MIRELLE Atelier

Gyerekkorom emlékezetes kirándulásai közé tartoznak az apával és anyával közös nagy útjaink, amelyek mindig a Normafánál indultak és Makkosmárián értek véget. A szüleim – akik bebarangolták a lengyel Magas-Tátra minden zegét és zugát – a budapesti teleken ezt az útvonalat járták minden alkalommal és bennem is meghagyták a nyomát. Ha ki akarok szakadni a mindennapokból, ha a Naphegy egyre fogyatkozó nyugalma vagy Csillaghegy kevéssé izgalmas lankái már nem pörgetik ki belőlem a feszültséget, akkor kerítek magam mellé némi társaságot, felülök a 21-es buszra és már az első métereknél érzem, hogy jól döntöttem.

A Normafához a Síház is szervesen hozzátartozik, az épület most egykori fényében, rendkívül bölcsen, historizálástól mentesen, a környezettel együtt élve bővült, mi pedig boldogan elfoglalhatjuk és megmerítkezhetünk széles kínálatában.

A Síház ugyanis számos funkció ellátására alkalmas, legyen szó családi ebédekről, sportolás közbeni, utáni kávézásokról, rétesezésekről, baráti bruchról, egy séta előtt vagy után megejtett könnyű ebédről vagy borozásról.

A két épületszárny és az általuk közrefogott tér minden lehetőséghez megteremti az ideális környezetet, a finom, visszafogott, mégis otthonos enteriőrben jó létezni, de nem feszélyez, megtartja a lehetőségét annak, hogy futógatyában, sportruházatban, kutyával érkezve, vagy elegánsan, családdal ünnepelve is megtaláljuk a helyünket ebben a közegben.

A konyhai koncepció pedig igazán jó kezekben van, hiszen a Síház nyitó kínálatát három elismert séf, Kovács Árpád (Vár: A Speiz, Felix Kitchen & Bar) Futó Gergely (Platán), és Kelemen Áron (Mazel Tov, Tereza) jegyzi. A séfek közösen állították össze az étlapot, amelyhez mindenki hozta a maga ötleteit. A koncepcióban a tradicionális magyar gasztronómia mellett a fúziós konyha is megjelenik, főképp francia és ázsiai csavarokkal. Így került egymás mellé az étlapra a tiszta, házi gyufatésztával és bőrén sült ponttyal kínált bajai halászlé, a házilag savanyított, currys kókuszkefírrel kínált karfiolsteak, a testes, gazdag pho, a textúrákkal boldogan játszó tojásos galuska, számos főzelék vagy épp a nápolyi pizza. A sokszínűség oka egyszerű: a Síház szeretne minél gyakoribb szereplő lenni a környéken lakók életében. Erre mondjuk a desszertválaszték is biztosítéknak számít, hiszen olyan klasszikusok közül lehet választani, mint a császármorzsa, túrógombóc és madártej.

A borválasztékban a magyar borok mellett külföldi borok is szerepelnek a kínálatban, amelyből az argentin malbec, német riesling, vagy az új-zélandi sauvignon blanc se hiányozhat, valamint két tétel erejéig natúr borokkal is találkozhatunk.

S hogy milyen az épület?

Pazar, barátságos, szerethető, jól átgondolt, historizáló, ahol kell és bölcsen letisztult, ahol arra van szükség. A Hegyvidéki Önkormányzat meghívásos tervpályázatának nyertese a Hetedik Műterem és a Studio Konstella végezte az épület felújítását és kibővítését, Szabó Levente Ybl-díjas építész és Bartha András építész vezetésével. Az építészek a harmincas évek legelején emelt épület eredeti karakterének visszaállítására törekedtek, a bővítést a természeti környezettel, a völggyel párbeszédet folytató könnyed, transzparens, lebegő hatású faszerkezetű pavilonba álmodták meg. A két építésziroda által meghatározott belső tereket egészítette ki a régi épületben Mtenga Bianca, belsőépítész, valamint a pultok designját is ő alakította ki. Az ő ötlete nyomán kerültek a Síházban Vojnits Alíz sporttal, erdővel kapcsolatos zseniálisan egymásra épülő, lazán kapcsolódó festményei, amelyek mind a Normafához kötődő emlékeket, hangulatokat idézik.

Csúcsminőségű kávék korlátlan kóstolása, pénzdíjas blend-bajnokság profiknak és hobbi-baristáknak, kávés okoseszközök, cascara kóla és kávés sörök, azaz számos újdonság is várja a Kávé Napjára érkezőket.

Magyarországon tizenegyedik alkalommal ünnepeljük a kávé világnapját A Kávé Napja esemény keretében. Október 8-án, vasárnap hatalmas kávézóvá alakul az Akvárium Klub, ahol hazai pörkölők, nemzetközi kávéforgalmazók, kávégépkereskedők és baristák várják a közönséget. Rengetegféle finomság kóstolható a belépő árában egész nap a csúcsminőségű espressóktól a kávékoktélokig.

