Marharaguleves

Nagybevásároltunk. Gyorsan, a nemesfémekről elhíresült hétvégék törvényszerű embernyomora előtt megtöltöttük a pincében berendezett (szívemhez igen közelálló) spejzomat. Így most már a romlandó és ötletszerűen beszerzett termékeket kivéve minden ott sorjázik a polcaimon, szépen, rendezetten.

Persze ezek a bevásárlások a lista alapján történő logikus és igen lényegretörő élelembeszerzés helyett hektikus, szerteágazó kalandtúrákká szoktak válni.

Első nehezítő tényező a lényegretörésen: a Nők. Aztán jövünk mi magunk. A férjem az Y kromószómájában hordozza a kütyük iránti vonzalmát. Bennem az extra élelmiszereken túl a tésztáktól kezdve, a sajtokig minden akut vágyat tud ébreszteni, hogy közelebbről, alaposan szemrevételezzem. A Nőket pedig vonzza a zaj, a kóstolók, a fényes, színes csomagolások és persze a Játékosztály. Itt teljesednek ki. Leporellónyi rendeléseket adnak le, hirtelen támadt lelkesedésük egészen a következő kiemelkedő jelentőségű kütyüig tart…de töretlen lendületük akár 4-5 alkalommal is áthajszol minket a műanyag, rózsaszín papundeklibe ágyazott csodák között.

Így aztán nem mindig pontosan csak az kerül az egyre súlyosbodó és lassan tökéletesen kormányozhatatlan kosarunkba, amit eredetileg elterveztünk…

Persze ez nem feltétlenül baj. Tegnap például Anna jóvoltából gazdagodtunk egy csomó leveszöldséggel, így adott volt, hogy a vasárnapi ebéd leves lesz. Jó is az.

Marharaguleves

1 kg marhalábszár

2 fej karalábé

4 nagyobb sárgarépa

2 nagyobb fehérrépa

4 szál zellerszár

10 szem feketebors

2 liter alaplé (lehet kockából is)

A húst kockára vágom, olajon megfuttatom, kockázom a zöldségeket és mellé teszem, majd az egészet alaposan "összepirítom". Mikor már kellően jó illatok szálldosnak és répa is puhulásnak indult, akkor az alaplével és némi vízzel felöntöm, fűszerlabdában beleeresztem a borsot és lassan főzöm. Mikor már majdnem kész: óvatosan sózom.

Lehet bele galuskát szaggatni, de kifőtt levestésztával is finom. Én legjobban egy pár csepp citrommal szeretem.

Desszertnek meg a soha meg nem unható palacsintát prezentáltam a családomnak.

Tags:

  • Digg
  • Del.icio.us
  • StumbleUpon
  • Reddit
  • Twitter
  • RSS

Paradicsomos húsgombóc

Mert néha nálunk is van maradék. Persze ritkán. Egyrész már nagyon megtanultam négy emberre főzni, másrészt jóétvágyú famíliám van.

Hét elején a nagy hűdekarácsonyihangulatomvan lelkületű rohangálásunk közepette készítettem egy kondér paradicsomlevest, kölessel. Bár becsülettel ettük, ennek ellenére emberes adag maradt belőle. Közben a szomszédasszonyom is jelezte, hogy hűtőtolvaszt és jó lenne ha legalább 1-2 nála tárolt dolgomat áthoznám. Így csütörtökön keblemre ölelhettem rég nem látott darált pulykacombomat és este már főztem is a paradicsomlevesmentő, pulykafelhasználó ennivalókat a hét hátralevő részére.

Paradicsomos húsgombóc

50 dkg darálthús (esetemben pulykacomb)

1 nagy fej vöröshagyma

2 tk oregano

1/2 bögrényi köles

2 tojás

A kölest háromszoros vízben megfőzöm, a hagymát apróra vágva megdinsztelem, majd összekeverem a hozzávalókat. Vízes kézzel gombócokat formálok belőle és az alant taglalt paradicsomlébe eresztem. Forrva, de nem lobogva főzöm minimum 40 percig.

A paradicsomléhez valók:

1 nagy üveg paradicsomlé

olaj

teljes kiőrlésű tönkölyliszt

méz

2 nagyobb darab fahéj

A tönkölyliszttel vékony rántást készítek. Ezt felöntöm paradicsomlével és egy kevés vízzel. Óvatosan sózom, pici mézet eresztek hozzá és melléteszem a fahéjakat.

