszadók több mint fele külsőségeket jelölt meg, úgy, mint szépség, öltözködés, csinosság, frizura, ápoltság, illat, mosoly. 40%-uk tartotta a belső értékeket a legfontosabbnak, 8%-uk azonban egyáltalán nem nőként tekint az édesanyára. Mindenképp érdekes tény, hogy a takarítás, főzés, házimunka egyáltalán nem jelent meg a válaszok között.

A kutatásban résztvevők közel felének volt jó a kapcsolata az édesanyjával és nagyon meglepő eredmény, hogy 30%-uknak pedig nem volt jó vagy egyáltalán nem volt érzelmi kapcsolata az édesanyjával. Ez az utóbbi szám rendkívül magas, amely tükrözi, hogy ennél a generációnál még nem volt annyira előtérben az önismeret, érzések tudatosítása, ami a mostani generációnál már sokkal nagyobb hangsúlyt kap.

Szintén a válaszadók 1/3-a nyilatkozta, hogy semmit nem tanultak az édesanyjától vagy inkább csak negatív példákat tudtak felidézni. Azok a résztvevők, akik viszont tanultak valamit az édesanyjuktól a nőiességről, leggyakrabban az ápoltságot és az öltözködést jelölték meg, a sütés-főzés, háziasszonyság csak az utolsó helyet kapta. A két válasz között még ezeket a tulajdonságokat jelölték meg: gondoskodás, viselkedés, kitartás, tisztaság, igényesség, kedvesség, tartás, család összetartása, szeretet, önazonosság, elegancia, csinosság, türelem, erő.

Ezt a kérdéskört tovább firtatta a kutatás és arra a kérdésre keresve a választ, hogy mi az, amit a válaszadók megtanítanának lányuknak a nőiességről, a női lét mivoltáról. Ebben az esetben már a válaszadók 2/3-a a belső értékeket jelölte meg és mindössze 23%-uk voksolt a külsőségekre.

A dobogós helyeket a kedvesség, önszeretet, ápoltság kapta, majd ezeket követte a szépség, önelfogadás, szeretet kimutatása, tanulás, önállóság, családcentrikusság, empátia, büszkeség önmagára, elfogadás, magabiztosság, nőiesség megélése, önmagáért való kiállás, önazonosság, végül pedig saját testének elfogadása és tisztelete, az, hogy gyönyörű úgy, ahogy van. Szintén érdekes, hogy ebben a listában sem kapott helyet a sütés-főzés és háziasszonyság szerepe.

Nagyjából harminc éve, anyák napja közeledtével a hajnali órákban – a kutyával együtt – a Naphegyet jártuk, hogy mire anya felébred, addigra egy szép és illatos orgonakazal díszelegjen a nappaliban, abban a vázában, ami ugyan nem felel meg a célnak, de legalább biztonságosan elértem. Ezt követően ugyanis anya boldog percekig rendezgette a zsákmányt, csokrot formálva az általam művészinek ítélt összevisszaságból, majd elhelyezte a lakás megfelelő pontján, hogy illatával és színével betöltse a tavaszban és az ő napjában játszott szerepét.

Már egy ideje nem rovom a Naphegy lejtőit hajnalonta, se kutyával, se orgonát vételezve, de a tavasz, az az igazi kirobbanó, az anyák napja és a saját születésnapom még mindig ehhez a szépséges virághoz kötöm, aminek a látványával és az illatával nem lehet betelni.

A Lagom Blom csapata valamire nagyon ráérzett. A sajátos virágkötészeti megoldásokat, egyedi csomagolásokat, gondosan kiválogatott desszerteket és kiegészítőket kínáló, azokkal az ünnepeinket még szebbé tevő csapat ugyanis egy természetközeli, de mégis modern kialakítású csokorral lepett meg, amelyben főképp magyar termelőktől származó, szezonális virágok találhatóak.

A Lagom Blom ötlete, mely szerint szeretnék a természetet közel hozni a városban élő emberekhez, már évekkel korábban, az alapítók, Rita és Dóri dekoratőri pályafutása során megfogalmazódott (eleinte még külön-külön), de konkrét formát mostanra öltött: egy szerelemprojekt vált valósággá, amelyben a design, a kreativitás és a virágok, a természet határtalan szeretete ölt testet.