A kezdő és a tapasztalt kávéínyencek kiváló minőségű, különleges (specialty) kávékkal találkozhatnak, csúcsminőségű, a világ legjobb termőterületein szüretelt tételekből készülnek a korlátlanul kóstolható espressók, filteres kávék és tejes kávéitalok. A szakma és a közönség számára is ünnep ez a program, hiszen olyan kávék kerülnek az őrlőkbe, és vásárolhatók meg akár otthonra is, amelyek kereskedelmi forgalomban kevésbé fordulnak elő. Olyan kávék is érkeznek az eseményre, amelyek legtöbbször a Michelin-csillagos éttermek csészéibe kerülnek, vagy csak limitált mennyiségben érhetőek el néhány újhullámos kávézó kínálatában.

Újdonságokból idén sem lesz hiány, a rendezvényen mutatkozik be például az eisbock típusú kondenzált tej, a Milbok, amelyet top baristák közreműködésével fejlesztettek ki. A színpadi beszélgetések során téma lesz a kávépiac fejlődése, a hazai és nemzetközi trendek alakulása, köztük az ízesített kávék innovációja, vagy a prémium instant kávék piaca és jövője. Megtudhatjuk, miért egyre népszerűbb a kávé, mint alapanyag, amellyel az alkoholgyártó cégek is szívesen dolgoznak. 

Idén is lesz bajnokság, ezúttal a Kávé Napja saját blendjének a megalkotása a feladat. A versenyre szakmabeliek és a témában jártas amatőrök is jelentkezhettek, a döntősök pedig a különleges gyakorlókávék mellett pénzdíjazásban is részesülnek. A döntőbe jutók italait az eredményhirdetés előtt a közönség is megkóstolhatja.   

A szervezők elmondása szerint a korlátlan kávékóstolás mellett lesznek extra ínyencségek is – szintén a belépő árában – mint például a cascara kóla, valamint kávésörök, kávékoktélok, és növényi tejalternatívás termékek. A hidratálás nagyon fontos a kávék fogyasztásakor is, ezért a szervezők ingyenesen biztosítják a szűrt vizet a rendezvényen.

Az Akvárium tehát megtelik koffeinnel és kávéillattal október második vasárnapján, és a korlátlan kóstolások mellett a kávéínyencek számos újdonságot vihetnek haza, a szemes kávéktól a kapszulás kiszerelésű verziókig. Az egész napos programot követően Samurai Speakeasy after party-val zárul a Kávé Napja az Akvárium Lokálban. Az elővételes belépő ára 3000 Ft, a helyszínen korlátozott számban, 3600 forintos áron értékesítenek jegyeket. A kávészakma színe-java és remek hangulat várja a látogatókat a főváros egyik legnépszerűbb szórakozóhelyén egész nap.

Facebook: https://www.facebook.com/events/289258233834651

Web: www.kavenapja.hu

Kiállítók: Alpro, Arch&Beans, BWT, Casino Mocca, Cracker Jack, Daisuke, Goosebumps.Coffee, Impresso Micro Roastery, Liquid Gold italkereskedés, Milbok, MONYÓ Brewery, One Eleven Roastery, Roastopus, Samurai Shoelace, Slayer, Sproud

A vizet biztosítja: BWT – vízélmény, Neked

Szakmai partner: Xorxios, Coffriends

Sokszor, sokféle módon beszéltünk már a témáról, szinte minden októberben, most vasárnap azonban egy olyan aspektusával találkoztam ennek a betegségnek, ami a szokásos felhívásokon túlmutató, az önvizsgálat és a szűrővizsgálatok fontossága mellett a lelki egészség megteremtésére való törekvést is bevonja ebbe a körbe, igaz, itt főleg a betegséggel küzdők esetében lenne fontos ezzel foglalkozni. A IRUNmore Futóegyesület idén október elsején rendezte meg szokásos évi Fuss Mellettünk szolidaritási és figyelemfelkeltő futását, amelyhez olyan remek partnerek csatlakoztak, mint az AVON, a DRK vagy épp a Hard Rock Cafe. A közösségi futást megelőzte egy izgalmas kerekasztal beszélgetés, ahol nem csak érintettek vettek részt, hanem szakpszichológus, illetve a szintén partner SYNLAB képviselője. A beszélgetés egyik legfontosabb pontja számomra a nők egészséghez való viszonya, a társadalom nők betegséghez való joga illetve a családi egyensúly és a nő egészségi állapota között kialakult egészségtelen függés volt.

