MIRELLE | gasztro- és lifestyle magazin

Nyár, Ág utca, a kert illatai, hűsölés az árnyékos teraszon. Anya a konyhában, ahogy egész nyáron készíti a meggylevest. Türelmünk fogytán, a leves áll a porcelán mosogató alján, jeges vízfürdőben.

Anya nem híve a sokféle gyümölcslevesnek, de ezt az egyet valami olyan tökélyre fejlesztette, hogy a nálunk folyamatosan lebzselő művészek, barátok, félcsaládtagok hajlamosak voltak magukat – egy meleg nyári napon – ottfelejteni a déli harangszó környékén.

Meggyleves

1/2 kg meggy

2 dl 30% tejszín

1 bő ek finomliszt

só

cukor

10 szegfűszeg

2 darabka fahéj

1 citrom

A meggyet vízben megfőzöm a szegfűszeggel, fahéjjal és a citrom héjával. Sózom picit, cukrozom ízlés szerint. A tejszínt kikeverem a liszttel, majd egy kevés levessel felöntve csomómentesen elkeverem és hozzáöntöm a leveshez. Még egyet rottyantok rajta, majd hideg helyre teszem, végül a hűtőbe. Másnap, jó hidegen az igazi.

13 éves voltam, mikor anyával kettecskén levonatoztunk az olasz csizmán, Rómáig. Hatalmas élmény volt, talán az első olyan nyaralás, aminek minden mozzanatára emlékszem. Mivel egy kulinárisan érzékeny közegben nőttem fel, így 18 év távlatából is bennem élnek azok az újszerű ízek, amiket előtte soha nem éreztem.

Igaz, hogy indításnak Velencében belefutottam életem legrosszabb pizzájába, de aztán csupa pozitív gasztroélmény ért, miközben a Grand Canale-n vaporettóztunk, paloták képtáraiban csellengtünk, Szent Antal sírját látogattunk, majd a Forum Romanum kövei között próbáltam Graves világát feleleveníteni.

Ekkor ettem először igazi mortadellát, azokat a finoman levegős péksüteményeket, amire a magyar sütőipar az azóta eltelt idő alatt sem volt képes felverekednie magát.

Rómában a Pantheon mögött ettem krumplis, rozmaringos pizzát és kissé arrébb, közel a Capitoliumhoz ettem az első rizssalátámat.

Olasz rizssaláta

1 nagy bögre rizs

1/2 kg borsó

2-3 szép sárgarépa

20 szem olívabogyó

20 szem kapribogyó

olíva olaj

1 citrom leve

só

1 tk rozmaring

1 tk kakukkfű

A rizst kis olajon kifehérítem, picit sózom, kétszeres vízben megfőzöm. Amikor kész, tálba teszem és hagyom hűlni. A borsót megfőzöm, a répát karalábékanálla formázom, főzöm. Ha kész összekeverem a rizzsel, majd egy citrom levét rácsurgatom, kis olíva olajjal selymes fényt varázsolok a rizsre, fűszerezem.

Grillhúsokhoz, sült csirkéhez tökéletes.

Az alapanyagok végtelen variációjával kerülhet bele főtt tojás, egyéb zöldfűszer, paradicsom….szinte akármi.

Ma pihenünk. Jön az Edömér, a Nők vissza is élnek vele, babaházaznak, sajátos bújocskát játszanak, mindent elmesélnek és az összes bibijüket leragasztatják.

Mi meg eközben lopva próbálunk az Élet nagy kérdésein rágódni, fotókat nézni, enni és rekreálódni. Magyarul tespedni. De a Nők mellett erre esélyünk sincs. Enni legalább sikerül.

Szamócás piskóta

50 dkg aprócska szamóca

2 tojás

2 tk sütőpor

20 dkg rétesliszt

15 dkg cukor

1 csomag vaníliás cukor

8 dkg vaj

1 ek víz

1 ek rum

A fentieket a szamóca kivételével kézimixerrel összeboronálom, majd egy 26 centis szilikon tortaformába borítom és megkoronázom a megmosott, lecsumázott szamócával.

190 fokon, tűpróbáig sütöm.