Dóri számára a virágkötészet az a hivatás, amelynek során ötvözni tudja a kreativitást a kiskora óta benne lévő érdeklődéssel a természet iránt. Szereti a virágokban rejlő változatosságot, a különleges fajtákat, az üde, könnyed kompozíciókat, a színek, formák harmóniáját.

Ritában, a dekoratőri szakmában eltöltött közel egy évtized alatt fogalmazódott meg, hogy milyen fontos szerepet tölt be életünkben a bennünket körülvevő növények és tárgyak harmóniája. Az évek során számos munka lehetővé tette számára, hogy kialakuljon az a stílus, amelyet hitelesen tud képviselni. A Lagom Blom arculatának és termékkínálatának felelőseként célja, hogy modern, letisztult, nagyvárosi életérzést nyújtsanak a vásárlóik számára.

A Lagom Blom jelenleg webáruház formájában működik, ősztől pedig – a tervek szerint –  megtalálhatjátok majd őket a belvárosban is, itt terveznek üzletet nyitni, ahol a virágok mellett lakásdekorációs és ajándéktárgyakat is találhatnak majd a hozzájuk betérő vásárlók.

Még emlékszem a megnyitóra, az izgalmas belső térrel való első randevúmra, a piros lufikra, a lelkesen pezsgőző közönségre, a chafingekbe kitett fogásokra, amelyekből nehéz volt éles logika mentén választani.

Aztán valahogy elröppent az idő és egyszer csak már kerek évfordulót ünnepel az ÉS Bisztró és a Kempinski, a belváros piros színfoltja, a Fashion streeten feszítő, rúzspiros ikonikus étterem 10 éves lett. Az ÉS sikere a nyitás óta töretlen, üzletemberek, baráti társaságok, családok és Budapestre érkező turisták kedvelt belvárosi étterme lett, Vasárnapi Családi Ebédje az egyik legnépszerűbb a városban. Az étlap a bécsi-magyar konyhára épül, legjellegzetesebb étele a Tafelspitz. Az ÉS Bisztró steakjeiről is híres, amelyek kizárólag szabadtartású osztrák marhából készülnek egy speciális Southbend grillsütőben. Az étlap évente kétszer frissül, és háromhetente szezonális séfajánlatokkal egészül ki.

ÉS Bisztró

Edömér barátnőmmel részben a kerek évforduló miatt választottuk ezt a helyszínt a születésnapunk megünneplésére, amelyre minden évben komoly energiát fordítunk, mert ha már 6 éves korunk óta vannak hagyományaink, akkor azokat ápoljuk is megfelelőképpen. Bár az esőzéseknek már szerencsére vége szakadt, a teraszt még csak a bátrabb skandinávok és a nálunk sokkal jobban edzett angolok vették birtokba, így mi behúzódtunk az étterem otthonos terébe és lelkes tervezésbe fogtunk.

ÉS Bisztró

Kónya Géza konyhafőnök ügyesen összeállított, meglepően bőséges, a magyar gasztronómia elemeit szépen felvonultató és bemutató étlapja mellett ugyanis készhez kaptuk a legfrissebb séfajánlatot is, amelyen a szezon sztárjai, a spárga és az eper jelentek meg, szinte minden szerepben, a levestől a salátán, főételen át egészen a desszertig.

ÉS Bisztró

Erre az ívre könnyű volt felépíteni a saját menünket. Én egyértelműen a spárga-eper bűvöletében ragadtam, amennyire rajongok érte, annyira nem vevő a család ezekre a falatnyi sípokra, így alapvetően mindenütt ezt eszem, amíg csak lehet, május elejétől egészen június elejéig. A spárga furcsa alapanyag, nem könnyű vele bánni, de igazából nem igényel túl sok flikk-flakkot, sőt, kifejezetten akkor hozza a legjobb formáját, ha önmaga valóságában hagyják kiteljesedni. Az ÉS konyháján hagyták.