Nagyon szépen kirajzolódott a beszélgetésből, hogy sok esetben a kórházi, orvosi diagnózist késlelteti a nők – a társadalom által elvártnak megfelelő – betegség rejtése, ahogy nem mernek vagy nem tudnak a mindennapi, rájuk háruló terhek alól kilépni, félve attól, hogy az ő munkájuk, idejük, törődésük, erejük nélkül nem üzemelne megfelelően a családjuk, a környezetük. Ez nem csak egy belső kényszer, gondoljunk csak azokra a vény nélküli gyógyszereket ajánló reklámokra, amelyek mind arra épültek/épülnek, hogy anya nem lehet beteg.

De. Anya lehet beteg. És ha beteg, akkor a saját jólétének kell előtérbe kerülnie, és ez nem önzés, illetve nem rosszfajta önzés, hanem egy nagyon jótékony, életigenlő állapot, amiben nincs semmi szégyenletes, sőt!

Jó, persze – jön a legyintés, még szép hogy, hát bevonzotta magának.

Nem, nem vonzotta be. Lehetnek lelki vetületei, előzményei egy-egy ilyen típusú megbetegedésnek, de ahogy egy fogtörést vagy egy bokaficamot sem vonzunk be, így ezeknél a rákos megbetegedéseknél is rendkívül káros ez a fajta áldozathibáztatás, amelynek köszönhetően a páciens lelki terhei nem, hogy könnyebben lesznek, hanem a gyógyulás helyett a vélt elakadás, probléma felkutatására fordít energiát és finoman szégyenkezik, hogy nem tudta mind kifutni, kijógázni vagy legalább kialudni magából a 21. századi létezéssel járó stresszt.

Nem arról van szó, hogy nem lehetnek elakadások, nem lehet egy rossz élethelyzet épp a beteg nő életében, de innen nézni és csak innen nézve elítélni vagy megítélni nem szabad.

Szóval, szóljon ez a hónap arról, hogy van jogunk betegnek, elesettnek lenni, egy ilyen helyzetben magunkat előtérbe helyezni, még jobban odafigyelni a szervezetünk jelzéseire (ez a megelőzéshez is elengedhetetlen), az apróbb változásokra, megkérdezni magunktól, hogy mi esne valóban jól, nem mások igényei szerint dönteni, hanem úgy, ahogy jelen helyzetben számunkra a legjobb.

Legyen szó mellrákkal való küzdésről vagy bármilyen más betegségről.

A múlt hét alapvetően Scalziról szólt. Legalábbis nekem. Az első könyvének, a Vének Háborújának magyar megjelenése óta olvasom a könyveit, kifejezetten szeretem a humorát és az ötleteit. A tavalyi év meglepetéskönyvei közé tartozott A Kaidzsú Állatvédő Társaság, amely kicsit – erősen – kilógott a korábbi sorozatok közül, jól érezhető volt rajta/benne, hogy Scalzi a saját covid-depresszióját írja felül és ki magából ezzel a könyvvel. A regényeit végigkísérő humor ebben a kötetben még jobban felerősödött és most, hogy élőben kétszer is találkozhattam vele, látszott, hogy igen, John minden helyzetben veszi a lapot és kifejezetten szeret – a hőseihez hasonlóan – néha fárasztó, de a helyzet adta, adekvát poénokat elsütni.

A 28. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál díszvendége: John Scalzi

A Kaidzsú szerintem egy kísérlet volt, hogy a jól meghatározható, erősen geek olvasóközönsége hogyan fogna egy – a sci-fi kereteit ügyesen használó – humorral alaposan átszőtt regényt. A válasz egyértelmű volt, a Kaidzsú nagy sikert ért el.

Az Állati gonosz ennek a kísérleti vonalnak a folytatása, amely a hangsúlyt sokkal jobban a humorra helyezi, a megszokott, kicsit esendő, de erkölcseiben mégiscsak karakán főszereplő mellé most – első körben – két macska szegődik, hogy magányos, szétesőben lévő életét társasággal és értelemmel töltsék meg. Szerencsére a két macska mellett egy tempósan elhalálozó nagybácsi, a nagybácsi után maradó örökség és az örökséggel járó kihívások 0-24-es elfoglaltságot kínálnak Charlie számára, aki megpróbál tempósan képbe kerülve a világ főgonoszainak egyikévé „nemesedni”, mindezt a maga belső zsinórmértékét megtartva, ami a kollégák és a beosztottak körében is kétséget ébreszt az épelméjűségével kapcsolatban.

Az Állati gonosz nagyon szerethető, könnyed, mégis sok esetben elgondolkodtató felvetésekkel operáló könyv, Scalzitól már megszokott gördülékeny stílusban. Vigyázat, olvasása hozzájárulhat ahhoz, hogy:

• első vagy újabb macskát szerezzünk be,
• a macskánkkal mélyebb párbeszédek folytatását kezdeményezzük,
• a macskát több fontos döntésbe bevonjuk,
• ingatlanportálokat nézegessünk a macskával közösen,
• és bármely a környezetünkben élő állat esetében kérdés nélkül feltételezzük, hogy ért minket, és erősen gyanítsuk, hogy megfigyelés áldozatai vagyunk.