És hogy mi volt a csúcsmenzai teljesítmény?

A paradicsomleves maradéka átlényegült a gombóc levévé, a kifőzött köles ment a töltelékbe, ééés a 70 dekányi pulyka miatt feleslegem maradt a töltelékből…előkaptam egy levelestésztát, kerítettem néhány kósza paradicsomot és kreáltam egy húsospitét.

Tags:

  • Digg
  • Del.icio.us
  • StumbleUpon
  • Reddit
  • Twitter
  • RSS

Csokifolyamok és a MIKULÁS

Hűűű, ma izgalmas napunk volt. Délben, gyenge hószállingózás közepette a Nők és én elindultunk csavarogni.

Konkrét tervem volt, hogy a VAMdesign Csokoládé Szalonján megmerítkezünk az édes élvekben, de az, hogy végül Anna lányom az Igazi Mikulás ölében köt ki, az nem volt a programban.

A Csokoládé Szalon kellemes meglepetést okozott. Főleg Gyerekesként. A helyszín impozáns, a kiállítás szervezése profi, a kiállítók mennyisége és a standok megtervezettsége: hát itt voltak hiányosságok. Lehetett volna több kiállító és a standok is lehettek volna átgondoltabbak.

Viszont! Volt Mikulás és krampuszok, volt arcfestés, lufiszobrászat éa egész nap ment a Macskafogó. Így a Nők csak rövid ideig maradtak meg a kulináris örömök élvezőiként, inkább csevegtek a Mikulással, ugráltak, rám hagyva a kóstolgatás édes bűnét.

Be kell valljam: nekem nem fekszik ez a csokiszökőkút…(megnyugodtam, a Nőknek se)…szeretem a csokoládét, főleg ha minőségi, sőt a gyümölcstől sem idegenkedem, de ez a folyós, nekem túl édes, ragadós valami nem fogott meg…

Viszont szívesen tallóztam a Lindt csodái között, vadásztam is magamnak 2 speciális táblát, nézegettem megtévesztően rozsdás csavarkulcsnak tűnő olasz csokoládékat és jót beszélgettem egy győri illetőségű céggel, akik teákkal, pörkölt kávéval és mindenféle csodás pralinéval jelentek meg a kiállításon.

Csokival szépségápoltak, forrón is lehetett inni, sőt lehetett csokipapírt is festeni. A Nők el is követtek két remek darabot (karácsonyra pont jó lesz).

Szóval, akinek még nincs hétvégére programja: csak javasolni tudom! 

A sötétedő délutánban elcsalinkáztunk a belvárosba, gyönyörködtünk a fényekben, ettünk gesztenyét, kürtős kalácsot, majd rábukkantunk az Igazi Mikulásra, aki pont most repült ide Finnországból. Anna lelkesen beült az ölébe, Zsófi az apja mögé menekült….

Tags:

  • Digg
  • Del.icio.us
  • StumbleUpon
  • Reddit
  • Twitter
  • RSS

Padlizsáncurry

Ma újfent indiait főztem. Szerencsére mindenki hajlandó megenni, bár Zsófi minden húsmentes étel esetén meglehetősen rossz étvágyúvá válik…olyan, mint az apja…

Most épp két szép húsos padlizsánnal akadtam össze. Az egyikből vinete lesz, viszont a másikból a nagy tévékapcsolgatás közben kapott ihletnek köszönhetően curry…

Padlizsáncurry

1 nagy, hibátlan padlizsán

4 paradicsom

1 tk gyömbér

2 tk garam massala

1 nagy fej vöröshagyma

2 gerezd fokhagyma

2 dl joghurt

A hagymát igen apróra vágom, némi olajon megdinsztelem. Hozzányomom a fokhagymát, ráteszem a garam massala-t, összepirítom. A padlizsánt apró kockákra vágom, a paradicsomot szintén, kis vizet adok alá, majd az alkotóelemeket takarékon összepárolom. Mikor már puha a padlizsán, akkor joghurttal elkeverem és hozzáteszem a gyömbért. Picit sózom.

Hagymás rizzsel tálalom.

Tags: , ,

  • Digg
  • Del.icio.us
  • StumbleUpon
  • Reddit
  • Twitter
  • RSS