Marharaguleves
Nagybevásároltunk. Gyorsan, a nemesfémekről elhíresült hétvégék törvényszerű embernyomora előtt megtöltöttük a pincében berendezett (szívemhez igen közelálló) spejzomat. Így most már a romlandó és ötletszerűen beszerzett termékeket kivéve minden ott sorjázik a polcaimon, szépen, rendezetten.
Persze ezek a bevásárlások a lista alapján történő logikus és igen lényegretörő élelembeszerzés helyett hektikus, szerteágazó kalandtúrákká szoktak válni.
Első nehezítő tényező a lényegretörésen: a Nők. Aztán jövünk mi magunk. A férjem az Y kromószómájában hordozza a kütyük iránti vonzalmát. Bennem az extra élelmiszereken túl a tésztáktól kezdve, a sajtokig minden akut vágyat tud ébreszteni, hogy közelebbről, alaposan szemrevételezzem. A Nőket pedig vonzza a zaj, a kóstolók, a fényes, színes csomagolások és persze a Játékosztály. Itt teljesednek ki. Leporellónyi rendeléseket adnak le, hirtelen támadt lelkesedésük egészen a következő kiemelkedő jelentőségű kütyüig tart…de töretlen lendületük akár 4-5 alkalommal is áthajszol minket a műanyag, rózsaszín papundeklibe ágyazott csodák között.
Így aztán nem mindig pontosan csak az kerül az egyre súlyosbodó és lassan tökéletesen kormányozhatatlan kosarunkba, amit eredetileg elterveztünk…
Persze ez nem feltétlenül baj. Tegnap például Anna jóvoltából gazdagodtunk egy csomó leveszöldséggel, így adott volt, hogy a vasárnapi ebéd leves lesz. Jó is az.
Marharaguleves
1 kg marhalábszár
2 fej karalábé
4 nagyobb sárgarépa
2 nagyobb fehérrépa
4 szál zellerszár
10 szem feketebors
só
2 liter alaplé (lehet kockából is)
A húst kockára vágom, olajon megfuttatom, kockázom a zöldségeket és mellé teszem, majd az egészet alaposan "összepirítom". Mikor már kellően jó illatok szálldosnak és répa is puhulásnak indult, akkor az alaplével és némi vízzel felöntöm, fűszerlabdában beleeresztem a borsot és lassan főzöm. Mikor már majdnem kész: óvatosan sózom.
Lehet bele galuskát szaggatni, de kifőtt levestésztával is finom. Én legjobban egy pár csepp citrommal szeretem.
Desszertnek meg a soha meg nem unható palacsintát prezentáltam a családomnak.