130 éves Budapest ikonikus épülete, a világ legszebb kávézója, a New York Kávéház
Tegnap este megtapasztalhattuk, hogy milyen az, ha valóban szeretik az ünnepeltet. Amikor nem csak szóban említik fel egykorvolt nagyságát, hanem teljes pompájában várja az ünneplő vendégsereget. A New York tegnap csak ránk várt és mi boldogan vettük a meghívását. Nem a 130 lehengerlő volta miatt, hanem a New York lehengerlő volta miatt. A New York – mint oly sok más budapesti kávéház – igazi intézmény volt és ma az egyik legjobb példa arra, hogy milyen képet kell és kellene sugároznia magáról ennek a városnak. A New York jelképévé vált egy felemelően szép időszaknak, az épülő, a kiegyezés után szárnyaló Budapestnek, amely világvárosnak épült az európai városok sorában.
Nálunk a New York mindig, minden anekdotában a létező helyek legjobbika volt, anya ennél jobb munkahelyet, mint a szocialista időszakban a palotában helyt kapó Magyar Nemzetet elképzelni sem tudott, és ezer romantikus szállal kötődött az épülethez. Én ebben a kedvesen rózsaszín New York–ködben nőttem fel, mindig is egy idősebb, kicsit konzervatívan öltöző, de kékvérű dámaként gondolva a New Yorkra. Aztán végre méltó sorsra jutott, megindult a felújítás, majd be is fejeződött és a sok mese, történet mögül kirajzolódott a valódi épület, megmutatva a világnak teljes szépségét. Mára már nem kérdés, hogy aki Pestre érkezik, az látni kívánja és nem is csodálom. A Mélyvíz uralta tér, a súlyos márványból emelt légies karzatok, az egymásból bomló terek játéka varázslatos és akkor még nem is említettük a benne meghúzódó szolgáltatásokat.
Az Eventrend Group gondos gazdaként, komornaként gondozza a New Yorkot, lesi minden kívánságát és igazodik a vendégei igényeihez, így a 130. születésnapra nem csak egy új, sárgabarackos, csokoládés süteménnyel tiszteleg a szép kort megélt matróna előtt, hanem megmutatja annak nagyvárosi arcát, visszavezetve azt, amire a városi legendárium oly szívesen hivatkozik, miszerint Kosztolányi a Dunába hajította a kávéház kulcsát, hogy az soha ne zárjon be. Most megélhetjük a majdnem örök nyitva tartást, ugyanis – kísérleti jelleggel – a New York kávéház patinás falai között, a téli időszak egy részében, december 13-tól január 6-ig hajnali négyig mulathatunk majd. Ez azoknak igazán jó hír, akik élnének végre az asztalfoglalás lehetőségével (a sorállás helyett), hiszen erre az idősávra már lehetséges foglalni a kávéház weboldalán keresztül. Ha az éjszakai elképzelés beválik, márciustól már külön étlappal is várják a vendégeket.
Sz ünnepelt és a szülinapi tortája
A tegnap este már ennek egyfajta főpróbája volt, az estébe nyúló ünneplés során ugyanis csak mi tartózkodtunk ebben a csodálatos épületben, nekünk volt szép, minket várt, olyannyira, hogy még El Asmodáj, a homlokzaton található fáklyatartó démon életnagyságú figurája is tiszteletét tette és nem rövid, 130 éves szolgálat után belülről is megtekintette, hogy milyen is a kávéházi élet. Ez annyira bejött neki, hogy az elkövetkezendő időszakban a kávéház termeiben vele is összefuthatunk és ahogy úgy hallottam, hogy egyáltalán nem áll ellen egy-egy közös fotónak sem.
A New York tegnap megajándékozott minket egy feledhetetlen estével, amit mi az önzetlen szeretetünkkel és tiszteletünkkel viszonoztunk. Átsimítottunk a felületein, élveztük magas minőségű szolgáltatásait, az asztalaink közt suhanó személyzet magabiztosságát, a konyha valódi nagyságát, paroláztunk ismerősökkel, megköszöntük a jóltartás az arra érdemeseknek és boldogan töltöttünk órákat a New Yorkban, hogy magunkba szívjunk valamit abból a múltból, amit annyira vágyunk, Kosztolányi, Karinthy, Kellér, Rejtő, Krúdy vagy épp Molnár miliőjéből.