ÉS Bisztró

Amíg Edömér barátnőm egy marha capricciosában fedezte fel a minőségi hús titkát, addig én egy yuzuval frissített és kerekre zárt könnyű, eperből, kétféle spárgából és bébispenótból álló salátával ütöttem fel a menüsort. Tiszta, harsanó ízek, ress állag, színben, ízben, illatban egy tányér tavasz. A főfogásnál ugyanarra esett a választásunk, amit nem is csodáltam, a negyed kiló blansírozott fehér spárga, a rostlapon sütött újburgonya itt főfogássá nemesedett, kérhettük olvasztott vajjal vagy hollandi mártással és mellékesen választhattunk hozzá csodás húsokat, halat vagy épp kaviárt. Edömér borjúszeleteket álmodott a spárga mellé, nekem egy kis lazacderék jobban passzolt hozzá, de abban mind a ketten egyetértettünk, hogy hollandival kérjük a spárgát. A gazdag krém ideális partnere a roppanósan friss spárgának, tévedni vele teljességgel lehetetlen. A fogást a tálalás további szintekre emelte, mi pedig egy pohár prosecco kíséretében elvesztünk az ízek és a textúrák között.

ÉS Bisztró

Bár kétséges volt, hogy lesz-e helyünk egy desszertre, de születésnapi ebéd desszert nélkül azért nehezen elképzelhető. A tavaszi séfajánlat kecsegtetett egy túróval töltött, vaníliakrémben sült palacsintával, amihez eper és rebarbara dukált, illetve az állandó desszertlapon ott figyelt a szintén erősen gyümölcsös Pink Lady, amely erdei gyümölccsel ízesített marcarpone alapú „jégkrém” volt, roppanós csokoládéréteg alatt.

ÉS Bisztró

Hosszasan élveztük az ebédünket. Az ízek, a színek, a magas minőségű konyha és a szintén kifogástalan szerviz, a belvárosi utcán zajló élet szemlélése és az egy hónapja bennünk gyűlő mondanivaló jó helyben tartott minket. Nem siettünk, kiélveztük az ÉS-ben töltött minden pillanatot.

ÉS Bisztró

A cím csalóka. Bár, ha magamra vonatkoztatom, akkor helytálló, ha a stafétabotot generációról generációra átvevő családra értem, akkor szintén helyálló, de az általam és még jó néhány millió gyerek és felnőtt által rajongásig szeretett LEGO már az ötödik generáció felé lépked és nem, hogy egy emberöltőt ölel fel a múltja, hanem négyet biztosan.

A LEGO története magával ragadó. A könyv első körben kissé meglepett, mikor kézhez kaptam, fajsúlyosabbnak és szárazabbnak tűnt első ránézésre, mit amire kíváncsi rajongóként számítottam, de Jens Andresen és Kjeld Kirk Kristiansen közös mesélésében megelevenedett a dán szellemiség, utat talált hozzám egy olyan skandináv kultúra, amelynek letisztultsága, boldogságkeresése (és találása), életigenlő szemlélete és kitartása sok ponton eltér attól, amiben élek.

Jens nagyon akkurátusan, de mégis gördülékenyen írta meg a LEGO történetét, ügyelve arra, hogy minden olvasó megkapja azt, amiért a könyvet kezébe vette, a megtett út, a fejlődés mellett megmutatta a LEGO cég árnyoldalait is, bemutatta a 20. század folyamán örökösen változó játékpiachoz való alkalmazkodásban, a pionír vállaltként való előregondolkodásban rejlő nehézségeket és lehetőségeket. Jens és Klejd a munkával járó lemondásokat és a sikerrel jövő távlatokat is szépen felfestette, és mire a könyv végére értem, az egy utcás, hangaföldekkel határolt Billundból igazi dán nagyváros lett, egyetlen ember hitéből és a közösség együttes teremtő erejéből.

A LEGO nekem a dán szellem meséje, a legkedvesebb játékomon keresztül. Persze a LEGO minden attitűdje helyt kap a történetben, könnyen lehet nagyokat nosztalgiázni, a régi készleteket felismerni, elmélyedni az első, már általam is fogatott, 1981-es katalógus fedlapján, felidézni a minifigeket, a Fabuland figurákat, megemlékezni a gyerekekkel közös legózásokról, a különféle nekik és magunknak beszerzett készletekről, a közös LEGOLAND-ben tett látogatásainkról. Egyszóval nálam a könyvnek a LEGO vitrinben a helye, mint kiegészítője és értelmező kézi szótára mindannak, ami már több mint negyven éve leköt, kikapcsol és szórakoztat.